Lajtha György

Születési dátum:
1930.03.10.
Születési hely:
Budapest
Végzettség, szakképesítés:
  • villamosmérnök - BME - 1952.
  • Tudományos fokozat:
    MTA doktora - 1975

    Tanulmányait a József Nádor Műszaki Egyetemen 1948-ban kezdte. Másodéves egyetemistaként, harmadmagával részt vett egy alkalmazott matematikai példatár összeállításában.
    Amikor 1952-ben Simonyi Károly létrehozzt az Elméleti Villamosságtan Tanszéket, bekapcsolódott a tanszék munkájába: részt vett pl. az Elméleti villamosságtan c. könyv összeállításában, a kozmikus sugárzás nagyságának meghatározására szolgáló mérőeszköz készítésében. Végzés után azonban nem maradhatott Simonyi mellett.

    1952-ben a Posta Kísérleti Állomás (PKÁ) Ocskay Szilárd által vezetett Elektromos (Távíró és távbeszélő technikai) Osztályán helyezkedett el. (A PKA utódintézménye a Posta Kísérleti Intézet, a PKI.). Először a vivőfrekvenciás szintszabályozó berendezések stabilitását vizsgálta, majd az újonnan létrehozott Méréstechnikai csoport vezetője lett. Egyik érdekes feladatuk a Népstadion hangerősítő berendezéseinek vizsgálata, majd különböző átvitel-technikai problémákkal foglalkoztak. 1964-től – már osztályvezetőként –irányítója volt többek között a jelzéstechnikai műszerek megalkotásának és fejlesztésének, az új átvitel- és kapcsolástechnikai technológiák kidolgozásának, a távközlési hálózatok fejlesztésének.

    1967-ben ösztöndíjjal két hónapot töltött Angliában, a British Telecomnál (BT), ahol a hálózattervezés (Process Communication Model, PCM) módszertanával foglalkozott. A PCM átviteltechnikával kapcsolatos tapasztalatait a PKI-n belül később kamatoztatta.

    1974-től 1986-ig a PKI tudományos igazgatóhelyettese volt. Tehetséges fiatal kollégáival együtt több hiánypótló szakkönyvet írt és szerkesztett. Erre az időre esik a PCM technika elterjesztése, a mobil távközlés, valamint a fénytechnika, a fénytávközlés hazai bevezetésének előkészítése. 1
    955-ben vett először részt a PKI Napok elnevezésű előadássorozat megszervezésében, amelynek 50 évig meghatározó személyisége volt.1986-ban el kellett jönnie a PKI-ból, de a Magyar Posta akkori vezetése megbízta az 1938-as a Postamérnöki szolgálat 50 éve c. könyv folytatásának szerkesztésével (megjelenési év:1991).
    1990 végén nyugdíjba vonult, de tudományos tanácsadóként tovább segítette a PKI munkáját.

    1963-ban lett a műszaki tudomány kandidátusa, majd 1975-ben az MTA doktora. Az 1960-as évektől kezdve tanított a BME szakmérnöki, majd a Mérnöktovábbképző Intézet tanfolyamain. 2003-tól a Miskolci Egyetem (ME) Gépészmérnöki Karán is tanított. A BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének címzetes egyetemi tanára.

    1958-tól többek között részt vett a volt szocialista országok Távközlés-fejlesztési Részlegének tanácskozásain; 1967-től a Nemzetközi Távíró és Telefon (technikai) Konzultatív Bizottság (CCITT – Consultative Committee for International Telephony and Telegraphy) tagja, a CCITT XVI. Tanulmányi Bizottságának alelnöke (1976-1993); a Networks Hálózattervezési Szimpózium tudományos bizottságának tagja (1978-2004).

    1986-tól részt vett az MTA Tudományos Minősítő Bizottság, majd a Doktori Tanács munkájában; az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnál (OMFB) tanácstag; az MTA Távközlési Rendszerek Bizottságának elnöke (1990-1994); a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottságnak tagja (1994-1999); az MTA közgyűlési képviselője (2001-2007).
    2009 óta a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) tiszteletbeli szenátora. Számos hazai szakfolyóirat szerzője, szerkesztője majd főszerkesztője; a Híradástechnika c. folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke.

    Kitüntetései: Pollák–Virág-díj (HTE, 1967, 1975); Jáky József-díj (Közlekedéstudományi Egyesület elnöksége, 1977); Eötvös Loránd-díj (ipari és kereskedelmi miniszter. 1981); Puskás Tivadar-díj (HTE, 1981, 1990); BME-emlékérem (1982); Békésy-emlékérem (MTESZ Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület, OPAKFI, 1985); Mihailich-díj (BME, 1992); Széchenyi-díj (1992); Gábor Dénes-díj (Novofer Alapítvány, 2001); Kozma László-díj (BME,2003); MTESZ-díj (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, MTESZ, 2005); Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozata) kitüntetés (2005); Eötvös József Koszorú (MTA, 2006).

    És ami még fontos
    • Nős, egy fia van. (2017-es közlés.)

    Létrehozva: 2017.06.14. 21:52
    Utolsó módosítás: 2020.09.18. 21:13