HTE lista
A jövőben a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) szorosabb együttműködésre lép a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) keretein belül működő Informatikatörténeti Fórummal (iTF). Ennek kezdeti lépéseként az iTF által bemutatott több mint kilencszáz személyből a HTE érintettségű személyek találhatók meg ebben a listában. A későbbiekben tervezzük a lista bővítését a kiemelkedő HTE tagjaink bemutatásával. A HTE ezzel egyben segíti az iTF szélesebb körű megismertetését is. https://itf.njszt.hu/
HTE lista
Név | Rövid bemutatás | |||
---|---|---|---|---|
Somogyi András | 1935 |
mérnök egyetemi doktor | Villamosmérnök, félvezető szakmérnök. Az ORION Rádió és Villamossági Vállalat fejlesztési főmérnöke; majd a HíF nemzetközi igazgatója, döntőbiztosa. |
|
Takács György | 1949 |
mérnök MTA kandidátusa | Beszédjel-feldolgozás kutató és kapcsolódó berendezések fejlesztője; infokommunikációs rendszerek szabályozásának műszaki irányítója és infokommunikációs rendszerek oktatója. Számos vezetői és felelős tanácsadói pozíciót töltött be. |
|
Tófalvi Gyula | 1927 - 2003 |
mérnök MTA doktora | Kossuth-díjas mérnök, címzetes egyetemi tanár volt. Televízióadók, antennarendszerek sikeres fejlesztője. Volt EMV főmérnök, MHE elnökhelyettes, TKI tudományos igazgató. Az MŰI alapító igazgatójaként és ŰTT elnökként szervezte újjá a magyar űrkutatást. |
|
Frigyes István | 1932 |
mérnök MTA doktora | Villamosmérnök, kutató. Az ipar (BHG, Orion) után a TKI-ban osztályvezető volt; majd a BME VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszéken egyetemi tanár. A vezeték nélküli hírközlés és digitális távközlés tudományainak ismert és elismert művelője. |
|
Berceli Tibor | 1929 |
mérnök MTA doktora | Állami díjas villamosmérnök, kutató, a BME VIK-en a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék professor emeritusa. A mikrohullámú távközlés nemzetközi hírű kutatója. A BME Villamosmérnöki Tudományok Doktori Iskoláján témakiíró. |
|
Hutter Ottó (1930) | 1930 - 2008 | mérnök | Állami díjas villamosmérnök, a TKI kutató-fejlesztő munkatársa, főosztályvezetője volt. A távközlési, adat- és információátviteli berendezések és rendszerek szinte minden generációjának kutatásával, fejlesztésével foglalkozott. |
|
Almássy György | 1919 - 1984 |
mérnök MTA doktora | Kossuth- és Állami díjas kutató villamosmérnök; a TKI-ban 2 és fél évtizeden át tudományos osztály-, ill. főosztályvezető; a BME-n egyetemi tanár volt. A magyar mikrohullámú műszerprogram kidolgozója és irányítója. Volt HTE és MATE elnökségi tag. |
|
Géher Károly | 1930 - 2006 |
mérnök MTA doktora | Villamosmérnök; a BME tudomány-rendszerezőként és kitűnő előadóként ismert, tudós egyetemi tanára volt. A “Lineáris hálózatok” tárgyat új rendszerezési elvével és új pedagógiai módszereivel tette klasszikussá. Fontos funkciókat töltött be a HTE-ben. |
|
Bognár Géza | 1909 - 1987 |
mérnök MTA rendes tagja | Kétszeres Kossuth-díjas villamosmérnök. Csaknem három évtizeden keresztül volt a TKI-ban folyó tudományos-mérnöki munka meghatározó alakja. Nevéhez fűződik a mikrohullámú rádió-összeköttetések hazai fejlesztésének elméleti és gyakorlati megalapozása. |
|
Barta István | 1910 - 1978 |
mérnök MTA rendes tagja | Kossuth-díjas villamosmérnök, egyetemi tanár. A televíziós képátviteli technika tudósa volt. Oktatás- és tudományszervezői munkássága is jelentős: első vezetője volt a BME Vezetéknélküli Híradástechnikai Tanszékének; alapító tagja és elnöke a HTE-nek. |
