Villamosmérnök, félvezető szakmérnök. Az ORION Rádió és Villamossági Vállalat fejlesztési főmérnöke; majd a HíF nemzetközi igazgatója, döntőbiztosa.

Beszédjel-feldolgozás kutató és kapcsolódó berendezések fejlesztője; infokommunikációs rendszerek szabályozásának műszaki irányítója és infokommunikációs rendszerek oktatója. Számos vezetői és felelős tanácsadói pozíciót töltött be.

Kossuth-díjas mérnök, címzetes egyetemi tanár volt. Televízióadók, antennarendszerek sikeres fejlesztője. Volt EMV főmérnök, MHE elnökhelyettes, TKI tudományos igazgató. Az MŰI alapító igazgatójaként és ŰTT elnökként szervezte újjá a magyar űrkutatást.

Villamosmérnök, kutató. Az ipar (BHG, Orion) után a TKI-ban osztályvezető volt; majd a BME VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszéken egyetemi tanár. A vezeték nélküli hírközlés és digitális távközlés tudományainak ismert és elismert művelője.

Állami díjas villamosmérnök, kutató, a BME VIK-en a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék professor emeritusa. A mikrohullámú távközlés nemzetközi hírű kutatója. A BME Villamosmérnöki Tudományok Doktori Iskoláján témakiíró.

Állami díjas villamosmérnök, a TKI kutató-fejlesztő munkatársa, főosztályvezetője volt. A távközlési, adat- és információátviteli berendezések és rendszerek szinte minden generációjának kutatásával, fejlesztésével foglalkozott.

Kossuth- és Állami díjas kutató villamosmérnök; a TKI-ban 2 és fél évtizeden át tudományos osztály-, ill. főosztályvezető; a BME-n egyetemi tanár volt. A magyar mikrohullámú műszerprogram kidolgozója és irányítója. Volt HTE és MATE elnökségi tag.

Villamosmérnök; a BME tudomány-rendszerezőként és kitűnő előadóként ismert, tudós egyetemi tanára volt. A “Lineáris hálózatok” tárgyat új rendszerezési elvével és új pedagógiai módszereivel tette klasszikussá. Fontos funkciókat töltött be a HTE-ben.

Kétszeres Kossuth-díjas villamosmérnök. Csaknem három évtizeden keresztül volt a TKI-ban folyó tudományos-mérnöki munka meghatározó alakja. Nevéhez fűződik a mikrohullámú rádió-összeköttetések hazai fejlesztésének elméleti és gyakorlati megalapozása.

Kossuth-díjas villamosmérnök, egyetemi tanár. A televíziós képátviteli technika tudósa volt. Oktatás- és tudományszervezői munkássága is jelentős: első vezetője volt a BME Vezetéknélküli Híradástechnikai Tanszékének; alapító tagja és elnöke a HTE-nek.

Magyarországon elsőként szervezett kábeltelevízióra alapozott szélessávú internetszolgáltatást (1996, Nyíregyháza). Részt vett a www.magyarorszag.hu, Ügyfélkapu, EESZT és eSZIG elindításában. Utóbb a közlekedés digitalizálásán dolgozik a KTI-ben.

A diploma megszerzésétől nyugdíjba vonulásáig, majd külsős tanácsadóként a MATÁV előd- és utódszervezeteinél csaknem 50 évig szolgálta a magyarországi (nem beszédcélú) távközlési és informatikai szolgáltatások technológiai és üzleti fejlődését.

Rádiómérnök, a BME professzor emeritusa. Egyetemi oktatói, vállalkozásfejlesztői, ipari vezetői, nemzetközi tanácsadási, valamint szakfolyóirat főszerkesztői pályafutása számottevő és elismert.

Telekommunikációs mérnök. A Magyar Telekomnál az optikai és IP hálózati, a ráépülő termék- és szolgáltatás-, ill. a kapcsolódó szervezeti fejlesztések irányítója volt. Utóbb az államigazgatásban tölt be vezető szerepet hálózatfejlesztési területeken.

Távközlési rendszerek szakértője, eszközminősítésük kialakítója; a hazai űrtávközlés jeles szereplője. Létrehozója, irányítója volt a Magyar Telekom K+F tevékenységének. Az Űrkutatási Tudományos Tanács alapító tagja. A HTE volt főtitkárhelyettese.

A számítógépes távközlő hálózattervezés, illetve a távközlés szabályozás műszaki szakértője. A Magyar Telekom Csoportnál osztályvezetőként a műszaki stratégiai felelőse és kutatója volt.

