Élet a számítóközpontokban

1. Címkép

ÉLET A SZÁMÍTÓKÖZPONTOKBAN
(1959 - 1985)

(KÉPES TÁRLAT)

2. Üdvözlet
ÜDVÖZLET A TÁRLAT LÁTOGATÓINAK!

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikatörténeti Fóruma (ITF) digitális Adattárat (ITA) hozott létre és tart karban a magyar informatikatörténet tényeiről. Ennek keretében gyűjti a múlt kiemelkedő személyeiről, termékeiről, intézményeiről, eseményeiről szóló információkat. Tárlatunk e gyűjtemény néhány darabját kívánja bemutatni, úgy azonban hogy tárlat formájában illusztrálja azt, hogyan működött egy számítóközpont abban az időben, amikor még nem voltak személyi számítógépek, számítógéphálózatok. A számítások egész termet betöltő centralizáltan elhelyezkedő nagy számítógépeken és a köréjük szerveződött számítóközpontokban folytak.
Tárlatunkat a Smart Slider program segítségével készítettük el. Azokat a szavakat amelyek gazdag tartalma videók segítségével is mélyíthető, # jellel jelöltük meg.

Az ITA Szerkesztősége

3. Számítóközpontok
A SZÁMÍTÓKÖZPONTOK

A Számítástechnika történetének első korszakában az un. nagyszámítógépek elektroncsövekből, majd tranzisztorokból épültek fel. Súlyuk, méretük rendkívül nagy volt (egy számítógép, egy nagy terem). Érzékenyek voltak a környezeti feltételekre , ezért a gépeket, kiszolgáló egységeikkel együtt speciális számítógépteremben állították fel, amelyet kiegészítettek néhány egyéb helyiséggel (adatelőkészítés, adathordozótárolás, személyzet elhelyezése stb. céljából). Így jöttek létre a számítóközpontok.
Magyarország első számítóközpontjai a KSH-ban, az Akadémián (lásd 24-25 oldalakat!), a Központi Fizikai Kutatóintézetben, a MÁV-ban#, az ÉM SZÁMGÉP-ben, a Nehézipari Minisztériumban létesültek.
Az említett Intézményekről a Tárlat folyamán még több említést teszünk.

4. Feladatok
MILYEN FELADATOKAT OLDOTTAK MEG AZ ELSŐ SZÁMÍTÓKÖZPONTOKBAN?

Tudományos feladatokat (pl. az MTA SZK-nál),
Műszaki feladatokat (pl. a NIM IGÜSZI-nél),
Adatfeldolgozási feladatokat (pl. KSH-SZÜV-nél (elsősorban 1009. old.), MÁV-nál (22-23 slide-ok)),
Egyéb nem numerikus feladatokat (pl. nyelvészet#, népzene feldolgozás, képfeldolgozás, később termelésirányítás),
Stb.

5. Hol alakultak ki számítóközpontok?
HOL ALAKULTAK KI SZÁMÍTÓKÖZPONTOK?

Miután a számítógépek drágák voltak, devizát igényeltek (amelyben hazánk erősen szűkölködött!), és kereskedelmi embargó sújtotta azokat, számítóközpontok csak kiemelt (centrális) helyeken létesültek:
Főhatóságok adatközpontjaiként (pl. MÁV, KSH, SZÜV)
Kutató-, Tervező intézeteknél (pl. KFKI#, MTA SZTAKI, UVATERV, MAVEMI, …)
Minisztériumi szervezési intézetekben ágazati feladatok ellátására (pl. ÉM SZÁMGÉP, ÉGSZI#, KGM ISSZI, KGM Vaskohászati Igazgatóság, KERSZI#, KÖGAV, NIM IGÜSZI, OT SZK, PM SZK, …)
Oktatási Intézményeknél (pl. ESZK, JATE, KLTE, …)
Egyes kiemelt nagy vállalatoknál (pl. Volán, Ferroglobus, Csepeli Vasművek, Egyesült Izzó, Ózdi Kohászati Üzemek#, ...)
Speciális intézmények (pl. MNB#, MNH, …)

PlayPlay
PlayPlay
PlayPlay
PlayPlay
PlayPlay
6. Számítógépek
SZÁMÍTÓGÉPEK

A számítóközpontok egy-egy nagyszámítógép körül épültek ki. Magyarország első jelentős nagy-számítógépei az 1960-as években, az M-3, Ural, BULL, ELLIOTT, UNIVAC, Minszk, ICT, Siemens, IBM, ESZR számítógépek voltak. Az első számítógépekről összefoglalóan értekezik Gyarmati Péter. Kezdeti furcsaságokat jegyzett fel az M-3-ról Molnár Csaba. Az ESZR gépek sajátos problémáiról itt olvashatunk Szentiványi Imrétől. E gépekről adomázik Reznyikov Garij#.