|
Bódi Antal | 1964 |
mérnök PhD | Magyarországon elsőként szervezett kábeltelevízióra alapozott szélessávú internetszolgáltatást (1996, Nyíregyháza). Részt vett a www.magyarorszag.hu, Ügyfélkapu, EESZT és eSZIG elindításában. Utóbb a közlekedés digitalizálásán dolgozik a KTI-ben. |
|
Feczkó Iván | 1940 - 2023 | mérnök | A diploma megszerzésétől nyugdíjba vonulásáig, majd külsős tanácsadóként a MATÁV előd- és utódszervezeteinél csaknem 50 évig szolgálta a magyarországi (nem beszédcélú) távközlési és informatikai szolgáltatások technológiai és üzleti fejlődését. |
|
Szabó Csaba Attila | 1945 |
mérnök MTA doktora | Rádiómérnök, a BME professzor emeritusa. Egyetemi oktatói, vállalkozásfejlesztői, ipari vezetői, nemzetközi tanácsadási, valamint szakfolyóirat főszerkesztői pályafutása számottevő és elismert. |
|
Debreceni Győző László | 1956 | mérnök | Telekommunikációs mérnök. A Magyar Telekomnál az optikai és IP hálózati, a ráépülő termék- és szolgáltatás-, ill. a kapcsolódó szervezeti fejlesztések irányítója volt. Utóbb az államigazgatásban tölt be vezető szerepet hálózatfejlesztési területeken. |
|
Kántor Csaba | 1945 |
mérnök egyetemi doktor | Távközlési rendszerek szakértője, eszközminősítésük kialakítója; a hazai űrtávközlés jeles szereplője. Létrehozója, irányítója volt a Magyar Telekom K+F tevékenységének. Az Űrkutatási Tudományos Tanács alapító tagja. A HTE volt főtitkárhelyettese. |
|
Dely Zoltán | 1951 | mérnök | A számítógépes távközlő hálózattervezés, illetve a távközlés szabályozás műszaki szakértője. A Magyar Telekom Csoportnál osztályvezetőként a műszaki stratégiai felelőse és kutatója volt. |
|
Ágoston György | 1946 | mérnök | MTV műszaki felsővezetőként tevékenykedett az analóg-digitális, az SD–HDTV átállás s az informatika-távközlés-média konvergenciája korszakaiban. Vezető szerepe volt a televíziós műsorgyártó és archiváló rendszerek informatikai rendszerré alakításában. |
|
Bölcskei Imre | 1941 | mérnök | A távközlés területén dolgozott vezető pozíciókban. Irányította a kapcsolástechnikai és átviteli hálózati fejlesztéseket, a crossbar és elektronikus központok hazai honosítását; illetve az Európai Unió távközlés szabályozási rendszerének bevezetését. |
|
Tölösi Péter | 1943 - 1999 | mérnök | A magyar távközlési iparág kiemelkedő szereplője volt. Meghatározó szerepe volt az iparág liberalizációjában és MATÁV felsővezetőként annak privatizációjában. Az ő nevéhez is fűződik a hazai optikai gerinchálózat kiépítésének elindítása. |
|
Slyuch András | 1954 | mérnök | Távközlési szakember. Szinte minden munkaterületen tevékenykedett: a gyakorlati végrehajtástól az irányításig, a hatósági területtől az ellenőrzésig. |
|
Sipos László József | 1957 | mérnök | Az MVM Paksi Atomerőmű nyugalmazott minőségbiztosítási vezetőmérnöke. Az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottság minőségügyi rendszermenedzsere, és a független nukleáris szakértőket Minősítő Bizottság tagja. |
|
Hinsenkamp Lászlóné Fehér Mária | 1940 | mérnök | Tíz év kutatás (HIKI, TKI) után az OMFB-ben az OECD országokkal folyó kétoldalú kormányközi TéT együttműködéseket koordinálta, majd segítette az EU FP5 Programjához való csatlakozást. Oktatóként is részt vett EU programokban. |
|
Hinsenkamp László | 1942 - 2016 |
