Videoton Fejlesztési Intézet

Az átmeneti időszak után kialakult az Intézet profilja, ami alapvetően 1989- ig nem változott, két fő tevékenységcsoportból állt, közvetlen számítástechnikához kapcsolódó tevékenységekből, illetve az egész számítástechnikai gyárra kiterjedő kisegítő
tevékenységekből:
• Direkt számítástechnika
– Miniszámítógép-rendszerek kialakítása, rendszerfejlesztés
összehangolása
– Miniszámítógép-hardver honosítása, fejlesztése
– Alapszoftverelemek (operációs rendszerek, programozási
nyelvek, adatbázis-kezelő rendszerek, grafikus és adatátviteli
programcsomagok stb.) honosítása, fejlesztése

– Terminálok, nyomtatók tervezése és kivitelezése, konstrukció, finommechanika,

elektromechanikus perifériák elektronikájának kifejlesztése
– Számítástechnikai berendezések formaterveinek elkészítése

– Műszaki könyvtár folyamatosan aktuális szakmai folyóiratokkal

• Kisegítő tevékenységek
– Felhasználói dokumentáció előállítása a teljes Számítástechnikai Gyár számára
– Kísérleti üzem
– Detektorgyártás

A VIFI sokrétű és sok fajtája tevékenysége külön nem kerül felsorolásra, de ld.

Videoton története 1938-1990-ig   VIFI kiemelt termékei

mellékletben tételesen megtalálható  VIFI tevékenységei, fejlesztései, termékei, így konkrétan Videoton története 1938-1990 dokumentumban a

SZÁMÍTÁSTECHNIKA 1969–1990.  121-139 oldalig

A VIDEOTON FEJLESZTÉSI INTÉZET 1971–1989.  209-249 oldalig

továbbá a A SZKÜBT/VIDEOTON AUTOMATIKA KÖZÖS VÁLLALAT 1980–1991. 249-262 oldalig.

Néhány jellegzetes fejlesztési téma amivel foglalkoztak:

ESZR: Miniszámítógépek , rendszerek

(Egységes Számítógép-Rendszer, ESZR keretében)

A 60-as évek legvégen három – a jövőre nézve alapvető fontosságú OMFB döntes született:

• a magyarországi számítógépgyártás bázis vállalata a VIDEOTON céghez tartozó VIFI, a

miniszámitógép tagja

– EC 1010 (R10) – nevet kapta.

A program megvalósításában több vállalat is reszt vett a VIFI-n kívül (számítógéprendszer, perifériak, terminálok, adatátviteli berendezések), ORION (adatátviteli berendezések), Telefongyár (terminálok, adatátviteli berendezések).

MITRA család

CII (Compagnie Industrielle pour l’Informatique) francia cég USA-licenc alapján gyártotta az alapvetően ipari folyamatszabályozásra kifejlesztett DTL technológiájú miniszámítógépet, a CII 10010-et.

1971-ben a CII-ben elkezdtek fejleszteni a MITRA sorozatot a CII 10010 kiváltására.

1975-ben ez a miniszámítógép-profil önállósodott, és megalakult a SEMS (Societe Europeenne de Mini-Informatique et de Systemes).

A munkaállomás-család (terminál) kifejlesztése

Egy  12 oldalas javaslat volt a VT 32, VT 320, VT 3200 család első műszaki dokumentuma. A javaslatot a Számítógépgyártó gyár vezetősége elfogadta. A fejlesztés (architektúra kialakítása, hardver tervezése, operációs rendszer portolása, nyelvek grafikus platform, lokális es nagy távolságú hálózat kezelés) teljes egészében elkészült.

VDN 52500-as display-terminál családnál a fő szempont az ergonómia fokozása es a gazdaságosság javítása volt,

VDT 52700 grafikus display és a VT 32 munkaállomás fejlesztése Fenyves Erzsébet vezetésével élenjáró volt.

Számítástechnikai berendezések formatervezése

Kiemelt munka volt a R11 számítógéprendszer és R11R-alapú helymeghatározó rendszer.

A rendszer lelke a R11R számítógép volt. (Akkor meg egy ilyen rendszer jelentős helyet foglalt volna el egy személygépkocsiban.)

Az R11R gep a „Szahara ” es „Liget ” rádiófelderítő es -zavaró rendszernek is fontos építőeleme volt.

Folyamatszabályozás

A CII 10010, illetve a MITRA sorozat egyik fő alkalmaáasi területe az ipari folyamatok iranyíaása volt.

Nyomtatók

Sornyomtatók

VT 23000 karakterszalagos nyomtató

Mátrixnyomtatók

A nyolcvanas évek elején, ahogy megjelentek a személyi számítógépek, igy növekedett az igény valamilyen olcsó nyomtató iránt, így a VIFI is ráállt erre a témára.

Lézernyomtató

A nyolcvanas évek elején a nyomtatok területen forradalmi változások törtentek.