PlayPlay
7. Korai számítógépek_1
8. Korai számítógépek_2
9. Számítógépterem
SZÁMÍTÓGÉPTEREM

A számítógéptermek speciálisan kiépített, klimatizált termek voltak, amelyekben biztosítva volt a megfelelő
- Klíma (hőmérséklet, páratartalom)
- Tisztaság
- Folytonos és egyenletes áramellátás
A gépterembe csak kijelölt szakemberek tartózkodhattak, köpenyben, gumipapucsban, zsiliprendszeren átlépve, a szigorú házirend szabályait betartva.

10. Perifériák
PERIFÉRIÁK

A számítógépteremben a központi számítógépen kívül megtalálhatók voltak:
- A vezérlő pult
- Az adatbeviteli eszközök (input egységek, program és adatbevitel céljából)
- Az adathordozón történő adat (eredmény) megjelenítés eszközei (output egységek)
- A háttértároló egységek adatok számára, a háttértárak
- A nyomtató egységek eredmények számára (printer)

11. Perifériák
PERIFÉRIÁK

Alapvetően kétféle adathordozón rögzítették a számítógépek számára az adatokat ill. a programokat:
Lyukkártyán
Lyukszalagon

12. Lyukkártya technika
LYUKKÁRTYA TECHNIKA

A lyukkártya vagy Hollerith-kártya olyan adathordozó, elsődlegesen adatbeviteli eszköz, ahol a digitális információt a keménypapírból készült kártyán adott pozícióban meglevő lyukakkal ábrázolják. Ehhez hasonló rendszereket már a 18. század közepén használtak az automatizálás és az adatfeldolgozás területén
Az adatrögzítés kártyalyukasztó gépeken történt. A hiba ellenőrzés egy másik gépen történő lyukasztással történt. Kártya szortírozás
Kártya javítás
Kártya olvasó és lyukasztó egységek továbbították a kártyákat a számítógép számára.
A Szegeden is kiállított VIDEOTON# lyukkártyaolvasóról mellékelten hallhatsz.

13. Lyukszalag technika
LYUKSZALAG TECHNIKA

A lyukszalag leggyakrabban perforált papírszalag, de műanyagból készült lyukszalagok is léteztek, amelyet a 20. században széleskörűen használtak a távközlésben a távgépíró (telex) gépeknél a továbbítandó információ rögzítésére, illetve a század második felétől a számítástechnikában elsődleges program- és adatbeviteli eszközként. Jelentősége az interaktív adatbevitel elterjedésével megszünt. Lyukszalagos adatelőkészítés. Telex gépek.
A lyukszalagok hibáit kézi lyukasztóval korrigálták
A hosszú lyukszalagot tekercselővel tekerték fel
A lyukszalagra lyukasztott adatokat, programot Lyukszalag olvasó segítségével olvasták a számítógépbe. A magyarok is gyártottak magyar gyártmányú lyukszalag olvasót (MOM)
A kiszámított eredményeket Lyukszalag lyukasztó perforálta ki.

14. Háttértárolók
HÁTTÉRTÁROLÓK

A tömeges, hosszúidőn keresztül tárolandó, többször felhasználandó adatok tárolására alapvetően kétféle üzemmódot használtak.
A mágnes szalagos tárolási technikát (ez a korábbi, rajta szekvenciálisan érhetők el az adatok).
A mágnes lemezes tárolási technikák (ez a fejlettebb, véletlenszerű elérést is biztosító megoldás).
A mágneses tárolásról Muszka Dániel# beszél.

15. Nyomtatók
A NYOMTATÓK

A nagytömegű adatfeldolgozásnak fontos eleme volt a megbízható, gyors nyomtató, amely előre készített, hajtogatott leporellókra végezte a nyomtatást.
A leporellófolyamból el kellett különíteni (szét kellett válogatni) az egymás után végrehajtott feladatok eredményeit (válogatás – expediálás)
Az IBM 1403# sornyomtató például lent látható működés közben.

