KDFI 2025

Kultúra a digitális forradalom idején konferencia.

Orvosi diskurzusok és testelbeszélések a digitális forradalom idején.

A konferencia témája. A test és az egészség digitalizációja, az információ demokratizálódása és a mesterséges intelligencia terjedése újradefiniálja a korábban kizárólag a szakértők kiváltáságnak számító egészségügyi tudást, a testhez, az egészséghez, és a normalitáshoz kapcsolódó társadalmi és medikális diskurzusokat. Ez a folyamat láthatóvá tesz számos, korábban nem ismert problémát és bioetikai dilemmát, valamint a test archívumainak és elbeszéléseinek új módozatait hozza létre. Ugyanakkor számos visszaéléshez, a szakértői tudás értéktelenedéséhez is vezethet. Ezen jelenségek elemzését kizárólag különféle tudásblokkok és tudományágak metszéspontjában lehet vizsgálni, hiszen a folyamatosan megjelenő új szempontok dinamikusan változó eszközkészletet igényelnek. A történetek többféle szerepet töltenek be ebben a technologizált térben. Egyrészt a történetmesélésnek hangsúlyos funkciója van az egészségügyi gyakorlatban: segíti a betegek tapasztalatainak artikulálását és a gyógyítás folyamatainak mélyebb megértését. A narratív orvoslás egyik központi törekvése a személyes elbeszélések és a klinikai tudás összekapcsolása, hiszen ezek kettőse új megközelítéseket kínálhat a diagnosztika és a terápia területén. Másrészt a történetalkotás nem korlátozódik a jelen gyakorlatokra: az orvoslás múltja és kultúrtörténete is számos dokumentációs formában jelenik meg, amelyek a testhez és az egészséghez kapcsolódó tudások történeti kontextusát is láthatóvá teszik. Mindezek mellett az orvoslás és a hozzá kapcsolódó bioetikai kérdések a művészetek és a populáris kultúra területén is reprezentációt nyernek. Az idei konferencia kettős fókuszú: egyrészt azt vizsgálja, hogyan jelenik meg a multi- és interdiszciplináris tudás az egészséghez és a testhez kapcsolódó tudományos beszédmódokban. Másrészt arra is keresi a választ, hogyan vizsgálhatók medikális diskurzusok kifejezetten a társadalomtudományok, egyebek mellett a médiatudomány, a szociológia, az antropológiai, az orvosi muzeológia és a filozófia szempontrendszerei alapján. Ez a kettős fókusz arra világít rá, hogy a test és egészség tudásformái ma már nem kizárólag a biomedicinában értelmezhetők, hanem egyre inkább a társadalomtudományok és a kulturális narratívák metszéspontjában. A konferencia tehát a tudás átalakulásának és az ezzel járó hatalmi, etikai és diskurzív következmények feltárására vállalkozik.

Néhány kérdés, amelyre a konferencián választ keresünk.

Hogyan jelenik meg az egészséghez és a testhez kötődő tudományos beszédmódokban a digitális technológia és a mesterséges intelligencia?  Melyek az orvoslásról, egészségügyről szóló kommunikáció meghatározó felületei?  Mi az influenszerek szerepe az egészségügyi tájékoztatásban, edukációban?  Hogyan jönnek létre a fogyatékossághoz és normalitáshoz kapcsolódó diskurzusok a tudásfragmentáció korában?  Milyen bioetikai dillemákat mutatnak be a populáris média egészséghez kapcsolódó tartalmai?  Mi az oka az egészségügyi tartalmak (influenszerek, televíziós sorozatok, podcastok) kortárs népszerűségének?  Milyen orvoslással, egészségüggyel kapcsolatos témákat dolgoznak fel a művészeti alkotások és a populáris kultúra?  Milyen módon változtatja meg a tudásáramlást és a szakértői hatalmat a digitalizáció? 1 A Kultúra a digitális forradalom idején az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének és a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének közös konferenciasorozata.  Hogyan hat a digitalizáció és a platformizáció a testek elbeszélhetőségére és az egészségügyi archívumokra?  Milyen hatással van a digitális kapitalizmus, a megfigyelő kapitalizmus, a rassz alapú kapitalizmus a testek működésére és kizsákmányolására?