mérnök PhD | A TKI-ban kutató-fejlesztő, majd a brémai Hochschule Bremen (HSB) vendégtanára volt. Alapítója és ügyvezetője volt a brémai DSI GmbH cégnek. Tervezési, fejlesztési és megvalósítási projekteket vezetett az űrtávközlés különböző területein. |
|
Drozdy Győző | 1955 |
mérnök egyetemi doktor | A Pannon GSM – a Telenor Magyarország – első munkavállalójaként, meghatározó szakembereként, vezérigazgató-helyettesként 1993 óta formálta a hazai mobil-távközlés fejlődését, a mobil hálózati technológiák hazai alkalmazásait. |
|
Hanzó Lajos | 1952 |
mérnök MTA külső tagja | A TKI-ban eltöltött közel 10 évi kutató munka után a southamptoni egyetem oktatója majd tanszékvezető professzora lett. Jelentős nemzetközi tekintélyt szerzett 3G, 4G, 5G mobil rendszerek és kvantum-kommunikációs kutatási eredményeivel. |
|
Jereb László | 1947 |
mérnök MTA doktora | Az infokommunikációs hálózatok többrétegű, technológia-független modellezésének, tervezésének és teljesítőképességi elemzésének hazai megalapozója és résztvevője. A soproni gazdaságinformatikus szak létrehozója. A BME és a SoE professor emeritusa. |
|
Baranyi András | 1936 - 1997 |
mérnök MTA kandidátusa | A TKI-ban volt osztályvezető. Adatátviteli modemek fejlesztésével, nemlineáris áramkörök hálózatelméletével foglalkozott. Később szerepe volt az Interkozmosz program űrtávközlési kutatásaiban. |
|
Székely Vladimír | 1941 - 2020 |
mérnök MTA rendes tagja | A BME EET tanszékvezető egyetemi tanára volt. Már 1969-től programozást oktatott a VIK-en. Kidolgozott CAD módszereket az elektronikai tervezéshez. Félvezető mérési, kiértékelési és minősítő módszerei világszerte elterjedtek. |
|
Rét András | 1938 - 2010 |
mérnök egyetemi doktor | A TKI-ban és a Telefongyárban távadatfeldolgozással foglalkozott. ESZR távadatfeldolgozási perifériák és szoftverek fejlesztését vezette. Később nemzetközi hálózati termékgyártókat képviselt hazánkban. |
|
Mazgon Sándor | 1933 | mérnök | A hazai adatátvitel atyja. 1967-2009 között részt vett több hazai adatátviteli és számítástechnikai szabvány kidolgozásában, gondozásában, az elektronikus adatcsere (EDI) szabványok honosításában. |
|
Horváth Pál | 1949 | mérnök | Távközlési szakember, vállalatvezető. Volt a MATÁV, valamint alapításától a Pantel vezérigazgatója. Később az Actel távközlési céget vezette. Irányította országos adathálózatok fejlesztését és két országos optikai gerinchálózat kiépítését. |
|
Zombory László | 1942 |
mérnök MTA doktora | Egyetemi tanár, a BME oktatója; volt a VIK dékánja (1988-1994). Volt az Antenna Hungária igazgatótanács első elnöke (1993-1996), az NHIT első elnöke (1996-2000), a HTE elnöke (2002-2005); a Hungarnet Egyesület alapító elnöke. |
|
Haidegger Géza | 1954 |
mérnök PhD | A gyártásautomatizálás, robotika, ipari adathálózatok és hálózat-alapú vezérlési rendszerek szakembere. A SZTAKI munkatársa; vezetésével jött létre a gyártásautomatizálási Informatikai Protokoll Oktatóközpont. |
|
Levendovszky János | 1960 |
mérnök MTA doktora | A BME egyetemi tanára. Szakterületei: adaptív jelfeldolgozási algoritmusok, sztochasztikus modellezés, kommunikációs hálózatok protokolljainak optimalizálása, statisztikus erőforrásmenedzsment, algebrai kódelmélet. |
|
Schmideg Iván | 1933 |
mérnök MTA kandidátusa | 20 évig távközlési berendezések fejlesztője, majd az OMFB távközlés-fejlesztéssel foglalkozó főosztályvezető-helyettese. A korszerű szabályozás megvalósításán dolgozott, különös tekintettel a jövőbeli infokommunikációs technológiákra. |