MTV műszaki felsővezetőként tevékenykedett az analóg-digitális, az SD–HDTV átállás s az informatika-távközlés-média konvergenciája korszakaiban. Vezető szerepe volt a televíziós műsorgyártó és archiváló rendszerek informatikai rendszerré alakításában.

A távközlés területén dolgozott vezető pozíciókban. Irányította a kapcsolástechnikai és átviteli hálózati fejlesztéseket, a crossbar és elektronikus központok hazai honosítását; illetve az Európai Unió távközlés szabályozási rendszerének bevezetését.

A magyar távközlési iparág kiemelkedő szereplője volt. Meghatározó szerepe volt az iparág liberalizációjában és MATÁV felsővezetőként annak privatizációjában. Az ő nevéhez is fűződik a hazai optikai gerinchálózat kiépítésének elindítása.

Távközlési szakember. Szinte minden munkaterületen tevékenykedett: a gyakorlati végrehajtástól az irányításig, a hatósági területtől az ellenőrzésig.

Az MVM Paksi Atomerőmű nyugalmazott minőségbiztosítási vezetőmérnöke. Az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottság minőségügyi rendszermenedzsere, és a független nukleáris szakértőket Minősítő Bizottság tagja.

Tíz év kutatás (HIKI, TKI) után az OMFB-ben az OECD országokkal folyó kétoldalú kormányközi TéT együttműködéseket koordinálta, majd segítette az EU FP5 Programjához való csatlakozást. Oktatóként is részt vett EU programokban.

A TKI-ban kutató-fejlesztő, majd a brémai Hochschule Bremen (HSB) vendégtanára volt. Alapítója és ügyvezetője volt a brémai DSI GmbH cégnek. Tervezési, fejlesztési és megvalósítási projekteket vezetett az űrtávközlés különböző területein.

A Pannon GSM – a Telenor Magyarország – első munkavállalójaként, meghatározó szakembereként, vezérigazgató-helyettesként 1993 óta formálta a hazai mobil-távközlés fejlődését, a mobil hálózati technológiák hazai alkalmazásait.

A TKI-ban eltöltött közel 10 évi kutató munka után a southamptoni egyetem oktatója majd tanszékvezető professzora lett. Jelentős nemzetközi tekintélyt szerzett 3G, 4G, 5G mobil rendszerek és kvantum-kommunikációs kutatási eredményeivel.

Az infokommunikációs hálózatok többrétegű, technológia-független modellezésének, tervezésének és teljesítőképességi elemzésének hazai megalapozója és résztvevője. A soproni gazdaságinformatikus szak létrehozója. A BME és a SoE professor emeritusa.

A TKI-ban volt osztályvezető. Adatátviteli modemek fejlesztésével, nemlineáris áramkörök hálózatelméletével foglalkozott. Később szerepe volt az Interkozmosz program űrtávközlési kutatásaiban.

A BME EET tanszékvezető egyetemi tanára volt. Már 1969-től programozást oktatott a VIK-en. Kidolgozott CAD módszereket az elektronikai tervezéshez. Félvezető mérési, kiértékelési és minősítő módszerei világszerte elterjedtek.

A TKI-ban és a Telefongyárban távadatfeldolgozással foglalkozott. ESZR távadatfeldolgozási perifériák és szoftverek fejlesztését vezette. Később nemzetközi hálózati termékgyártókat képviselt hazánkban.

A hazai adatátvitel atyja. 1967-2009 között részt vett több hazai adatátviteli és számítástechnikai szabvány kidolgozásában, gondozásában, az elektronikus adatcsere (EDI) szabványok honosításában.

Távközlési szakember, vállalatvezető. Volt a MATÁV, valamint alapításától a Pantel vezérigazgatója. Később az Actel távközlési céget vezette. Irányította országos adathálózatok fejlesztését és két országos optikai gerinchálózat kiépítését.

Egyetemi tanár, a BME oktatója; volt a VIK dékánja (1988-1994). Volt az Antenna Hungária igazgatótanács első elnöke (1993-1996), az NHIT első elnöke (1996-2000), a HTE elnöke (2002-2005); a Hungarnet Egyesület alapító elnöke.

A gyártásautomatizálás, robotika, ipari adathálózatok és hálózat-alapú vezérlési rendszerek szakembere. A SZTAKI munkatársa; vezetésével jött létre a gyártásautomatizálási Informatikai Protokoll Oktatóközpont.

A BME egyetemi tanára. Szakterületei: adaptív jelfeldolgozási algoritmusok, sztochasztikus modellezés, kommunikációs hálózatok protokolljainak optimalizálása, statisztikus erőforrásmenedzsment, algebrai kódelmélet.

