Integrált Országos Felvételi Rendszer
Az önálló informatikai rendszerekkel rendelkező felsőoktatási intézmények független felvételi folyamatait kiszolgáló teljes központi informatikai háttér
Integrált Országos Felvételi Rendszer
MKKE (Matematikai és Számítástudományi Intézete (MSZI) és Számítástechnikai Központja (SZK))
1995-1996
Csépai János (fő kezdeményező)
Krafft Walter (projektvezető)
Barcsa Csaba, Gondola Zoltán, Fabulya Ilona, Kiss György János, Schill Róbert, Szegedi János, Kisvarga József (MKKE MSZI)
Mocsári János, Száva Géza, Várnai Katalin (MKKE SZK)
magyarországi egyetemek, főiskolák
szakminisztérium
Az 1995-ös felvételi törvény alapján egy felvételiző több intézménybe is jelentkezhetett. Ez a korábbiakhoz képest új megközelítést kívánt:
az adatrögzítés egy helyen történjen, de az információnak minden megadott intézményhez el kell jutnia; a felvételiző egy helyen vizsgázik, de az eredményről a többi intézmény is értesüljön; a felvételről a végső döntés központi legyen, mert a „ponthúzáshoz” szükséges az összes felvételiző jelentkezési adata és eredménye, továbbá az összes intézmény peremfeltétele (felvételi küszöb, létszám stb.).
Informatikai szempontból a felvételi folyamat a korábbiakhoz hasonlóan áttekinthető, jól tagolható maradt: az intézmények továbbra is rögzítették a felvételizők adatait; kezelték a folyamat során keletkező eredményeket (pontokat); és minden adat bekerült egy központi adatbázisba, ahonnan eljutott minden olyan intézménybe, amely az adatban érdekelt volt.
A vonalhúzás. A vonalhúzás során dönt a rendszer arról, hogy a jelentkezőnek sikeres volt-e a felvételije, s ha igen, az elért eredmények alapján melyik intézménybe kerül felvételre az általa megjelöltek közül. A rendszer látta az intézmények által megszabott/kialkudott peremfeltételeket (minimális elérendő pontszám, keretszámok a támogatott és a fizetős képzésekben stb.) A vonalhúzási algoritmus matematikai kihívás, mondjuk: nem kiegyensúlyozott optimumkeresés. Ugyanakkor minimális változtatás (pl. egy keretszám módosítása) esetén is teljes újraszámításra volt szükség, következésképpen sok jelentkező felvétele módosulhatott.
Ügyfélszolgálat. A rendszer kihívást jelentett az intézményi tanulmányi osztályoknak is. Támogatásukra ezért a felhasználók számára elkészült egy, a szükséges információkat tartalmazó kézikönyv (köszönet az MKKE Tanulmányi Osztályának); és olyan ügyfélszolgálatot szerveztek, amely folyamatosan legalább két telefonon fogadta a hívásokat.
Központban (MKKE): IBM 3090;
kliens helyszíneken (felsőfokú intézmények): helyi személyi számítógépek;
hálózati összeköttetés: hagyományos telefonhálózat.
Az IBM 3090-en futó DB2 központi adatbázis, REXX-ben programozott replikációs logika.
Minden intézménynél DOS-os kliens, speciális C_ASE alkalmazásfejlesztési file-rendszerrel;
FTP saját titkosítással.
Továbbá: használva a MISAM index-szekvenciális „adatbázis-pótlékot”; felhasználói komfortként: MIFORM – képernyődialógusok, MIQUEL – lekérdezések, MIREP – listagenerátor.
Kommunikáció megoldása: FTP-s csomagküldés. Az IBM nagygép fogadta a csomagokat, ellenőrizte és beépítette az adatokat az adatbázisba, majd minden intézmény számára összeállította és elküldte az őket illető adatcsomagot.
Intézményi kliens rendszereknél: adatrögzítés, kiértékelések és lekérdezési lehetőségek. Csomag összeállító és küldő, valamint csomag fogadó és beépítő programfunkciók.
Biztonsági szempontok és megoldások: a saját fejlesztésű C_ASE rendszer, a saját adatbázis, a C-ben írt programok jelentősen csökkentették a kliens rendszerek manipulálhatóságát. Minden adat duplikáltan létezett (egyszer az intézmény adatbázisában, egyszer a nagygépes DB2-n), ami a közvetlen adathamisítást is ellenőrizhetővé tette. A kommunikáció titkosítással történt, minden intézménynek számára saját kódoló/dekódoló kulcsot hoztak létre.
A felvételi rendszer már csak a kompromisszumok miatt sem volt véglegesnek tekinthető. De működött, s kialakult a szükséges humán és gépi háttér. Ennek az ernyőnek a védelmében viszonylag könnyen lehetett (volna) továbbfejleszteni. (Persze azóta az informatika bővülő lehetőségei nyilvánvalóan többszöri átírást tettek volnaszükségessé.)
Az Integrált Országos Felvételi Rendszer volt a felsőoktatásban az első működő informatikai rendszer.
Ugyanakkor tény, hogy a projekt szervezeti megoldása nem volt alkalmas a rendszer tartós, hosszabb távú üzemeltetésére.
- Csépai János – Barcsa Csaba: „Egyetlen tollvonással”, (Egy kormányrendelet végrehajtása), In: Informatika a felsőoktatásban ’96 és Networkshop ’96. Debrecen, Debreceni Universitas, 1996. pp. 697–700.
- Lévayné Lakner Mária: Replikációs adatbázis technika alkalmazása a Felvételi rendszerben, Egyetemi Doktori Disszertáció, Budapest, MKKE, 1996[?].
- Csépai János: Az Egyetemi Számítóközponttól az Informatikai Szolgáltató Központig. A Corvinus Egyetem számítóközpontjának története. Csépai János visszaemlékezése Szegedi János kiegészítéseivel. In: A Budapesti Corvinus Egyetem és elődintézményei története a kezdetektől 2020-ig. Budapest, Akadémia Kiadó, 2015. 32 p. <https://itf.njszt.hu/objektum/az-egyetemi-szamitokozponttol-az-informatikai-szolgaltatokozpontig>
Krafft Walter (2025.)
Létrehozva: 2025.12.16. 18:09
Utolsó módosítás: 2025.12.16. 21:37