|
Binder László | 1943 | mérnök | 1964-től részt vett az EMG 830 számítógép fejlesztésében. Volt az SZKI kereskedelmi igazgatója, az Operator Hungaria ügyvezető igazgatója, az Eurotel vezérigazgatója, majd az Antenna Hungária Távközlési üzletág vezetője. |
|
Csaba László | 1935 |
fizikus MTA kandidátusa | Az NIIF Program Műszaki Tanácsának vezetőjeként elosztott számítógép hálózati szolgáltatásokat hoztak létre, megteremtve az Internet hazai bevezetésének alapjait. |
|
Czakó Ferenc | 1963 | fizikus | Egy garázscégből (Optotrans) felfejlődve, felvásárlásokkal és tőkebevonásokkal létrehozta a tőzsdén jegyzett Synergon vállalatóriást, melynek 2006-ig vezérigazgatója, illetve elnöke volt. Azóta tanácsadóként dolgozik. |
|
Németh Géza | 1959 |
mérnök PhD | Tématerülete a beszédinformációs rendszerek, a multimodális és a mobil ember-gép interfészek (az alapkutatástól, a fejlesztésen át az alkalmazásig). A BME iskolateremtő oktatója; világszinten újszerű megoldások témavezetője. |
|
Abos Imre | 1945 - 2022 |
mérnök MTA kandidátusa | Az új távközlési és vezetékes szolgáltatások tervezésének szakembere; hazai bevezetésükben úttörő szerepet játszott. A TKI, a SZTAKI, a Matáv munkatársa volt, majd a BME oktatója, címzetes egyetemi tanára. |
|
Dibuz Sarolta | 1963 |
mérnök MTA kandidátusa | A távközlési szoftverek vizsgálatának kiemelkedő szakértője. Az Ericsson Magyarország főosztályvezetője, az Ericsson több szoftver termékének magyarországi fejlesztését vezeti. Egyúttal a BME TMIT docense. |
|
Uhereczky László | 1942 | mérnök | 1965-től a Telefongyárban, majd a TKI-ban volt főkonstruktőr. 1989-től az Olivetti Hungary Kft.-nek, majd utódainak (Wang Global Hungary, Getronix Magyarország) volt vezérigazgatója. |
|
Bartolits István | 1954 |
mérnök egyetemi doktor | Távközlési fejlesztőmérnök 20 évig, majd HIF és NHH osztályvezető, NMHH főosztályvezető. Jövőbeli hálózatokkal, új technológiákkal, szabályozásukkal foglalkozik. 1990-től a HTE vezetőségi tagja; főtitkára is volt. |
|
Bogdánfy Géza | 1940 | mérnök | A műszaki, gazdasági és IT rendszerek területein kamatoztatta fejlesztői, kutatói és vezetői képességeit. Fontosabb munkahelyei: ERŐTERV, NIM IGÜSZI, SZKI / SCI-L, KFKI ISYS. A hazai távmunka élharcosa. |
|
Sugár András | 1946 | mérnök | Nemzetközi kereskedelemben vezető, majd távközlési cégek irányítója. A Westel majd a T-Mobile vezérigazgatója (1991-2005). Mobil hálózatok, szolgáltatások és nagysebességű mobil adatátvitel fejlesztéseit, bevezetéseit irányította. |
|
Csopaki Gyula | 1946 |
mérnök MTA kandidátusa | Szakmai és szakértői területe a távközlési rendszerek, távközlési szoftverek és távközlési protokollok formális nyelvű leírása, és az ezen alapuló implementáció, verifikáció és tesztelés. |
|
Köveskuti Lajos | 1927 - 2014 | mérnök | A néphadsereg tervezőmérnöke, majd a légierő elektrotechnikai főmérnöke volt. Később a HTSZ műszaki vezetője, 1992-ig elnöke volt; a céget az elektronikai ipar egyik legkorszerűbb üzemévé tette. Volt a HTE elnöke is. |
|
Henk Tamás | 1948 - 2020 |
mérnök MTA kandidátusa | A TKI tudományos munkatársa, majd az Űrtávközlő berendezések és rendszerek főosztályának vezetője volt. A BME VIK TMIT Nagysebességű Hálózatok Laboratórium vezetője, majd a TMIT tanszékvezetője volt. |
|
