Krekó Béla (1915)

1947-ben a BME Közgazdasági Karán matematikából kiegészítő diplomát szerez; 1948-ban ugyanitt lesz egyetemi doktor. 1949 és 1954 között főiskolai tanár a Kereskedelmi Akadémián, majd a Gazdasági Műszaki Akadémián. 1954-től docens a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) Matematika Tanszékén. 1957-ben megírja „Bevezetés a lineáris programozásba” című könyvét. Generációk számára alapműként szolgáló további könyvek szerzője.

1959-ben tanszékvezető az MKKE Matematika Tanszékén, ahol elkezdi a matematika oktatás egyetemi reformját, valamint az operációkutatás legfontosabb területeinek az oktatásba való beépítését. 1967-1980 között az Egyetemi Számítóközpont igazgatója. Egyetemi tanárrá 1969-ben nevezik ki.

Kiemelkedő és meghatározó szerepe van a terv-matematikus közgazdász szak 1961-es beindításában. 1975-ben az MTA-n megvédi kandidátusi értekezését.

Az első számítástechnika-oktatási konferenciák szervezője, rendszeres előadója. 1994-ben bekövetkezett haláláig részt vesz az egyetemi oktatás korszerűsítési munkálataiban.

Kitüntetései: Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozata (1951); Felsőoktatás Kiváló Dolgozója kitüntetés (1965); Munka Érdemrend ezüst fokozata (1975); Neumann-díj (NJSZT, 1977); Munka Érdemrend arany fokozata (1980); Magyar Közgazdasági Társaság Széchenyi István Emlékérem (1985). Az NJSZT, fennállásának 25. évfordulóján, a Matematikai Közgazdasági Szakosztályban végzett munkáját Emléklap adományozásával ismeri el (1993).