Katona Gyula

Diplomájának megszerzése után a Távközlési Kutatóintézetben (TKI) dolgozott tudományos munkatársi beosztásban.
1966-ban került az MTA Matematikai Kutatóintézetébe (ma: Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet). 1996-ban átvette az intézet igazgatói tisztségét; a kutatóintézetet 2006-ig vezette. Ekkor kutatóprofesszori megbízást kapott.
Kutatóintézeti állás mellett mellékállásban 1964-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktat. Számos külföldi intézményben volt vendégkutató, vendégprofesszor: Coloradói Állami Egyetem, USA (1978–1979), a Szovjet Tudományos Akadémia Matematikai Intézete (1979), Kaliforniai Egyetem, San Diego, USA (1985–1986), Dél-Karolinai Egyetem, USA (1998, 2004, 2007).

1972-ben védte meg a matematikai tudományok kandidátusi, 1982-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai, valamint Informatika- és Számítástudományi Bizottságának lett tagja. 1995-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező, 2001-ben rendes tagjává. Az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsában is dolgozott. Az Európai Tudományos Akadémia és a Bolgár Tudományos Akadémia is felvette tagjai sorába.
A Bolyai János Matematikai Társulat (BJMT) főtitkára volt (1990-1996); később elnöknek is megválasztották (2006-2018).
Bekerült az Acta Mathematica Hungarica, az Alkalmazott Matematikai Lapok, a Combinatorica, a Discrete Mathematics, a Journal Statistical Planning and Inference, a Studia Scientiarum Mathematicarum Hungaricum és a Random Structures and Algorithm című tudományos szakfolyóiratok szerkesztőbizottságába.

Kutatási területe a kombinatorika, elsősorban extremális halmazrendszerek. Emellett foglalkozik valószínűségszámítással, információelmélettel és számítástudományi kérdésekkel is. Ismert eredménye a Kruskal–Katona-tétel.

Kitüntetései: Grünwald Géza-díj (BJMT, 1967, 1969); Rényi-díj (Matematikai Kutatóintézet, 1976); Szele Tibor-emlékérem (BJMT, 1987); Akadémiai díj (MTA, 1989); Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (magyar állam, 2004); Széchenyi-díj (megosztva, magyar állam, 2005); Euler-érem (Institute of Combinatorics and its Applications, 2024).