Bogdány János

Az egyetem elvégzése után az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézetében (KFKI MSZKI) 256- és 512-csatornás analizátorokat fejlesztett.

1967-től a TPA-1001 12-bites tranzisztoros digitális kisszámítógép fejlesztését vezette tudományos munkatársként. 1970-től a TPA-70 16-bites integrált áramkörös kisszámítógép utasításrendszerét és konstrukcióját dolgozta ki témavezetőként. 1977-től tudományos főmunkatárs, igazgatói tanácsadó. 1985-től osztályvezetőként irányította a KFKI 16- és 32-bites mikroszámítógép-családjának kifejlesztését.

1992-től a Brunel University-vel (Uxbridge, UK) működött együtt asszociatív processzorok fejlesztése témakörben.

1998-tól az MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézetének kiküldöttjeként a Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt-ban (Lindau és Troisdorf, D) részt vett a European Space Agency (ESA) Rosetta űrkutatási programjában: a 2004-ben fellőtt és 2014-ben a Churyumov-Gerasimenko üstökösre leszállt Philae űrszonda tesztelési-ellenőrzési folyamatában dolgozott.

2004 után tudásbáziskezelő rendszerek tanulmányozásával foglalkozott.

42 előadást és tudományos cikket jegyez. 13 szabadalom fűződik a nevéhez.
Az MTA Informatikai Tudományos Bizottságának tagja.

Kitüntetései: Akadémiai Díj I. fokozata (MTA, 1965); Kiváló Feltaláló kitüntetés arany fokozata (MTA, 1971); Állami Díj II. fokozata (Minisztertanács, 1973); Intézeti Díj I. fokozata, (KFKI, 1973); Kiváló Feltaláló kitüntetés arany fokozata (MTA, 1983); Jánossy Díj (KFKI, 1989).