Korodi Albert | 1898 - 1995 | mérnök | Neves villamosmérnök-kutató. A világ számos kiemelkedő tudósával dolgozott együtt külföldön. Magyarországon elsők között foglalkozott információelmélettel. A szakirodalom első főiskolai jegyzetének szerzője. |
|
Tatai Péter | 1941 | mérnök | 20 évig a TKI-ban digitális távközlő és számítógépes rendszereket fejlesztett. Ezután a BME-n oktatott, és több sikeres mérőrendszer kidolgozását is vezette. 2005-től az általa alapított AITIA International Zrt.-ben dolgozik. |
|
Jávor András (1937) | 1937 - 2021 |
mérnök MTA doktora | Közel 40 évig a KFKI vezető kutatója; majd egyetemi tanárként több egyetemen oktatott. Szakterületei: diszkrét szimulációk módszertana és alkalmazása; MI-rendszerek architektúrája és alkalmazástechnikája. |
|
Bálint Lajos | 1946 - 2019 |
mérnök MTA kandidátusa | Kezdetben a térelmélet és a CAD volt kutatási területe (TKI, SZTAKI). 1985-től tudomány- és információs infrastruktúra szervezéssel foglalkozott (MTA, NHIT, NIIFI, NKÖM, KIFÜ, Hungarnet). Számos egyetemen tanított. |
|
Erényi István | 1945 |
mérnök MTA kandidátusa | 1997-ig tudományos kutató, később minisztériumi főosztályvezető, majd főtanácsos infokommunikációs és digitális technológia területeken. Magyarország képviselője az európai szuperszámítógép programokban. |
|
Szalay Imre | 1955 | matematikus | Alakítója annak a váltásnak, amikor a számítástechnika műszaki, programozói megközelítésből az üzleti megoldások szolgáltatójává vált. 2019-tól az NJSZT ügyvezető igazgatójaként ezt a váltást szolgálja. |
|
Kóczy T. László | 1952 |
mérnök MTA doktora | Egyetemi tanár; a hazai fuzzy-kutatás egyik elindítója. Kutatási területe: fuzzy rendszerek, evolúciós algoritmusok. Jelentősek nemzetközi publikációi, sokat hivatkozott szerző. Külföldi egyetemek vendégprofesszora. |
|
Fodor István | 1943 | mérnök | Széchenyi-díjas villamosmérnök. Az 1980-as években meghatározó szereplője, irányítója volt a magyar híradástechnikai ipar exportjának Közel-Keletre. 1990-től elindította, szervezte az Ericsson magyarországi vállalatát; ennek vezérigazgatója, majd elnöke volt. |
|
Charaf Hassan | 1967 |
mérnök MTA doktora | Egyetemi tanár a BME-n. A mobilalkalmazás-fejlesztések nemzetközi hírű kutatója, az informatikai fejlesztések hasznosulásának elősegítője. Az ipar és a felsőoktatás együttműködésének és a fejlesztés-orientált, hallgató-központú oktatás elkötelezettje. |
|
Vicsi Klára | 1948 |
fizikus MTA doktora | A BME egyetemi magántanára. Kutatási területei: a beszéd akusztika, gépi beszédfelismerés, beszédadatbázisok, hangdiagnosztikai eszközfejlesztés, multimodális beszédfejlesztő és oktató rendszerek. |
|
Heckenast Gábor | 1925 - 2018 | mérnök | A magyar rádiózás doyenje. Meghatározó része volt abban, hogy 1950 után hazánkban beindult a mágneses hangrögzítő berendezések gyártása. 1973-1992 között a Magyar Rádió műszaki igazgatója volt. |
|
Straub Elek | 1944 | mérnök | A MüM Számítástechnikai Intézet főosztályvezetője majd a KSH főosztályvezetője, később elnökhelyettese. 1990-től az IBM Magyarország Kft. vezérigazgatója, 1995-tól 2006-ig a Matáv elnök-vezérigazgatója volt. |
|
Tolnai János | 1953 | mérnök | Az OSZV és a Számalk munkatársaként ESZR, valamint IBM vagy azzal kompatibilis nagygépek műszaki kiszolgálásában vett részt. 1994 óta az IBM munkatársaként IT lokalizációs projektek irányítója. |
|
Szenes Katalin | 1950 - 2024 |
