Lovász László

1971-1975 között tudományos főmunkatárs volt az ELTE Geometria tanszékén. 1975 és 1978 között a József Attila Tudományegyetem (JATE) docensként, majd 1978-tól egyetemi tanárként a Geometria Tanszék vezetője volt. 1982-ben visszatért az ELTE-re, ahol 1983-tól a Számítógéptudományi Tanszék vezetője. 1993 és 1999 között a Yale Egyetem Számítástudományi Tanszékén egyetemi tanár.

1999 és 2006 között a Microsoft Research tudományos kutatója volt.

2006-tól 2011-ig az ELTE Matematikai Intézetének vezetője, majd 2011-től professzora. Több egyetem vendégprofesszora: 1987-től a Princetoni Egyetemé, 1972-1973 között a Vanderbilt Egyetemé, majd 1984-1985 között a Bonni Egyetemé.
Díszdoktori kinevezései: University of Waterloo, Kanada (1992); Szegedi Egyetem (1999); Budapesti Műszaki Egyetem (2002); University of Calgary, Kanada (2006); Tel Aviv University (2018); Charles University, Prága (2020).

1970-ben védte meg kandidátusi, 1977-ben akadémiai doktori értekezését. Ez után az MTA Matematikai és az Operációkutatási Bizottságának tagja. 1979-ben megválasztották az MTA levelező, 1985-ben rendes tagjává, 2008-ban az MTA elnökségi tagjává. 1987 és 1994 között a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Végrehajtó Bizottságának választott tagja, majd 2007-2010 között elnöke. Közben, 2004-2006 között az Ábel-díj öttagú bírálóbizottságának tagja.

2014-tól 2020-ig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt.

Külföldi akadémiai tagságai: Európai Tudományos és Művészeti Akadémia (Párizs, 1981); Academia Europaea (1991); USA Nemzeti Tudományos Akadémiája (2012); Rheinland-Westphaliai Tudományos Akadémia (1993); Német Természettudományi Akadémia Leopoldina (2002); Orosz Tudományos Akadémia (2006); Holland Királyi Akadémia (2006); Svéd Királyi Akadémia (2007).

1981-ben Erdős Pállal és Babai Lászlóval együtt létrehozta a Combinatorica c. folyóiratot, majd 1985-ben egyik létrehozója volt az amerikai diákok hazai matematikai alapképzését ellátó Budapest Semesters in Mathematics intézménynek.

Elsősorban kombinatorikával és számítógép-tudománnyal foglalkozik. Nevéhez fűződik a Lovász-féle lokális lemma, a Lovász-féle bázisredukciós algoritmus (a Lenstra–Lenstra–Lovász (LLL) algoritmus), valamint a konvex testek és rácsok algoritmikus elméletének kidolgozása. A 2000-es évek elejétől a gráflimesz-elmélet kidolgozásában vállalt vezető szerepet. 2018-tól annak a 6 éves nemzetközi projektnek a koordinátora, amely a dinamikusan változó hálózatok jellemzőinek matematikai leírásán dolgozik.
Több mint kétszázötven tudományos publikáció és kilenc könyv szerzője vagy társszerzője.

Kitüntetései: Grünwald Géza-díj (Bolyai János Matematika Társulat, BJMT, 1970); Pólya Prize (SIAM, Society for Industrial and Applied Mathematics, 1979); Best Information Theory Paper Award (IEEE, 1981); Fulkerson Prize (AMS, MPS, 1982, 2012); Állami Díj (1895); Szele Tibor emlékérem (BJMT, 1991); Brouwer Medal (Dutch Matematical Society, Royal Netherlands Academy of Sciences, 1993); A Magyar Érdemrend Középkeresztje (1998); Bolzano Medal (Czech Mathematical Society, 1998); Wolf Prize (Wolf Foundation, 1999); Knuth Prize (ACM-SIGACT, 1999); Magyar Corvin-lánc (2001); Gődel Prize (EATCS and ACM SIGART, 2001); John von Neumann Medal (IEEE, 2001); Neumann János emlékplakett (NJSZT, 2003); John von Neumann Theory Prize (INFORMS, 2005); Bolyai János alkotói díj (2007); Széchenyi-nagydíj (2008); Bolyai-nagydíj (ELTE, 2008); Kyoto Prize (Inamori Foundation, 2010); Neumann János professzori cím (BME, NJSZT, 2017); Hypatia Prize (Barcelona City Council, Academia Europaea, 2019); Hazám Díj (XXI. Század Társaság, 2020); Szent István Rend (legmagasabb állami kitüntetés, 2021).