PlayPlay
16. Személyzet
A SZEMÉLYZET

A számítóközpontban nagylétszámú (50-100fő) személyzet látta el a számítógép kiszolgálását
A számítógép kezelését laboránsok végezték. Az adatelőkészítést is vagy ők végezték, vagy nagyobb adatfeldolgozó központok esetében külön adatelőkészítő részleg
A gyakran meghibásodó gépi eszközök karbantartása a karbantartó műszakiak feladata volt
A megoldandó feladatok programmá kódolását programozók végezték
A megoldandó feladatok kiválasztását, megfogalmazását, megtervezését rendszerszervezők végezték

17. Operátorok
Operátorok vagy laboránsok

A számítóközpontokban fontos szerepet játszottak számítógépteremben dolgozó, a számítógépeket kezelő laboránsok, vagy operátorok. Olyan háttér emberek voltak, akik folyamatos terhelésnek voltak kitéve. Bizonyos értelemben a számítóközpontok lelkei voltak. Ha jóban volt velük a programozó, (netalán csokit is ajándékozott nekik, mint a KFKI-s Nagy Dénes) extra gépídőt könyöröghetett ki magának a zsúfolt gépidőbeosztás dacára. De amint sok szakma esetén megtörténik, ők lettek a néma hősök, akik neveit a történelem nem jegyezte fel. Azaz talán itt-ott mégis. Kovács Győző első laboránsokként említi meg Várkonyi Zsoltot, Varga Gabriellát és Müller Katalint az M-3 mellett. A KSH-ban Gérecz Eszter, Toldy-Schedel Piroska nevét említik többek között. Havass Miklós Frank Kati és Tróbert Judit neveit említi, mint az első laboránsokat a NIMIGÜSZI-ben.

18. Műszakiak
MŰSZAKIAK

A számítógép teremben található eszközök karbantartása, javítás a műszakiak felelőssége volt. Általában képzett mérnökökből, technikusokból állt e csapat. Fő feladatuk természetesen a számítógépek hibajavítása volt. Miután a számítógépek kicsiny elektronikus alkatrészekből álltak, a leggyakoribb hiák kontaktus hibák voltak, amelyek javításának gyakran használt módszere a "gumikalapács kopogtatás" volt. Ahogyan Pintér László megemlékezik Zsombok Zoltán, akkori műszaki vezetőnek legfőbb fegyvere a gumikalapács# volt. A szekrények vázának ütögetése volt a legmegbízhatóbb profilaktikai vizsgálat. A perifériák sok mechanikai munkát igényeltek. De szervizelni kellett a klimaberendezéseket, biztonsági berendezéseket, elektromos egységeket is. Ezekre a kérdésekre emlékszik vissza Kardos Kálmán. Az első számítógép műszaki gárdájában lett ismert Drasny József, Németh Pál, Szanyi László, Szentiványi Tibor, Vasvári György , stb. Az ESZR gépek szervizét a NOTO-OSZV# végezte.

19. Programozás
PROGRAMOZÁS

A programok eleinte a számítógépek utasításait leíró gépikódban készültek. A gyakran alkalmazott programokat újból felhasználható szubrutinok formájában fogalmazták meg. Ezekből szubrutin könyvtárakat építettek fel, amelyek nyilvánosan elérhetők voltak mindenki számára.
Az idő előrehaladtával olyan „magasszintű” nyelveket fejlesztettek ki a programozók, amelyek nagy mértékben megrövidítették és könnyítették a programozási munkát.
Az első magasszintű nyelvek evolúcióját illusztrálja a mellékelt karikatúra pár.

20. Programkészítés
PROGRAMOZÁS MENETE

A proramkészítés folyamata:
Programtervezés pl. blokkdiagram segítségével
Kódolás
Száraz teszt. A program kézi ellenőrzése néhány adattal
Gépi teszt. A program ellenőrzése a számítógépen történő
futtatás segítségével.
Hibajavítás. Versengés a programozók között: ki tud rövidebb programot írni, vagy egy nehéz hibát kijavítani.
A programkészítésről Békéssy András írt jegyzetet 1963-ban (mellékelve)

