Bartolits István

Pályafutását 1978-ban kezdte a BHG Híradástechnikai Vállalat Fejlesztési Intézetében, ahol tároltprogram-vezérlésű telefonközpontok fejlesztésével foglalkozott. 1988-ban a Szoftver Osztály vezetője lett és a hazai zártcélú hálózatok számára készült hálózati központok fejlesztését vezette.

A sikeres fejlesztések eredményeit felhasználva 1989-től az első hazai elektronikus rurálközpont, az ER-256 programrendszerének megtervezését és üzemi tesztelését vezette. 1995-től a BHG Telco Kft. projektmenedzsereként több intézmény, egyetem hálózati rendszerének kialakításában működött közre gyakorlatával, tapasztalataival – neves konzultáns cégekkel is együttműködve.
Ezzel párhuzamosan 1993-tól az akkori Távközlési törvény által életre hívott, a miniszter tanácsadó szerveként működő Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság alelnöke volt 6 éven keresztül.

1998-tól a Hírközlési Főfelügyeleten (HIF) három évig elnökhelyettesi tanácsadóként tevékenykedett. 2001-ben a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) Távközlő Rendszerek Osztályának, majd a 2004-től a jogutód Műszaki és Technológiai Elemző Osztályának a vezetője volt. Emellett intenzíven részt vett a 2003-as elektronikus hírközlési törvény előkészítésében, az EU csatlakozással kapcsolatos hírközlés-szabályozási feladatokban, majd az EU szabályozási keretprogramja szerinti piacelemzési munkákban.

2010 óta az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Technológiaelemző Főosztályának főosztályvezetője. Munkája során a jelen és jövő technológiai fejlődési trendjeivel és ezek szabályozási vetületeivel foglalkozik. Az NMHH képviseletében 2001 óta tagja a Broadband Forum (korábban DSL Forum) technikai munkacsoportjának, az ITU-T SG 13 munkacsoportnak; rendszeresen részt vett az európai szabályozó hatóságok, az ERG (European Regulatory Group), majd a BEREC (Body of European Regulators for Electronic Communications) munkájában.
2018 óta a következő generációs hálózatokkal foglalkozó ITU-T Future Network 2030 fókuszcsoport tagja. 2020 óta a EU Vészhelyzeti Távközlés szakértői csoportjának a tagja.

Mintegy nyolcvan szakmai publikáció és konferencia előadás, valamint számos tanulmány szerzője és több műszaki könyv szerzőtársa, szerkesztője. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karán rendszeresen tartott előadásokat; 2006 óta a BME címzetes egyetemi docense. Ugyancsak 2006 óta állandó előadója a Pécsi Tudományegyetem (PTE) posztgraduális infokommunikációs szakjogász képzésének.

1973 óta a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) tagja. 1990 óta folyamatosan a HTE vezetésének tagja különböző pozíciókban: megszakításokkal kilenc éven át főtitkárhelyettes, majd 2011-2017 között a HTE főtitkára volt. Jelenleg a HTE szakmai közösségeiért felelős elnökségi tag. 1990-2009 között húsz éven át a Híradástechnika folyóirat szerkesztőjeként is tevékenykedett.

Kitüntetései: Puskás Tivadar-díj (HTE, 1990, 1999); Arany jelvény (HTE, 1992); A kiváló szakmai munkáért (HIF, 2000; NHH, 2005); Dr. Magyari Endre-díj (NMHH, 2015); Pollák-Virág-díj (HTE, 2018); Magyar Arany Érdemkereszt (2020).