20 évig távközlési berendezések fejlesztője, majd az OMFB távközlés-fejlesztéssel foglalkozó főosztályvezető-helyettese. A korszerű szabályozás megvalósításán dolgozott, különös tekintettel a jövőbeli infokommunikációs technológiákra.

1964-től részt vett az EMG 830 számítógép fejlesztésében. Volt az SZKI kereskedelmi igazgatója, az Operator Hungaria ügyvezető igazgatója, az Eurotel vezérigazgatója, majd az Antenna Hungária Távközlési üzletág vezetője.

Az NIIF Program Műszaki Tanácsának vezetőjeként elosztott számítógép hálózati szolgáltatásokat hoztak létre, megteremtve az Internet hazai bevezetésének alapjait.

Egy garázscégből (Optotrans) felfejlődve, felvásárlásokkal és tőkebevonásokkal létrehozta a tőzsdén jegyzett Synergon vállalatóriást, melynek 2006-ig vezérigazgatója, illetve elnöke volt. Azóta tanácsadóként dolgozik.

Tématerülete a beszédinformációs rendszerek, a multimodális és a mobil ember-gép interfészek (az alapkutatástól, a fejlesztésen át az alkalmazásig). A BME iskolateremtő oktatója; világszinten újszerű megoldások témavezetője.

Az új távközlési és vezetékes szolgáltatások tervezésének szakembere; hazai bevezetésükben úttörő szerepet játszott. A TKI, a SZTAKI, a Matáv munkatársa volt, majd a BME oktatója, címzetes egyetemi tanára.

A távközlési szoftverek vizsgálatának kiemelkedő szakértője. Az Ericsson Magyarország főosztályvezetője, az Ericsson több szoftver termékének magyarországi fejlesztését vezeti. Egyúttal a BME TMIT docense.

1965-től a Telefongyárban, majd a TKI-ban volt főkonstruktőr. 1989-től az Olivetti Hungary Kft.-nek, majd utódainak (Wang Global Hungary, Getronix Magyarország) volt vezérigazgatója.

Távközlési fejlesztőmérnök 20 évig, majd HIF és NHH osztályvezető, NMHH főosztályvezető. Jövőbeli hálózatokkal, új technológiákkal, szabályozásukkal foglalkozik. 1990-től a HTE vezetőségi tagja; főtitkára is volt.

A műszaki, gazdasági és IT rendszerek területein kamatoztatta fejlesztői, kutatói és vezetői képességeit. Fontosabb munkahelyei: ERŐTERV, NIM IGÜSZI, SZKI / SCI-L, KFKI ISYS. A hazai távmunka élharcosa.

Nemzetközi kereskedelemben vezető, majd távközlési cégek irányítója. A Westel majd a T-Mobile vezérigazgatója (1991-2005). Mobil hálózatok, szolgáltatások és nagysebességű mobil adatátvitel fejlesztéseit, bevezetéseit irányította.

Szakmai és szakértői területe a távközlési rendszerek, távközlési szoftverek és távközlési protokollok formális nyelvű leírása, és az ezen alapuló implementáció, verifikáció és tesztelés.

A néphadsereg tervezőmérnöke, majd a légierő elektrotechnikai főmérnöke volt. Később a HTSZ műszaki vezetője, 1992-ig elnöke volt; a céget az elektronikai ipar egyik legkorszerűbb üzemévé tette. Volt a HTE elnöke is.

A TKI tudományos munkatársa, majd az Űrtávközlő berendezések és rendszerek főosztályának vezetője volt. A BME VIK TMIT Nagysebességű Hálózatok Laboratórium vezetője, majd a TMIT tanszékvezetője volt.

Neves villamosmérnök-kutató. A világ számos kiemelkedő tudósával dolgozott együtt külföldön. Magyarországon elsők között foglalkozott információelmélettel. A szakirodalom első főiskolai jegyzetének szerzője.

20 évig a TKI-ban digitális távközlő és számítógépes rendszereket fejlesztett. Ezután a BME-n oktatott, és több sikeres mérőrendszer kidolgozását is vezette. 2005-től az általa alapított AITIA International Zrt.-ben dolgozik.

Közel 40 évig a KFKI vezető kutatója; majd egyetemi tanárként több egyetemen oktatott. Szakterületei: diszkrét szimulációk módszertana és alkalmazása; MI-rendszerek architektúrája és alkalmazástechnikája.

Kezdetben a térelmélet és a CAD volt kutatási területe (TKI, SZTAKI). 1985-től tudomány- és információs infrastruktúra szervezéssel foglalkozott (MTA, NHIT, NIIFI, NKÖM, KIFÜ, Hungarnet). Számos egyetemen tanított.