21. Programozás magasabb fokon
PROGRAMOZÁS MAGASABB FOKON
22. Rendszerszervező
ÚJ Szakma: Rendszer Szervező

A rendszer szervező olyan IT szakember aki információs rendszerek analizálására, tervezésére és kidolgozására szakosodik.
A magyar rendszerszervező, folyamatszervező képzést a SZÁMOK indította be, amiről első igazgatója, Faragó Sándor# számol be.
Első magyar rendszerszervezők: Homonnay Hugó, Pompéry Béla, Vashegyi György
A rendszer elemzés és projekt management egy részét automatizált eszközökkel segítik

24. Párbeszéd
PÁRBESZÉD A FELHASZNÁLÓ ÉS A SZÁMÍTÁSTECHNIKUS KÖZÖTT

A különböző felhasználási területek képviselői és a számítástechnikusok más-más nyelven kommunikálnak, nehezen értik meg egymást. Sokszor közvetítőket, "tolmácsokat" igényelnek. A két fél közötti kommunikáció nehézségeiről és megoldásáról beszél a KSH veteránja (mellesleg világhírű asztalitenisz edző) Ormai László#, az iTF egyik konferenciáján.

24. Üzemmód
ÜZEMMÓD

Gépidő (intervallum) foglalás a programok tesztelésére, futtatására. A laboránsok, vagy a programozók személyesen végezték a laborálást (Open shop)
Amikor a számítógépek teljesítménye feljavult, a programokból job-okat állítottak össze, azokat leadták, s a laboránsok futtatták egymás után (Closed shop)
Amikor a gépek teljesítménye tovább nőtt, lehetővé vált a programok párhuzamos futtatása, amely jobban kihasználta a gépidőt, ugyanakkor operációs rendszer végezte el a feladatok ütemezését. (Time sharing)

25. Felhasználók
FELHASZNÁLÓK

A számítógépek felhasználói kezdetben a számítógépet birtokló és számítóközpontot üzemeltető intézmény/főhatóság volt, általában ingyen használat mellett
Ezt követően megsokasodtak egy tárca alá tartozó felhasználó intézmények , kik vagy saját programozókkal, vagy a számítóközpontoktól bérelt programozókkal, vagy a tárca szervezőintézete által biztosított programozókkal végeztették a programozói munkát (kezdetben ingyen, később óradíj mellett)
Ezután kinyíltak a számítóközpontok, s bárki számára nyújtottak szolgáltatást.
Az első tárca független szolgáltató az Infelor volt.
A KERSZI bérmunkairoda, az adatfeldolgozó központ kialakulásáról Odler Zsuzsa# mesél alább.

PlayPlay
26. További fejlődés
TOVÁBBI FEJLŐDÉS

A mainframek korát három fő irányzat követte:
A mainframeket felváltották a személyi számítógépek, amelyeket mindannyian használunk otthon, iskolában is (Ok: kis méret, olcsó ár, igénytelenség, egyszerűség)
A személyi számítógépekből alkotott hálózatok, Internet
A gigaszámítógépeket is felhasználó, de hálózati szervezésű Adatközpontok kialakulása a nagyon nagy számításigényes, nagy biztonsági igényű feladatokra. A számítóközpontok szerepét átveszi a szerverszoba.
A CERN@WIGNER adatközpont projekt# .

27. Élet
ÉLET A SZÁMÍTÓKÖZPONTOKBAN

A számítóközpontok átlagéletkora fiatal volt. A fiatalság lendületet, elhivatottságot, sok energiát biztosított
A munkatársak együtt szórakoztak, kirándultak, házasságokat kötöttek, névadókat rendeztek
Helyi folyóiratokat szerkesztettek (Pl. KSH Ügyvitelgépesítési Főosztály elektromos számítógép részlegének közleményei, Bitológia, NIM Közlemények, SZTAKI News…)
A munka, a derű, egymás segítése együtt, kéz-a-kézben jártak

28. NJSZT
SZÁMÍTÓKÖZPONTOK ÉS A NEUMANN TÁRSASÁG

A számítóközpontok információcseréjét és érdekképviseletét az 1968-ban alakult Neumann János Számítógép-tudományi Társaság látta el. A Társaságban 1976-ban alakult meg a Számítóközpont vezetési Szakosztály, amelynek első elnöke Vasvári György# volt.

previous arrow
next arrow

Létrehozva:2021.09.06. 22:20

Utolsó módosítás: 2021.09.06. 22:20