A grafika papíron való megjelenítés alapvető követelmenny volt.

Optikai diszk

A 80-as évek elején az optikai adattárolás eredményeiről szóló hírek, valamint

a számitástechnikai piacon megjelenő ujrairható optikai tarolok fejlesztése a VIFI tevékenységévé vált.

Fejlesztési technológia

Néha a környezet, az alkalmazott módszerek, az alkalmazott eszközök sokkal inkább jellemzöek a korra, mint az, hogy mit állítottak elő velük.

Nagyon érdekes végignézni, hogy fejlődött a fejlesztési technológia a VIFI-ben.

Minden technológia eseteben három paraméter volt a meghatározó, amit a VIFI figyelembe vett:

• Termelékenység
• Minőség stabilitása
• Szükséges beruházás mérteke

Információterjesztés

Ide tartozott:

Konkurenciaanalízis, ár kialakítás

Marketing

Sajtó megjelenítés

Konferenciák szervezése

Információ „generálásának” (ötletek, új gondolatok) megjelenítésének, a külső világból érkező információk kezelésének és emberek közötti szétosztásának lehetősége, módja, eszközei.

Elektronikafejlesztés

Magnetooptikai diszk fejlesztése,

Kettős hozzáférésű diszk illesztőegységek,

Nagyintegráltságú áramköröket tartalmazó NYÁK-ok tervezése (7 rétegű),

Szoftverfejlesztés

Operációs rendszerek honosítása, fejlesztése
– Nyelvi rendszerek honosítása, fejlesztése
– Adatbázis-kezelő rendszerek honosítása
– Adatátviteli és számítógép-hálózati keretrendszerek fejlesztése
– Fokozott rendelkezésre állású rendszerek alapszoftver-elemeinek kifejlesztése
– Néhány alapvetően CAD (Computer Aided Design) rendszer fejlesztése.

Dokumentációkészítés

Licencdokumentációk fordítása (francia, angol)
– Háromnyelvű (magyar, orosz, német) felhasználói dokumentáció fordítása, szerkesztése (Ez hatalmas munka volt, mivel a felhasználók, szervizek az elektronikát alkatrészcserével javították, ezért részletes leírásokat, kapcsolási rajzokat kaptak az elektronikáról).
– Dokumentációs technológia kialakítása
– Másolás, titkosítás (Ez külön magyarázatra szorul. Akkoriban bármilyen dokumentumot fénymásolni csak engedéllyel és biztonságos helyen lehetett. Külföldre dokumentációt, saját jegyzetet csak speciális, kettős csomagolásban a határőrségnek bemutatva lehetett).

A VIFI megalakulásától a VIDEOTON Számítástechnikai Gyárának volt a “cége” egészen az 1990 évek elejéig amíg a VIDEOTON cég privatizálására került sor és a VIFI korábbi klasszikus számítástechnikai fejlesztése kutatása megszűnik, átalakult.

Még a VIFI működése alatt alakult meg a A SZK ÜBT/VIDEOTON AUTOMATIKA KÖZÖS VÁLL ALAT 1980–1991

A Tarsaság jogelődje az 1980. október 1-jen működését elkezdő Számitástechnikai Kísérleti Üzem Betéti Társulat (SZKUBT) volt, melynek alapitói

a VIDEOTON Számítástechnikai Gyár, a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) es a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SzKI) voltak.

A társulási forma a jelenlegi társasági formák elődje volt, mely társulási formák létrehozását az 1978-ban hatályba lepett társasági törvény tette lehetővé.

A VIDEOTON székesfehérvari telephelyen működött társulás alapvető célja a kutatás-fejlesztési tevékenység es a sorozatgyártás közötti hatékony

kapcsolatok megteremtése annak erdekében, hogy a közösen elhatározott kutatás-fejlesztesi tevékenyseg eredményei a szeriagyártás körülmenyei között

hatékonyan adaptálhatók legyenek.

ESZR-MSZR együttműködésben a magyar képviseletet megindulásakor a szervezetben a magyar

képviseletet a VIDEOTON kapta. Magyar főkonstruktőr Kázsmer János lett. A munka műszaki es adminisztrácios hatteret a VIFI biztosította.

Az MSzR eseteben a „prototipustól” (DEC PDP11 es VAX) eltérni már nehezebb volt, mint az ESzR eseteben, ezért ez egy nehéz, de vegül műszakilag

remek megoldáshoz vezetett. Kifejlesztésre került az SzM 52 számítógep az S2 processzor alapján. Az SzM 52 ket üzemmodban volt képes

működni, un. natív (saját) üzemmódban az „S” család utasításkészletet hajtotta végre, az MSzR üzemmódban a PDP 11 számítógéppel volt kompatibilis.

