MALÉV Légiközlekedési Vállalat Számítástechnikai Osztály

A MALÉV számítástechnikai osztályának munkája alapvetően meghatározta a magyar repülőterek utasainak kiszolgálását, a légi járatok teljesítésének szakszerűségét, hatékonyságát és biztonságát.

1975. Utas-helyfoglalási rendszer: a MALÉV világelsőként vezette be sikeresen a SITA cég Gabriel nevű termékcsaládját. Teljes körűen automatizálódott az utasok helyfoglalása és a rendszertökéletesintegrációt biztosított más légitársaságok és utazási irodák rendszereivel világszerte.

1978. Raycheck rendszer: a rendszer bevezetése minőségi és repülésbiztonsági folyamatokat automatizált, folyamatos monitorozást biztosított és nagy előrelépés volt a jelentősen növekedett utasforgalom kulturált, gyors és biztonságos kezelésében

1982-1983. SAGIL M and E (repülőgépek műszaki karbantartásának tervezése és háttérrendszerei) bevezetése

1982. Cargo automatizálás: a teljeskörű megvalósítás 1981-ben sikerült a SITA osztott Cargo technológiáján alapulva (IBM mainframe). A MALÉV elsőnek vezette be a világon a szolgáltatást (áru, helyfoglalás, fuvarlevél kibocsátás, tarifálás, különleges áruk kezelése, export, import, raktározás, nemzetközi rendszerekkel való integráció).

1985. DCS FID

1946. március 29-én alakult meg a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt., más néven MASZOVLET. A II. Világháború széleskörű pusztítása miatt az Aero Rt. (alakult 1910), a Magyar Eeroforgalmi Rt. (MAEFORT) és a Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) megszűntek, helyüket a MASZOVLET vette át.

1950-ben a Malév áthelyezte bázisát Budaörsről az újonnan megnyitott Ferihegy repülőtérre.

1956. november 25-én Magyarország megvásárolta a MASZOVLET összes orosz részvényét és így megalakult a Malév. Működésüket kibővítették, közeli országokba repültek, majd az Iljusin Il-18 repülőgépek 1965-ben való megvásárlásával kibővítették útjaikat Európába és a Közel-Keletre.

1976-ban megalakul a MALÉV Önálló Számítástechnikai osztálya – informatikai fejlesztés, stratégia kidolgozása, szervezet kialakítása

1980. Új hangár és műszaki bázis komplexum megépítése

1985. Ferihegy 2 új terminál megépítése, 2 terminálos üzemmód beindítása

1999-2007-ig a cég az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában volt 99.5%-ban, több alkalommal is próbálták privatizálni a céget

2007 februárjában eladták az AirBridge Zrt-nek.

2012. január 9-én az Európai Unió a Malév által kapott állami támogatást illegálisnak tartotta és elrendelte, hogy Magyarország közel 100 milliárd Ft-ot visszatérítsen. 2012. január végén a Malév nem tudta tovább finanszírozni működését és 2012. február 3-án minden repülési tevékenységét leállította.

2012: MALÉV megszűnése

66 évig sikeresen működött a magyar nemzeti fuvarozó, a MALÉV Hungarian Airlines, korábbi nevén Magyar Légiközlekedési Vállalat, alapításakor MASZOVLET elnevezéssel.

A MALÉV-ről

alapítás.1946-03-29

alapító: Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt.

Tevékenység:

Légi fuvarozás

Polgári légi utas-szállítás

Forgalma 1970-ben 895.000 fő, 1971-ben 912.000 fő volt, melynek körülbelül 50%-a Malév jeggyel utazott.

A MALÉV Kelet-és Közép Európa informatikailag a legfejlettebb légitársasága volt, aki több rendszert világelsőként vezetett be és meghatározó szerepe volt a nemzetközi informatikai közösségekben is.

Kelet- és Közép Európa legjobban automatizált légitársasága is volt

Úttörő szerepet játszott számos nemzetközi fejlesztésben

Az akkori idők viszonyai között rendkívül haladó és bátor számítástechnikai/informatikai politikát folytatott a MALÉV, elsőként csatlakozott több nagy nemzetközi rendszerhez, majd kiváló eredményei alapján komoly befolyást ért el globális szolgáltatóknál és légitársasági felhasználói közösségekben.

Részletesen a Malév számítástechnikájáról (2014-es visszaemlékezés):

Az iTF Adattár céljának megfelelően ezen profil ismertetőben elsősorban a MALÉV és környezetének informatikai sajátosságai kerülnek taglalásra, az informatika önálló belső szervezetté való kifejlődése, a társaságon belüli informatikai feladatmegosztás, a hatékony részvétel nemzetközi fórumokon és mindezek hozzájárulása  a légitársaság nemzetközi sikereihez.

A MALÉV korai számítástechnikai szervezete a Pénzügyi Igazgatóság berkeiben, az ügyvitel-szervezési szakterület bázisán alapozódott meg az 1970-es évek elején, külső batch feldolgozások és a kor színvonalának megfelelő gépesítés formájában.  A komplex Számítástechnikai Fejlesztési Osztály 1976 évben jött létre a Vezérigazgató Első Helyettes alárendeltségében, a MALÉV szervezeti megújulás programja részeként.