matematikus PhD | Informatikai és fizikai biztonsági, audit-, üzletmenet-folytonossági, rendszer-bevezetési és BPR projektekben, biztonsági architektúrák tervezésében vett részt. Az ÓE-n oktatott; biztonsági, ellenőrzési és CISA tanfolyamokat tartott. |
|
Könyves Tóth Pál | 1939 |
mérnök egyetemi doktor | Az 1970-es évektől az adatvédelem a fő területe. A Telekommunikációs Adatvédelmi Munkacsoport tagja, 1992-ben a hazai Adatvédelmi Törvény megalkotója. Több neves számítástechnikai szaklap felelős szerkesztője volt. |
|
Pap László | 1943 |
mérnök MTA rendes tagja | Kutatási területe a szórt spektrumú kommunikáció és a mobilrendszerek új generációit megalapozó technológiák vizsgálata. Ipari fejlesztésnek résztvevője. 1994-tól a BME VIK dékánja, majd a BME stratégiai rektorhelyettese. |
|
Csapodi Csaba | 1940 - 2024 |
mérnök egyetemi doktor | Az MTA AKI munkatársa, majd a TKI-ban osztályvezető. A PKI főmérnöke. Az IHM Európai Uniós Integrációs és Szabályozási főcsoportfőnöke. Dolgozott a Brüsszeli Magyar Állandó Képviseleten. Végül a GM főtanácsosa volt. |
|
Rozsnyai Gábor | 1949 | mérnök | Megalapozta az informatika oktatása, az e-learning, a mikroprocesszoros fejlesztés, az integrált vállalatirányítási rendszerek és az érintésmentes kártyák hazai fejlesztését. Nagyszámítógépes rendszerek szakértője világcégeknél. |
|
Frajka Béla | 1933 - 2017 |
mérnök MTA kandidátusa | A BME VIK-en Kozma László mellett egyik megépítője volt a MESZ-1 nyelvstatisztikai célszámítógépnek. A BME HEI oktatója is volt. A VIK oktatási dékánhelyettese; részese volt az Informatikai szak beindításának. |
|
Szentgyörgyi Zsuzsa | 1935 |
mérnök egyetemi doktor | Az iparban kezdte. A SZTAKI-ban kutató és tudományos titkár volt. Utóbb az államigazgatásban (MTA Központi Hivatala, Ipari Minisztérium) az ipar és a K+F kapcsolatok irányítását végezte. 1990 óta szakújságíró és író. |
|
Lajtha György | 1930 - 2021 |
mérnök MTA doktora | A hazai távközlés nemzetközileg elismert szaktekintélye, a BME címzetes egyetemi tanára; 1974-1986 között a PKI tudományos igazgató-helyettese volt. Fiatal kollégáival együtt több hiánypótló szakkönyvet írt és szerkesztett. |
|
Péceli Gábor | 1950 |
mérnök MTA rendes tagja | A BME MIT egyetemi tanára; a VIK dékánja, majd a BME rektora. Kutatási területei: méréstechnika, adaptív jelfeldolgozás, beágyazott információs rendszerek. Számos szakmai bizottság tagja, az NJSZT volt elnöke. |
|
Martos Balázs | 1952 | mérnök | A hazai internet egyik atyja. Az akadémiai internet hálózatot létrehozó NIIF Program projekt vezetője. A .hu domain név, a hazai internet forgalomkicserélő központ (BIX) és az első hazai incidenskezelő csoport (CERT) létrehozója, fejlesztője |
|
Tarnay Katalin | 1933 - 2020 |
mérnök MTA doktora | 36 évig foglalkozott a KFKI-ban nukleáris mérésekkel, majd kommunikációs protokollokkal. Tanított a BME-n és a VE-n; a BME címzetes egyetemi tanára, a PE professor emeritusa. Volt az NJSZT főtitkárhelyettese. |
|
Horváth László | 1931 - 2015 | mérnök | Az M-3 számítógép telex input-output berendezésének fő szakértője. Első és egyetlen munkahelye a Magyar Posta (majd Matáv), ahol az adatátviteli szolgáltatás hazai bevezetésnek megszervezését és irányítását látta el. |
|
Csurgay Árpád | 1936 |
mérnök MTA rendes tagja | A mikrohullámú áramkörelmélet, az elektromágnesen terek és a nanotechnológiai kutatások nemzetközileg elismert tudósa. Külföldi egyetemek vendégprofesszora, tudományos akadémiák tagja. Nyolc évig az MTA főtitkárhelyettese is volt. |
