Baráth István

Első munkahelye a Híradástechnika Szövetkezet (1971-1972), ahol az 1972-ben BNV díjas digitális impulzusgenerátor output egységének fejlesztője volt.
1973-1974 között az Elektrotechnika Szövetkezet fejlesztőmérnöke.

1974-től a VIDEOTON Elektronikai Vállalat Fejlesztési Intézetében (VIFI) tudományos segédmunkatárs. Rendszeresen részt vett a feladatokhoz kapcsolódó ESZR/MSZR rendszerek nemzetközi specifikációs munkáiban.
1982-tól fejlesztési-technológia vezető lett, majd 1984-től a lézernyomtató fejlesztési csoportot vezette (Kelet-Európa első lézernyomatóját (VTLP 29100) integrálták az MSZR rendszerekbe). Ő lett a BME Atomfizikai Tanszékével közösen tervezett magneto-optikai (MO) tároló fejlesztésének, és egyben a BME-Videoton Innovációs Park operatív vezetője, amely az első funkcionálisan működő tároló fejlesztéséig és gyártástechnológiájának specifikálásáig tartott.

Az 1988-ban – holland-magyar vegyesvállalatként – alapított CD gyár, a Glória Kompaktlemez-gyártó Kft. igazgatója. 1991-ben a privatizált CD gyár, a VTCD Videoton Kompaktlemez-gyártó Kft. és a VTCD MEDIA zenei kiadó igazgatója lett.
Megalapította a VIDEOTON Holding Rt. Fejlesztési Intézetét (1996), és 1996-2000 között a VIDEOTON vállalatcsoport fejlesztési igazgatója volt. Irányította a VIDEOTON és a hazai felsőoktatási intézmények szakmai együttműködését.

A CHIP Magazinban 1994-96 között az optikai tárolók rendszerét, működési mechanizmusát bemutató rovatot vezetett.

Kitüntetései: díszoklevél (Óbudai Egyetem, 2010); emlékérem (Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Informatikai Kara, 2007); életműdíj (NJSZT Multimédia az Oktatásban Szakosztály, 2010).