Fidrich Ilona

A Kalmár László professzor által 1957-ben indított (számológépes) szegedi iskola első évfolyamán végzett a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). 1958-tól 1 évet Tatabányán tanított matematikát. Közben megírta „Beindító programok az M-3 elektronikus számológépen” c. dolgozatát, melyet 1959-ben megvédve hazánk első (számológépes) alkalmazott matematikusa lett.

Tatabányáról megpályázta – és megnyerte – a Kalmár László által kiírt gyakornoki állást. Professzorának ösztönzésére 1960-tól megkezdte aspiránsi tanulmányait a Moszkvai Állami Egyetemen. Disszertációjának témája a Dunai Vasmű (DV) termelési folyamatainak számítógépes szimulációja volt. Egy éven át dolgozott a Vasműben a szimulációs modellen, sok munkával gyűjtve hozzá az adatokat. A modellt aztán Moszkvában a SZTRELA-4 gépen programozta be. Disszertációját 1964-ben védte meg, megszerezve ezzel a matematikai tudományok kandidátusa címet, melyet még abban az évben honosított. – Fidrich Ilonát a magyar számítástechnika egyik első kandidátusaként tartják nyilván.

Dolgozott Szegeden a József Attila Tudományegyetemen (JATE), az MTA Számítástechnikai Központban, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban (BHG), az MTA SZTAKI-ban és a Számítástechnikai Koordinációs Intézetben (SZKI). Az Egységes Számítógép Rendszer (ESZR) munkálataiban adatbázisokkal foglalkozott.