|
Kozma László (1902) | 1902 - 1983 |
mérnök MTA rendes tagja | A Bell Comp. kutatójaként 35 szabadalma volt. Az Egyesült Izzó, majd a Standard munkatársa. A BME Vezetékes Híradástechnika Tanszék alapítója; volt VIK dékán is. Az első magyar számológép (MESZ-1) tervezője. IEEE Computer Pioneer Award díj kitüntetett. |
|
Csibi Sándor | 1927 - 2003 |
mérnök MTA rendes tagja | A híradástechnika és az információelmélet vezető szakembere volt; aki a technológiai fejlesztést következetesen összekötötte az elméleti alapokkal. 22 éven át volt a TKI vezető munkatársa; majd egyetemi tanárként alapító igazgatója a BME HEI-nek. |
|
Gordos Géza | 1937 - 2014 |
mérnök MTA doktora | Egész életében a BME VIK-en oktatott. Az egyetemen végigjárta a ranglétrát; 26 éven át volt a TMIT (és jogelődjei) tanszékvezetője, 6 éven át a BME tudományos rektorhelyettese. Alapító igazgatója volt a BAY-IKTI-nek. |
|
Mojzes Imre | 1948 - 2009 |
fizikus MTA doktora | A BME és a DE egyetemi tanára volt. Hazánkban elsők között foglalkozott a nanotechnológiával. Fő szakterülete a mikrohullámú méréstechnika, érzékelők, mikroelektronika. Az ezredforduló Évszámkezelési kormánybiztosa volt. |
|
Philip Miklós | 1921 - 2002 | mérnök | 1948-től hivatásos mérnök ezredes a Haditechnikai Intézetben, majd különböző ipari vállalatoknál volt alkalmazásban. 1965‐1974 között a HTE Elnökségének is tagja volt. 1991-től telekommunikációs tanácsadóként dolgozott. |
|
Vajda Ferenc | 1934 - 2004 |
mérnök MTA doktora | Munkássága a KFKI-hoz kötődött. Oktatott a BME-n; az SZE Informatikai és Villamosmérnöki Intézet igazgatója is volt. Kutatási területe az elektronikus mérő- és irányító rendszerek, mikroprocesszoros rendszerek, mikroprogramozás volt. |
|
Sallai Gyula | 1945 |
mérnök MTA doktora | A hálózat-digitalizálás kutatója; az infokommunikációs menedzsment szakterület kialakítója. Volt a PKI igazgatója, a MATÁV vezérigazgatója, a Hírközlési Főfelügyelet elnökhelyettese, a BME rektor-helyettese, a HTE elnöke. |
|
Cserny László | 1945 |
mérnök PhD | 1968-től a hírközlésben dolgozott. 1972-től a DUF tanszékvezetője, majd intézetigazgatója. A GDF professor emeritusa. Szakterületei: számítógép architektúrák, MI, operációkutatás, döntési modellek és módszerek. |
|
Halász Edit | 1939 |
mérnök MTA kandidátusa | A BME címzetes egyetemi tanára. Oktatási és kutatási területe a távközlő áramkörök és a számítógépes tervezés. Volt a BME VIK oktatási dékánhelyettese, majd az Ericsson távközlési vállalat üzletfejlesztési tanácsadója. |
|
Magyar Gábor | 1957 |
mérnök MTA kandidátusa | A BME TMIT tanszékvezetője. Érdeklődési területe: médiainformatika, tartalomelemzés. A HTE volt; az ETIK és a HOUG elnöke. Szolgált a BME stratégiai igazgatójaként, az NHIT tagjaként, az EIT koordinátoraként. |
|
Ádám Tihamér | 1945 | mérnök | A korabeli (EMG 830, ODRA, Siemens) számítógépek hardver-szakértője volt. TI digitális jelprocesszorok magyarországi konzulense. Nyolc éven át az ME Automatizálási Tanszék vezetője volt. |
|
Bohus Mihály | 1949 |
matematikus egyetemi doktor | 1990-től a SZTE TTIK adjunktusa. A Számítógép-hálózatok c. tárgy vezető előadója, a Cisco Laboratórium vezetője. A Networkshop konferencia-sorozat egyik elindítója és szervezője. A szegedi ITMA meghatározó alakja. |
Létrehozva:2021.03.18. 23:34
Utolsó módosítás: 2024.07.19. 10:39