Magyar Optikai Művek
Budapest, Alkotás u. 9.
Budapest, Csörsz u. 39.
Precíziós finommechanikai műszerek gyártása a lehető legmagasabb műszaki igényességgel, valamint az ehhez nélkülözhetetlen munkaerő képzése. Az oktatás az alapító szerint éppoly nagy hangsúlyt kell kapjon mint maga a termelés, ez a nézet végig meghatározó szerepet játszott a vállalat életében. A MOM legjellemzőbb termékei a Geodéziai eszközök voltak, ezen a területen érték el a legtöbb sikert is.
- Süss Nándor, 1876-1919
- Konsztantyin Szmirnov, 1949-1952
- Posch Gyula, 1956 – 1983
- Bátor Béla, az első Heller–Forgó-féle hűtőelem gépészeti tervezése, erőművek vízveszteségmentes hűtése
- Závodszky Péter, biofizikus, hőstabilis fehérjék tervezése
- Kmetty József, a Kürt Rt. vezérigazgatója
- Bezzegh László, a MOM Ta-D1 kördiagram tahiméter világszabadalma
- Pusztai Ferenc, a giroteodolit fejlesztése. MOM giroteodolitokat használtak a budapesti, a varsói, a prágai metróépítkezéseken és a CERN Genf melletti LHC (Nagy Hadron Ütköztető) építésénél is
A geodéziai műszerfejlesztés nemzetközi elismerést hozott. 1958-ban három műszer a Te-D1 típusú teodolit, a Ni-B1 típusú szintező és az Ma-1 mérő asztalfelszerelés is elnyerte a Brüsszeli Világkiállítás nagydíját. A műszerek tervezői közül Bors Károly 1958-ban, Bezzegh László és Schinagl Ferenc 1960-ban Kossuth-díjat kaptak. 1963-ra készült el a giróteodolit, melynek segítségével a Föld forgástengelyének irányát lehet terepen meghatározni. A műszer kifejlesztéséért Pusztai Ferenc 1963-ban szintén Kossuth-díjat kapott.
Kiemelkedő termékei: kisfilmes fényképezőgép, Te-823 másodperc-teodolit (Bors Károly), Ni-A31 automatikus szintező (Tóth Pál), Gi-B2 giroteodolit, 1958-ban a brüsszeli világkiállításon Grand Prix-t nyert (Pusztai Ferenc, kördiagramos tahiméter (Bezzegh László), mikrohullámú távmérő, SPEKTROMOM laboratóriumi spektrofotóméter-család az ultraibolya látható infravörös hullámhossz-tartományban (Balog András), Derivatograph termogravimetriás anyagvizsgáló berendezés (Paulik Ferenc-Paulik Jenő), 60000 fordulat/min-es laboratóriumi ultracentrifuga (Rohonci Ferenc), MOMCOLOR színmérőcsalád (Lukács Gyula), száloptika gyártása és száloptikai rendszerek (Lisziewicz Antal, Hegyessy Géza, Besskó Dezső, Állami Díjban részesültek), He-Ne iránykitűző lézer, szalag- és szélperforált kártyalyukasztó, kártyaolvasó, mágnestárcsás tároló.
Mindezek mellett foglalkoztak még hadi(optikai), egészségügyi laborműszerek, sőt jármű alkatrészek (olajfék, mozdony-armatúra) gyártásával is.
1876 – Kolozsvári Egyetem Mechanikusi Állomás (műszergyártás, műszerészképzés)
1884 – Mechanikai Tanműhely (Államilag segélyezett), Bp. Mozsár u. 8. 1891-től Bp. Alkotás u. 9.
1900 – Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézet, Bp. Alkotás u. 9. 1905-től Bp. Csörsz u. 39.
1918 – Süss Nándor Precíziós Mechanikai Intézet Részvénytársaság
1922 – Süss Nándor Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt.
1939 – Magyar Optikai Művek Rt.
1952 – Magyar Optikai Művek
1998 – A Magyar Optikai Művek jogutód nélkül megszűnik
Eötvös Loránd által kifejlesztett műszerek, többek között az Eötvös-inga is Süss Nándor finommechanikai műhelyében készültek.
A MOM egy 1937-ben kötött üzlet értelmében 250.000 darab légvédelmi óragyújtót szállított az angoloknak. Ezzel az eredetileg német találmánnyal pusztították az angliai csatában a Harmadik Birodalom repülőit.
- Magyar Optikai Művek iTF rendezvény 2013. szeptember 25.
- Néhány magyar elektronikai vállalat rövid története és helyzete napjainkban
- MOM és a számítástechnika 2013. szeptember 25. Molnár Károly előadás
- MOM és a számítástechnika 2013. szeptember 25. Meichl Ferenc előadás
- MOM és a számítástechnika
- MOM és a számítástechnika
- Fejezetek a Magyar Optikai Művek és utódai történetéből 1876-2015
Létrehozva: 2016.07.16. 13:35
Utolsó módosítás: 2024.02.27. 19:10