Pap László

Az egyetem elvégzése után a BME Vezetéknélküli Híradástechnikai Tanszéken maradt. 1992-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. 1992-2008 között a Híradástechnikai Tanszék vezetője, emellett 1994-től 2001-ig a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) dékánja, 2001-től három évig az egyetem stratégiai rektorhelyettese volt. 2014-től a BME VIK professor emeritusa.

1968 óta foglalkozott ipari készülékek fejlesztésével. Kutatási területe a szórt spektrumú kommunikáció és a mobilrendszerek új generációit megalapozó új technológiák vizsgálata. Számos rádiós- és mobiltechnológiás ipari fejlesztésben vett részt. Több találmánya van.

1997 és 2017 között a Matáv felügyelőbizottságának tagja, majd 2001-től elnöke. 2005 óta alapítója és elnöke a Mobil Innovációs Központnak. Tagja a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak (NHIT).

1980-ban az MTA kandidátusa, 1992-ben a Műszaki tudomány doktora lett. 2001-ben az MTA levelező, majd 2007-ben az MTA rendes tagjává választották. 2008-tól a londoni székhelyű Academia Europaea tagja. Számos szakmai mű szerzője, társszerzője. Tudományos, szakmai cikkei több magyar és idegen nyelvű szaklapban is megjelentek.

Szakmai közéleti tevékenysége széleskörű. A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesületnek (HTE) 1968 óta tagja, majd elnöke. 1990-től az MTA Távközlési Rendszerek Bizottságának tagja, 1999-2005 között elnöke. 2002-től az Informatikai Tudományos Bizottság tagja. 1990 óta a Természet Világa szerkesztőbizottságának tagja. 1992-ben a Magyar Űrkutatási Tanács, 1992-ben az Űrkutatási Tudományos Tanács tagja, 2007-től elnöke. 1992 óta az Institute of Electrical and Electronic Engineers (IEEE) nemzetközi szervezetnek tagja, majd 1998-tól Senior member.

Kitüntetései: Neumann-díj (NJSZT, 2001); Puskás Tivadar díj (nemzeti fejlesztési miniszter, 2013); Hungarnet-díj (Hungarnet, 2016); a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2016).