Herpy Miklós

Érettségije után édesapja mellett órás ipari tanuló („osztályellenségnek” minősítve egyetemi felvételét elutasították). 1952-ben, szakmunkásvizsgája után – munkásként – már felvették a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Gépészmérnöki Karára, ahol az első év után átiratkozott a Villamosmérnöki Kar Műszer és Finommechanika Szakára. Ötödévesként a Simonyi Károly professzor vezette Elméleti Villamosság Tanszéken demonstrátorként és az Akadémia Műszerügyi Kutatóintézetében gyakornokként dolgozott.

1957 és 1990 között a Távközlési Kutató Intézet tudományos munkatársa volt. 1963-ban osztályvezetőnek, 1974-ben főosztályvezetőnek nevezték ki, és megbízták a harmadik generációs rádiórelé rendszerek kidolgozásának irányításával (az intézetben elsők között alkalmazott tranzisztoros, majd analóg integrált áramköröket). 1974 és 1984 között a harmadik generációs mikrohullámú gerinchálózati rendszerek fejlesztésének irányítója lett (ennek során bevezette a különleges pontosságot igénylő mikrohullámú mikrosztrip és felületszerelt technológiákat). Ekkori fejlesztéseik eredményeként gyártásba került berendezések kidolgozásáért kapott munkatársaival megosztott Állami Díjat 1978-ban. 1984-ben visszatért az analóg áramköri kutatómunkához.
A Műszaki tudományok kandidátusa címet 1980-ban az Analóg integrált áramkörök című disszertációjának megvédésével nyerte el.

A Távközlési Kutató Intézetben szerzett analóg áramkörfejlesztői ismereteire támaszkodva 1960-tól kezdve mérésvezetőként, majd 1963-tól 33 éven át félállású oktatóként tanított a BME Műszer és Méréstechnika (ma Méréstechnika és Információs Rendszerek) Tanszékén, először tanársegédként, majd adjunktusként és 1980-tól 1998-ig docensként. Oktatói munkáját később címzetes egyetemi tanári címmel ismerték el.
Kiemelkedő jelentőségű a gyakorlatban és oktatásban használt két szakkönyve: Herpy, M. – Wágner, Gy.: Elektronikus műszerek (Tankönyvkiadó, Budapest 1967.); illetve Analóg integrált áramkörök (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, első kiadás: 1973).

1990 óta nyugdíjasként egy elektronika távközlési mérőműszereket fejlesztő és gyártó vállalat munkájában működött közre egészen 2016-ig.

Kitüntetése: megosztott Állami Díj (1978).