Broczkó Péter

1973-1980 között az Állami Népességnyilvántartó Hivatalnál (ÁNH) a népességnyilvántartás előkészítésével foglalkozott, majd a népességnyilvántartási adatbázisból kinyerhető, matematikai módszerekkel végezhető szolgáltatási lehetőségeket kutatta: például kidolgozta az általános iskolai beiskolázás optimalizálását végző lineáris programozási modellt, melynek éles adatokon működő változatát is ő programozta. Ebben a témakörben védte meg egyetemi doktori értekezését 1976-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemem (MKKE).

1980-tól az Élelmiszeripari Gépi Adatfeldolgozó Vállalatnál (ÉLGAV) különféle tanulmányokat készített. 1982-től a Számalknál, majd a KSH-ban többek között a hazai és a keleteurópai számítástechnikai piacot elemezte, fejlődésének trendjeit vizsgálta. Kandidátusi értekezését is ebből a témából írta a kijevi Gluskov Kibernetikai Intézetben, 1994-ben.

1994-től az Óbudai Egyetemen (ÓE) Neumann János Informatikai Karán (NIK), illetve annak jogelődjeinél (KKMF, BMF) dolgozott főiskolai tanári, majd egyetemi docensi munkakörben. Fontosabb oktatott tárgyai a Számítógép architektúrák és a Számítógépes hálózatok. 1998-ban írta meg az akkreditált felsőfokú szakképzés műszaki szakiránya számára a „Műszaki informatika” c. tankönyvet. Az egyetem jogelődjénél 1996-tól intézeti tudományos igazgatóhelyettes, majd kari szinten kapcsolatfejlesztési igazgatói beosztásban dolgozott, s éveken át szavazati joggal vett részt az intézeti és a kari tanácsi üléseken.

1984-től tagja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. Alapító tagja a Mikroszámítógép Magazin (mely később Alaplap, majd Új Alaplap néven jelent meg), a Floppylap (ezeknél végig rovatvezető is volt) és a Byte Magyarország szerkesztőbizottságának. Ezen kívül rendszeresen publikált a Számítástechnika, majd pedig a Computerworld-Számítástechnika szaklapokban.

Az NJSZT-nek a kezdetektől tagja: előadást tartott már az I. országos kongresszuson, éveken át titkára volt a Felhasználói kör nevű ernyő-szervezetének. Több konferencia szervezőbizottságában munkálkodott (vezetőként is és szakterületi felelősként is), valamint több ciklusban volt tagja az országos választmánynak.

Kitüntetései: Elnöki dicséret (KSH, 1976); Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozat (honvédelmi miniszter, 1977); Vezérigazgatói dicséret (Számalk, 1983); Szakszervezeti munkáért, arany fokozat (Szakszervezetek Országos Tanácsa, 1987); Kiváló munkáért (minisztertanács, 1989); Neumann-díj (NJSZT, 1992); Főigazgatói dicséret (Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, KKMF, 1999); Főigazgatói dicséret (Budapesti Műszaki Főiskola, BMF, 2003); Neumann János emlékplakett (ÓE NIK, 2014).