Tormási György
A Puskás Tivadar Távközlési Technikum 1958-ban történt elvégzésétől 2008-ig az Antenna Hungária Zrt-nél, illetve jogelődjeinél dolgozott (1967-ig a Budapesti TV adó állomáson). Munka mellett esti egyetemen tanult.
Felsővezetőként irányította a műsorszóró és vezeték nélküli távközlési terület fejlesztéseit, beruházásait (ebben az időszakban épültek a nagy teljesítményű középhullámú műsorszóró állomások (Solt, Marcali), az országos FM (frekvencia modulált) műsorszóró adóhálózat, valamint az első és második televíziós adóhálózatok; ekkor telepítették az országos műsorszétosztó mikrohullámú hálózatot).
1972-ben Indiában ENSZ ösztöndíjjal a műholdas műsorszórást tanulmányozta. Szakmai és vezetői ismereteit az USA-ban (USC 1991.), Finnországban (Ylesradio 1986.), Japánban (NEC 1980-1996) bővítette. Feladata volt a műsorszóró rádió és televízió adóhálózatok 1994-ben megvalósult távfelügyeletes üzemeltetésének előkészítése (doktori értekezésének a tárgyát is ez adta).
Az országos hálózatok kiépülése után befektetési majd kereskedelmi területen dolgozott (feladata volt a leányvállalati portfólió műszaki kezelése és a privatizáció előkészítése). Egyik vezető beosztású irányítója volt az Amos műhold rendszer hazai bevezetésének. 1999-ben megbízást kapott a GSM projekt vezetésére. 2004-től 2008-ig stratégiai igazgatóként aktív szerepe volt a digitális televízió Magyarországi bevezetésében.
Egy munkáltatónál betöltött 50 éves munkaviszonyt követően 2008-ban nyugdíjba vonult.
2001 – 2010. között a Távközlési Érdekegyeztető Fórum elnökhelyettese; 2009 – 2014. között pedig a Puskás Tivadar Alma Mater Egyesület elnöke volt.
1985-óta tagja a HTE-nek, ahol több szakosztályt vezetett. 1998-ban tagja volt a megalakuló ún. DVB-kör vezetésének, 2000. elején megszervezte a műsorterjesztő hálózatokkal foglalkozó Média Klubot, amelynek 2020-ig elnöke volt. Az 1998-2001. években a Híradástechnika folyóirat rovatvezetője, 2002-2005. között pedig a folyóirat szerkesztő bizottságának tagja volt.
A HTE vezetésében is aktív szerepet vállalt, 2002-től 2008-ig a HTE főtitkárhelyettese, 2008-2011-ig választmányi tag.
Kitüntetései: Ezüst jelvény (HTE, 1994); Életmű díj (Antenna Hungária, 1998); Magyar Hírközlésért szakmai érem (IHM – Informatikai és Hírközlési Minisztérium, 2005); Puskás Tivadar díj (HTE, 2001 és 2012); Arany jelvény (HTE, 2018); Életmű díj (HTE, 2019).
- Szakmai és turista utazásai alatt közel ötven országot ismert meg. A vitorlázást évtizedekig űzte a Balatonon, az Adrián, a Földközi tengeren, majd az Atlanti-óceánon át Amerikába. Többször vitorlázott a Karib tengeren is.
- Írásai az élményeit 1953 óta rögzítő naplóinak gazdag forrásaiból születtek. Novellapályázat különdíjasa. Cikkeit különféle újságokban publikálta. Megjelent könyvei: Karib kék (2015), Kék órák (2020), Emlékvirágok (2022), Miért ne? (2023), Kapcsolódások (2024).
- Paloznaki borászkodását borversenyeken elért arany oklevelek, díjak igazolják. Paloznaki Szőlőhegyi Egyesület néven civil szervezetet alapított 2007-ben, aminek 15 évig volt az elnöke.
Étlapgyűjteményét több kiállításon mutatta be, közöttük: “Étlappal a világ körül” címmel a balatonfüredi könyvtárban 2018-ban (a Füred TV videófelvétele: https://youtu.be/1lNyXhrp8v8?si=nnTRy8rALGU_IkWN , 2018.06.08.)
Létrehozva: 2025.05.16. 14:07
Utolsó módosítás: 2025.05.16. 14:32