A VIFI szervezete

A szervezet kis változásokkal az egész időszak alatt állando volt. Az Intézet vezetését a Számítástechnikai Gyár igazgatója, mint VIFI igazgató, illetve a VIFI főmérnöke látta el. A helyzetet bonyolította, hogy a fejlesztési feladatok iranyítása a gyár műszaki igazgató feladata volt. Tényleges hatáskor es felelősség megosztás nem került lerögzítésre. Ez nem éppen a nagykönyvben megírt módszere az irányításnak (még mátrixszervezésnek is bonyolult),
ennek ellenére (vagy éppen ezért) tudomásunk szerint ez a felállás komoly gondokat nem okozott a működésben.
• Szt I (Számítástechnika I. Főosztály)
– Sornyomtató-vezérlőelektronika és illesztőegység honosítása, fejlesztése
– Elektromechanikus periféria fejlesztése (lyukszalagolvasó/perforátor, kártyaolvasó)
– Adatátviteli és számítógép-hálózati illesztőegységek honosítása, fejlesztése
– Processzor-processzor csatolók fejlesztése
– Terepi számítógép fejlesztése és speciális alkalmazások kialakítása
– Miniszámítógépek adatátviteli alkalmazása nagy rendszerekben
• Szt II (Számítástechnika II. Főosztály)
– Központi egységek honosítása, fejlesztése
– Ipari folyamatirányító illesztőegységek honosítása, fejlesztése
– Ipari folyamatirányító terminálok fejlesztése
• Szoftver Főosztály
– Operációs rendszerek honosítása, fejlesztése
– Nyelvi rendszerek honosítása, fejlesztése
– Adatbázis-kezelő rendszerek honosítása
– Adatátviteli és számítógép-hálózati keretrendszerek fejlesztése
– Fokozott rendelkezésre állású rendszerek alapszoftver-elemeinek kifejlesztése
– Néhány alapvetően CAD (Computer Aided Design) rendszerfejlesztése
– IBM 370/115 üzemeltetése a BME-n
• Kísérleti Főosztály
– Gépészeti elemek kísérleti, kis sorozatú gyártása
– Kis sorozatú elektronika szerelése
– Nyomtatott áramkör tervezése
– Félvezető detektorok gyártása
– Katonai számítástechnikai rendszerek koordinációja
• MSzR csoport
– SzM52 bimódú számítógép fejlesztése
• HWRT (Hardver és Rendszertechnika Főosztály) (SzT I., Szt II. és MSzR csoport összevonásával született)
– Az SzT I. és SzT II. feladatköre
– Lézernyomtató
• Innovációs Park
– Magnetooptikai diszk fejlesztése
• KMPO (Közgazdaségi és Műszaki Program Osztály)
– Fejlesztési és pénzügyi keretek meghatározása, költségnyilvántartás,
– elemzés
– Konkurenciaanalízis, árkialakítás
• Igazgatási és Dokumentációs Osztály
– Licencdokumentációk fordítása (francia, angol)
– Háromnyelvű (magyar, orosz, német) felhasználói dokumentáció fordítása, szerkesztése (Ez hatalmas munka volt, mivel a felhasználók,
szervizek az elektronikát alkatrészcserével javították, ezértrészletes leírásokat, kapcsolási rajzokat kaptak az elektronikáról.)
– Dokumentációs technológia kialakítása
– Másolás, titkosítás (Ez külön magyarázatra szorul. Akkoribanbármilyen dokumentumot fénymásolni csak engedéllyel és biztonságos
helyen lehetett. Külföldre dokumentációt, saját jegyzetet csak speciális, kettős csomagolásban a határőrségnek bemutatva lehetett.)
• Nyomda
– Kiszállításra kerülő felhasználói dokumentációk nyomtatása
• MSzR titkárság
– Az MSzR magyar főkonstruktőrének háttérszervezete
• Személyzeti Osztály, Munkaügyi Osztály, Karbantartás
– Nevükből adódó funkciók ellátása

VIFI elhelyezése, telephelye

A Hűvösvölgyi úti (akkor Vörös Hadsereg út 54.) telephely hat épületből állt, egy kétszintes adminisztratív épületből es öt négyszíntes épületből, ami az
irodákat, illetve a technológiai helyiségeket tartalmazta (az öt épület eredetileg 3 szintes volt, a nyolcvanas évek elején minden épület egy új szintet
kapott). Az egyik az úgynevezett 6-os épület rendelkezett egy nagy, kétoldaltüvegfallal határolt – eredetileg előadónak tervezett – mellékszarnnyal,a 6-os es ez az epületrész az EFKI–VIFI átalakuláskor meg épites alatt állt.
A tényleges funkciója némi terv módosítas es átepítes után az Intézet fő gépterme lett. Az üvegfalak miatt csak „Akvárium”-kent került a köztudatba.
A 6-os épületben volt meg ket kisebb gépterem légkondiciónálással ( ld. VIFI irodaházak)