Ada-Winter Péter

Az egyetem elvégzése után fizikusként kezdett dolgozni az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. teszt laboratóriumában – amely gyárban feltaláló édesapja akkor éppen a rádiócsöveket gyártó részleget vezette.

Az 1950-es évek közepén már a Madách Gimnáziumban tanított matematikát, majd 1960-tól a Radnóti Gimnáziumban folytatta tanári pályafutását.

1968-ban Genzwein Ferenc, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója hívta a Fazekasba dolgozni, ahol Magyarországon elsőként kidolgozta a tantervbe beépített kötelező számítástechnikai oktatási formát. 1970-ben a Fazekas volt az első magyarországi középiskola, amely számítógépet (egy TPA i gépet) kapott; ekkor nagy lendülettel kezdett hozzá a számítástechnika és programozás oktatásához.
Középiskolai tanári munkája mellett óraadó tanárként a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE) és az ELTE Természettudományi Karán is tanított.

Az 1970-es évek közepén Obádovics J. Gyula hívására otthagyta a tanári pályát, és a Munkaügyi Minisztérium Országos Vezetőképző Központjába (OVK) ment igazgatóhelyettesnek. 1973-ban innen vált ki a Munkaügyi Minisztérium Számítástechnikai Intézete, ahol munkáját folytatta.

1976 szeptemberében a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapoknál (KöMaL) elindította a Számítástechnikai rovatot.

A számítástechnika művelése mellett sokat foglalkozott a számítástechnikai diákmozgalom és országos középiskolai programozási versenyek létrehozásával is. Az NJSZT kezdeményezésére az 1985/85-ös tanévben megszervezték az első Nemes Tihamér országos középiskolai számítástechnikai tanulmányi versenyt; ő volt a versenybizottság első vezetője.

Nyugdíjasként is aktív életet élt; újságcikkeket és lapokhoz olvasói leveleket írt részben szakmai, részben közéleti témákban.

Kitüntetései: Munka Érdemrend Ezüst fokozata (1982); a Szocialista Kultúráért kitüntetés (kulturális miniszter, 1988).