Imreh Csanád

2001-2002 között a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) egyetemi tanársegéd, majd 2010-ig egyetemi adjunktus volt az SZTE Informatikai Tanszékcsoportjában.
2001-ben az SZTE-n PhD fokozatot szerzett matematikából. 2010-ben ugyanitt számítástudományból habilitált. A Békésy György és a Bolyai János kutatási ösztöndíjban részesült.
2010-től tanszékvezető egyetemi docens, az SZTE Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője; 2015-től az SZTE Társadalmi Kihívások Központjának igazgatója volt. – 2015-ben benyújtotta MTA Doktori értekezését, amelynek megvédését korai, hirtelen halála megakadályozta.

Kutatási témái: online algoritmusok elemzése, kombinatorikus optimalizálás, irányítható automaták. Több mint 50 tudományos dolgozata jelent meg. Közel 100 diplomamunkát és szakdolgozatot vezetett, két PhD hallgatója szerzett vezetésével oklevelet.

Nemzetközileg is ismert kutató volt. Posztdoktori ösztöndíjasként dolgozott a Grazi Egyetemen és a Max-Planck intézetben. Vendégkutató volt a Kyotoi Egyetemen, majd 2015-ben Humboldt ösztöndíjas Berlinben.
Az MTA Informatikai és Számítástudományi Bizottságának titkára és a Magyar Operációkutatási Társaság vezetőségi tagja volt. A Central European Journal of Operations Research szerkesztője és az Acta Cybernetica című folyóirat felelős szerkesztője volt.

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Informatikai szekciója vezetőinek javaslatára 2017-ben Imreh Csanád Emlékérmet alapítottak.

Főbb kitüntetései: Pro Scientia arany emlékérem (1999); Kalmár László Alapítvány díja (2000); Farkas Gyula-díj (Kolozsvár, 2002).