Csetverikov Dmitrij

1978-tól élt Magyarországon, először hosszan a SZTAKI-ban volt főállású munkatárs, majd habilitációját követően tevékenysége fokozatosan került át az ELTE-re, de 2022-es nyugdíjba vonulásáig fenntartotta SZTAKI-beli részmunkaidős állását.

Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetban (SZTAKI) a Geometriai Modellezés és Számítógépes Látás Kutatólaboratórium tudományos munkatársa, főmunkatársa, vezetője, majd tudományos tanácsadója volt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) az Informatikai Kar Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék docense, majd professzora lett. Az ELTE Doktori iskolájának törzstagja. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Informatikai Tudományok Habilitációs Bizottságának és Doktori Tanácsának tagja.

1988-ban védte meg az MTA kandidátusi fokozatot számítógépes látás témában, majd 2004–ben az MTA doktora címet az Informatikai tudományszakon. Tagja az MTA Automatizálási és Számítástechnikai Tudományos Bizottságának.

Oktatási, kutatási és kutatás-fejlesztési területe a számítógépes látás, a digitális képfeldolgozás és -elemzés, az alakfelismerés, valamint ezek alkalmazásai. 190-nél több publikációja jelent meg.

1990-as megalakulásától kezdve az NJSZT Képfeldolgozók és Alakfelismerők Társasága (KÉPAF) szakosztályának elnöke volt; rendszeres szervezője a KÉPAF-konferenciáknak. Szorgalmazója volt a számítógépes látás, a számítógépes képfeldolgozás vagy ezek határterületein született kimagasló PhD munkák elismerésére szolgáló KÉPAF PhD Díj 2012-es létrehozásának.