1997-ig tudományos kutató, később minisztériumi főosztályvezető, majd főtanácsos infokommunikációs és digitális technológia területeken. Magyarország képviselője az európai szuperszámítógép programokban.

Alakítója annak a váltásnak, amikor a számítástechnika műszaki, programozói megközelítésből az üzleti megoldások szolgáltatójává vált. 2019-tól az NJSZT ügyvezető igazgatójaként ezt a váltást szolgálja.

Egyetemi tanár; a hazai fuzzy-kutatás egyik elindítója. Kutatási területe: fuzzy rendszerek, evolúciós algoritmusok. Jelentősek nemzetközi publikációi, sokat hivatkozott szerző. Külföldi egyetemek vendégprofesszora.

Széchenyi-díjas villamosmérnök. Az 1980-as években meghatározó szereplője, irányítója volt a magyar híradástechnikai ipar exportjának Közel-Keletre. 1990-től elindította, szervezte az Ericsson magyarországi vállalatát; ennek vezérigazgatója, majd elnöke volt.

Egyetemi tanár a BME-n. A mobilalkalmazás-fejlesztések nemzetközi hírű kutatója, az informatikai fejlesztések hasznosulásának elősegítője. Az ipar és a felsőoktatás együttműködésének és a fejlesztés-orientált, hallgató-központú oktatás elkötelezettje.

A BME egyetemi magántanára. Kutatási területei: a beszéd akusztika, gépi beszédfelismerés, beszédadatbázisok, hangdiagnosztikai eszközfejlesztés, multimodális beszédfejlesztő és oktató rendszerek.

A magyar rádiózás doyenje. Meghatározó része volt abban, hogy 1950 után hazánkban beindult a mágneses hangrögzítő berendezések gyártása. 1973-1992 között a Magyar Rádió műszaki igazgatója volt.

A MüM Számítástechnikai Intézet főosztályvezetője majd a KSH főosztályvezetője, később elnökhelyettese. 1990-től az IBM Magyarország Kft. vezérigazgatója, 1995-tól 2006-ig a Matáv elnök-vezérigazgatója volt.

Az OSZV és a Számalk munkatársaként ESZR, valamint IBM vagy azzal kompatibilis nagygépek műszaki kiszolgálásában vett részt. 1994 óta az IBM munkatársaként IT lokalizációs projektek irányítója.

Informatikai és fizikai biztonsági, audit-, üzletmenet-folytonossági, rendszer-bevezetési és BPR projektekben, biztonsági architektúrák tervezésében vett részt. Az ÓE-n oktatott; biztonsági, ellenőrzési és CISA tanfolyamokat tartott.

Az 1970-es évektől az adatvédelem a fő területe. A Telekommunikációs Adatvédelmi Munkacsoport tagja, 1992-ben a hazai Adatvédelmi Törvény megalkotója. Több neves számítástechnikai szaklap felelős szerkesztője volt.

Kutatási területe a szórt spektrumú kommunikáció és a mobilrendszerek új generációit megalapozó technológiák vizsgálata. Ipari fejlesztésnek résztvevője. 1994-tól a BME VIK dékánja, majd a BME stratégiai rektorhelyettese.

Az MTA AKI munkatársa, majd a TKI-ban osztályvezető. A PKI főmérnöke. Az IHM Európai Uniós Integrációs és Szabályozási főcsoportfőnöke. Dolgozott a Brüsszeli Magyar Állandó Képviseleten. Végül a GM főtanácsosa volt.

Megalapozta az informatika oktatása, az e-learning, a mikroprocesszoros fejlesztés, az integrált vállalatirányítási rendszerek és az érintésmentes kártyák hazai fejlesztését. Nagyszámítógépes rendszerek szakértője világcégeknél.

A BME VIK-en Kozma László mellett egyik megépítője volt a MESZ-1 nyelvstatisztikai célszámítógépnek. A BME HEI oktatója is volt. A VIK oktatási dékánhelyettese; részese volt az Informatikai szak beindításának.

Az iparban kezdte. A SZTAKI-ban kutató és tudományos titkár volt. Utóbb az államigazgatásban (MTA Központi Hivatala, Ipari Minisztérium) az ipar és a K+F kapcsolatok irányítását végezte. 1990 óta szakújságíró és író.

A hazai távközlés nemzetközileg elismert szaktekintélye, a BME címzetes egyetemi tanára; 1974-1986 között a PKI tudományos igazgató-helyettese volt. Fiatal kollégáival együtt több hiánypótló szakkönyvet írt és szerkesztett.

