Horváth László

Első és egyetlen munkahelye a Magyar Posta, illetve jogutóda, a Magyar Távközlési Rt. (Matáv) volt. A Posta Központi Távíróhivatalban üzemmérnök, műszaki osztályvezető, majd 1962-től a hivatal főmérnöke volt. Az üzemvitelt, majd a fejlesztést és a beruházást irányította.

1965-től a Posta Vezérigazgatóság távlati fejlesztési ügyosztályán legfontosabb feladatként az adatátvitel hazai bevezetésének megszervezését és irányítását kapta. Ennek keretében a Számítástechnikai Tárcaközi Bizottság megbízott tagjaként 1989-ig részt vett az adatátviteli szolgáltatás koordinálásában. 1978 és 1990 között a Posta, majd a Matáv hálózatok és digitális szolgáltatások üzemviteli ügyosztályát irányította. 2000 és 2003 között ellátta a Matáv Befektetési Igazgatóságának műszaki igazgatói tisztjét. 2003-tól független távközlési szakértő.

Postai munkaviszonya mellett különböző iparvállalatoknál részt vett a távíró és adatátviteli berendezések fejlesztésében. E területen több szabadalmat nyert. Szakértőként közreműködött számos OMFB tanulmány kidolgozásában.

A számítástechnika területén közreműködött az első magyar számítógép, az M-3 fejlesztésében (a telex input-output berendezések fő szakértőjeként). 1969 és 1980 között az ESZR adatátviteli munkacsoportjának magyar tagja volt. A bécsi leszerelési és bizalomerősítő konferencián (Negotiation on Confidence- and Security-Building Measures in Europe) 1989 és 1991 között műszaki szakértőként vett részt. A BME-n szervezett első átviteltechnikai szakmérnöki szakon 1968-69-ben Gordos Gézával és Varga Andrással együtt oktatta az adatátvitel tantárgyat. Az előadások anyagát a Tankönyvkiadó megjelentette. Ezután évekig az Állami Vizsgabizottság tagja volt. Kézikönyvek, mint a “Pattantyús” és a Távközlési Kézikönyv társzerzője, távközlési kiadványok lektora volt.

Mint független szakértő 1965-től 2002-ig ügyvezető titkára volt a Koncessziós Távbeszélő Szolgáltatók szövetségének. 2002-től a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács elnöke.