Papp Tibor
A Debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett, majd lemezlakatos szakmunkásként dolgozott. 1957-ben elhagyta Magyarországot. A Liége-i Műszaki Egyetem (Belgium) hallgatója volt, mellette 1958-tól publikált magyar nyelven verseket.
1961-től Párizsban élt. 1962-63 között a Sorbonne-on is tanult. 1960-61-ben a Dialogue című, francia nyelvű belga folyóirat alapító szerkesztője; 1962-től folyamatosan a párizsi Magyar Műhely folyóirat és könyvkiadó alapító szerkesztője. A lap a magyar avantgárd első számú műhelyévé vált, a nyugati magyarság egyik legfontosabb lapjaként az anyaország irodalmi életével is tartotta a kapcsolatot.
Élethivatásává a költészet vált, mellette tipográfiával, nyomdászattal is foglalkozott.
A programozás lehetőségeire az otthoni mikroszámítógépek megjelenésével figyelt föl: ZX-81, Amstrad, majd Apple Macintosh számítógépeken kezdett verseket programozni és generálni. Kihasználta a francia Minitel hálózat lehetőségeit is.
1989-ben a világ első számítógépen működő irodalmi folyóirata, az Alire alapító szerkesztője.
1992-ben jelent meg Múzsával vagy múzsa nélkül? (Irodalom számítógépen) című értekezése (Balassi Kiadó). Ettől az évtől kezdve Budapesten és Párizsban élt. 1994-ben jelentette meg az első magyar automatikus versgenerátort, a Disztichon Alfát, amely egy 3.5”-os floppylemezen jelent meg Apple Macintosh számítógéphez, de a lemezhez egy nyomtatott könyv is tartozott, amely egy válogatást tartalmazott a mű több milliárd értelmes, magyar nyelvű, szabályos időmértékes verséből.
Számos vizuális- és audiovizuális költeményt alkotott programozással (pl. Hinta-palinta); a számítógépet nem csupán a szövegszerkesztő- és tördelőprogramok, de a „programozásos” alkotás miatt is fontosnak tartotta.
2003-ban József Attila-díjat kapott.
- Wikipédia
- Digitális Irodalmi Akadémia: életrajza
- Életrajza a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium oldalán
- Disztichon Alfa – online újraalkotott szimulátor
- Papp Tibor kanonizációjáról
- Költészet és számítógép – cikk az NJSZT ITK oldalán (A jövő múltja - Informatika Történeti Kiállítás)
- Nekrológ (Képes Gábor) (megjelent az NJSZT ITK oldalán)
- Portréfilm ("A vers mögött – Papp Tibor digitális költői műhelye" cimmel) adatlapja (MaNDA)
- Véleménye szerint a számítógépes irodalom három legfontosabb ismérve: a kombinatorika, a véletlen és a párbeszéd.
- „Számítógépen készült irodalmi mű akkor és csak akkor igazolja számítógépes mivoltát, a művön belül a nyelv és az informatika végzetes egymásra utaltságát, ha szerkezeti felépítésében legalább egy olyan alkotó elem található, amelyet nem lehet sehogyan másképpen és sehol máshol, csak számítógéppel létrehozni. Nemcsak a számítógép tud rajzolni, színeket keverni, a képernyőn elemeket elhelyezni, emezek időtartamát szabályozni, a látványt mozgásba hozni – bár mindeme tudománya kétségtelenül egyedit, számítógépes eredetre utaló látni- olvasnivalót hoz létre. Az utánozhatatlan funkciókat nem a látványban, nem a külsőségben, hanem a mögöttes tartományban csíphetjük fülön: a mű szerkezetének modellálható sejtjeiben. Rögtön meg is nevezem őket: elsőnek a legegyszerűbbet, a kombinatorikát, másodiknak a véletlent s végül a párbeszédet.” (Papp Tibor: Múzsával vagy múzsa nélkül? (Irodalom számítógépen), Balassi Kiadó, 1992, p167.
- 2024 januárjában – Képes Gábor, az NJSZT marketingigazgatója kezdeményezésére – a Magyar Kultúra Napján emléktáblát avattak a tiszteletére egykori lakóháza, a Csalogány utca 3/C falán. Az emléktábla Papp egy térképverse alapján készült, alkotója Fáskerti István.
Létrehozva: 2025.10.07. 15:09
Utolsó módosítás: 2025.10.07. 17:42