Az Osztály szervezetileg később változóan a Vezérigazgatóhoz vagy Pénzügyi Igazgatóhoz tatozott, de mindenkor össz-vállalati hatáskörrel rendelkezett és jelentős pénzügyi erőforrásokkal gazdálkodott belföldi és külföldi relációban egyaránt. Létszáma 120 és 200 között mozgott. 1995 után a vállalaton belüli szándékos informatikai decentralizálódás és a 21. század elején bekövetkező üzemeltetési műszaki outsource-olás értelemszerűen csökkentette a központi stábot. A repülési nemzetközi rendszerek magas üzleti tudást igényeltek, így a felhasználó területek, azaz a MALÉV kereskedelmi, forgalmi stb. területeinek képviselői, teamjei a központi Informatika mellett meghatározó szerepet játszottak a rendszerek kiválasztásában és honosításában. Szervezetelméleti szempontból ezt centralizált- decentralizált vegyes modellként lehet értelmezni, amelynek megoszlási aránya a történelem folyamán változott, de a 21. századra dominánsan decentralizálttá vált, mígnem az utolsó években az Informatika az un. IT Business Partners modell szerint tartotta a kapcsolatot a felhasználókkal.

A MALÉV Számítástechnika vagy későbbi nevén Informatika mindenkor a MALÉV szervezet része volt, osztály vagy igazgatóság elnevezéssel, soha nem képezett önelszámoló vagy önállóan kereskedő egységet.

Az Informatika feladata volt a MALÉV informatikai stratégiájának kimunkálása, a belső és nemzetközi repülési informatikai rendszerek biztosítása (saját fejlesztéssel, belföldi és külföldi szolgáltatók bevonásával), a hálózatok és a hardware üzemeltetése, beleértve évtizedekig egy jelentős kapacitású önálló számítóközpont működtetését. Tevékenységének sajátos része volt, hogy a jelentős belföldi hálózaton túlmenően (Budapest központ + repülőtér + vidéki nagyvárosok) a MALÉV tevékenysége miatt 20-50 külföldi állomáson, 4 kontinensen is biztosítani kellett a MALÉV ún. városi és repülőtéri irodák teljes informatikai ellátását. A MALÉV a munkaállomások szabványosításában és az egységes telepítési/karbantartási rendszer kialakításában jeleskedett. A repülés sajátosságainak megfelelően nemzetközi telekommunikációja alapvetően SITA szolgáltatásokon, a repülés számára dedikált speciális hálózatokon alapult, majd 1995-ben korát messze megelőzve a MALÉV teljes körűen IP platformra állt át, egyúttal lecserélve a terminálokat intelligens PC-kre valamint ehhez igazítva belső rendszereit is. Ez az új technológia lehetővé tette a MALÉV belső applikációinak terítését a teljes nemzetközi irodai hálózaton.

A MALÉV a belső informatikai rendszerei a 90-es évekig dominánsan saját fejlesztésen és üzemeltetésen alapultak, később egyre inkább megnőtt a belföldi outsource-olás aránya.

A repülési rendszereket illetően a MALÉV korán és bátran kapcsolódott a nagy nemzetközi szolgáltatókhoz, a rendszerek úttörő és befolyásoló felhasználójává vált a globális fórumokon.
A volt szocialista országok légitársaságai közül a MALÉV elsőként vezette be 1975-ben a SITA Gabriel nevű utas helyfoglalási rendszerét, melynek központja Atlantában volt. Világelső bevezetőként jegyzik a MALÉV nevét a SITA Cargo (légi árufuvarozás), Flight Planning (navigációs útvonalszámítás) és SITA Operations Control (operatív üzemirányítás) területén is. A későbbiekben lett önálló külföldi partnerrel közös majd kimondottan magyar termék is a repülőgépek karbantartás és a cargo területen, továbbá a MALÉV jelentős eredményeket ért el saját fejlesztéssel a nagy nemzetközi rendszerekből letölthető adatok feldolgozásában és integrálásában.

Összességében a repülési rendszerek és a velük jövő nemzetközi szakmai integrálódás hatalmas segítséget adott a MALÉV nemzetközi sikereinek eléréséhez. Mindezen projektek már a 70-es évektől kezdődően a magyar számítástechnikában akkor még ismeretlen tudást igényeltek, a project management, nemzetközi piackutatás, szerződések és tárgyalások területén.

A MALÉV felső vezetése nagyon helyesen és időben ismerte fel, hogy a repülési rendszerekben külföldi partnerekkel kell szövetkeznie és ésszerűen választotta ki a SITA-t, aki neutrális, a tag-légitársaságok szövetkezeti tulajdonában lévő sokoldalú szolgáltató (hálózat, üzenetküldés, applikációk, előnyös hardware bérlés). A SITA hosszútávon stratégiai partnere volt a MALÉV-nak és a Ferihegyi Repülőtérnek (LRI, BUD AP). A 90-es évek végén a MALÉV nemzetközi szolgáltatói köre bővült a Lufthansa Systems-zel, később az Amadeus-szal és jelentős rendszerek kerültek megújításra.

A MALÉV 66 éves működésének egyik fontos pillérje a magas szintű informatika volt, s ebben a légitársaság úttörő szerepet vállalt a régión belül. Ezen kevéssé ismert tény feltárásában és publikálásában nagy jelentősége van az NJSZT iTF-nek és több patronáló magyar egyetemnek.