A BME MIT egyetemi tanára; a VIK dékánja, majd a BME rektora. Kutatási területei: méréstechnika, adaptív jelfeldolgozás, beágyazott információs rendszerek. Számos szakmai bizottság tagja, az NJSZT volt elnöke.

A hazai internet egyik atyja. Az akadémiai internet hálózatot létrehozó NIIF Program projekt vezetője. A .hu domain név, a hazai internet forgalomkicserélő központ (BIX) és az első hazai incidenskezelő csoport (CERT) létrehozója, fejlesztője

36 évig foglalkozott a KFKI-ban nukleáris mérésekkel, majd kommunikációs protokollokkal. Tanított a BME-n és a VE-n; a BME címzetes egyetemi tanára, a PE professor emeritusa. Volt az NJSZT főtitkárhelyettese.

Az M-3 számítógép telex input-output berendezésének fő szakértője. Első és egyetlen munkahelye a Magyar Posta (majd Matáv), ahol az adatátviteli szolgáltatás hazai bevezetésnek megszervezését és irányítását látta el.

A mikrohullámú áramkörelmélet, az elektromágnesen terek és a nanotechnológiai kutatások nemzetközileg elismert tudósa. Külföldi egyetemek vendégprofesszora, tudományos akadémiák tagja. Nyolc évig az MTA főtitkárhelyettese is volt.

A Bell Comp. kutatójaként 35 szabadalma volt. Az Egyesült Izzó, majd a Standard munkatársa. A BME Vezetékes Híradástechnika Tanszék alapítója; volt VIK dékán is. Az első magyar számológép (MESZ-1) tervezője. IEEE Computer Pioneer Award díj kitüntetett.

A híradástechnika és az információelmélet vezető szakembere volt; aki a technológiai fejlesztést következetesen összekötötte az elméleti alapokkal. 22 éven át volt a TKI vezető munkatársa; majd egyetemi tanárként alapító igazgatója a BME HEI-nek.

Egész életében a BME VIK-en oktatott. Az egyetemen végigjárta a ranglétrát; 26 éven át volt a TMIT (és jogelődjei) tanszékvezetője, 6 éven át a BME tudományos rektorhelyettese. Alapító igazgatója volt a BAY-IKTI-nek.

A BME és a DE egyetemi tanára volt. Hazánkban elsők között foglalkozott a nanotechnológiával. Fő szakterülete a mikrohullámú méréstechnika, érzékelők, mikroelektronika. Az ezredforduló Évszámkezelési kormánybiztosa volt.

1948-től hivatásos mérnök ezredes a Haditechnikai Intézetben, majd különböző ipari vállalatoknál volt alkalmazásban. 1965‐1974 között a HTE Elnökségének is tagja volt. 1991-től telekommunikációs tanácsadóként dolgozott.

Munkássága a KFKI-hoz kötődött. Oktatott a BME-n; az SZE Informatikai és Villamosmérnöki Intézet igazgatója is volt. Kutatási területe az elektronikus mérő- és irányító rendszerek, mikroprocesszoros rendszerek, mikroprogramozás volt.

A hálózat-digitalizálás kutatója; az infokommunikációs menedzsment szakterület kialakítója. Volt a PKI igazgatója, a MATÁV vezérigazgatója, a Hírközlési Főfelügyelet elnökhelyettese, a BME rektor-helyettese, a HTE elnöke.

1968-től a hírközlésben dolgozott. 1972-től a DUF tanszékvezetője, majd intézetigazgatója. A GDF professor emeritusa. Szakterületei: számítógép architektúrák, MI, operációkutatás, döntési modellek és módszerek.

A BME címzetes egyetemi tanára. Oktatási és kutatási területe a távközlő áramkörök és a számítógépes tervezés. Volt a BME VIK oktatási dékánhelyettese, majd az Ericsson távközlési vállalat üzletfejlesztési tanácsadója.

A BME TMIT tanszékvezetője. Érdeklődési területe: médiainformatika, tartalomelemzés. A HTE volt; az ETIK és a HOUG elnöke. Szolgált a BME stratégiai igazgatójaként, az NHIT tagjaként, az EIT koordinátoraként.

A korabeli (EMG 830, ODRA, Siemens) számítógépek hardver-szakértője volt. TI digitális jelprocesszorok magyarországi konzulense. Nyolc éven át az ME Automatizálási Tanszék vezetője volt.

1990-től a SZTE TTIK adjunktusa. A Számítógép-hálózatok c. tárgy vezető előadója, a Cisco Laboratórium vezetője. A Networkshop konferencia-sorozat egyik elindítója és szervezője. A szegedi ITMA meghatározó alakja.