Lovász László

Születési dátum:
1948.03.09.
Születési hely:
Budapest
Végzettség, szakképesítés:
  • matematikus - ELTE - 1971.

  • 1971-1975 között tudományos főmunkatárs az ELTE Geometria tanszékén. 1975 és 1978 között a József Attila Tudományegyetem (JATE) docense, majd 1978-tól egyetemi tanárként a Geometria Tanszék vezetője. 1982-ben visszatér az ELTE-re, ahol 1983-tól a Számítástudományi Tanszék vezetője. 1993 és 1999 között a Yale Egyetem Számítástudományi Tanszékén félállású egyetemi tanár. 1999 és 2006 között a Microsoft Research tudományos kutatója. 2006-tól 2011-ig az ELTE Matematikai Intézetének vezetője, majd 2011-től professzora. 2014-tól a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

    1970-ben védi meg kandidátusi, 1977-ben akadémiai doktori értekezését. Ez után az MTA Matematikai és az Operációkutatási Bizottságának tagja. 1979-ben megválasztják az MTA levelező, 1985-ben rendes tagjává, 2008-ban az MTA elnökségi tagjává. 1987 és 1994 között a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Végrehajtó Bizottságának választott tagja, majd 2007-2010 között elnöke. Közben, 2004-2006 között az Ábel-díj öttagú bírálóbizottságának tagja.

    Több egyetem vendégprofesszora – 1987-től a Princetoni Egyetemé, 1972-1973 között a Vanderbilt Egyetemé, majd 1984-1985 között a Bonni Egyetemé. 1985-ben kinevezik a bonni egyetem John von Neumann-professzorává. 1981-ben a párizsi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia, 1991-ben a londoni Európai Akadémia, 2007-ben a Svéd Királyi Akadémia is felveszi tagjai sorába. A JATE díszdoktora (1999), a Calgary Egyetem díszdoktora (2006).

    1981-ben Erdős Pállal és Babai Lászlóval együtt létrehozza a Combinatorica c. folyóiratot, majd 1985-ben egyik létrehozója az amerikai diákok hazai matematikai alapképzését ellátó Budapest Semesters in Mathematics intézménynek.

    Elsősorban kombinatorikával és számítógép-tudománnyal foglalkozik. Nevéhez fűződik a Lovász-féle lokális lemma, a Lovász-féle bázisredukciós algoritmus (a Lenstra–Lenstra–Lovász (LLL) algoritmus), valamint a konvex testek és rácsok algoritmikus elméletének kidolgozása. A 2000-es évek elejétől a kombinatorikus optimalizáció területén ér el kiemelkedő eredményeket. Több mint kétszázötven tudományos publikáció és kilenc könyv szerzője vagy társszerzője.

    Kitüntetései: Grünwald Géza-díj (Bolyai János Matematika Társulat, 1970); Pólya Prize (SIAM, Society for Industrial and Applied Mathematics, 1979); Best Information Theory Paper Award (IEEE, 1981); Fulkerson Prize (AMS, MPS, 1982, 2012); Állami Díj (1895); Szele Tibor emlékérem (Bolyai János Matematika Társulat, 1991); Brouwer Medal (Dutch Matematical Society, Royal Netherlands Academy of Sciences, 1993); A Magyar Érdemrend Középkeresztje (1998); Bolzano Medal (Czech Mathematical Society, 1998); Wolf Prize (Wolf Foundation, 1999); Knuth Prize (ACM-SIGACT, 1999); Corvin-lánc (2001); Gődel Prize (EATCS and ACM SIGART, 2001); John von Neumann Medal (IEEE, 2001); Neumann János emlékplakett (NJSZT, 2003); John von Neumann Theory Prize (INFORMS, 2005); Bolyai János alkotói díj (2007); Széchenyi-nagydíj (2008); Bolyai-nagydíj (ELTE, 2008); Kyoto Prize (Inamori Foundation, 2010); Neumann János professzori cím (BME, NJSZT, 2017); Barcelona Hypatia Europear Scienvece Prize (Barcelona City Council, Academia Europaea-Barcelona Knowledge Hub, 2019).

    És ami még fontos
    • 1962-től 1966-ig a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium speciális matematika tagozatára járt. Háromszor lett aranyérmes a Matematikai Diákolimpián (1962, 1965, 1966).
    • 2018-ban Budapest díszpolgára kitüntetést kapott.
    • A Wolf-díjat – melyet 1999-ben kapott – a matematikusok Nobel-díjának tartják.

    Létrehozva: 2019.06.25. 19:20
    Utolsó módosítás: 2019.07.17. 16:12