INFOKOM 2020

INFOKOM 2020 konferencia

Program:

2020. november 18. Konferencia megnyitója 13.00 – 13.10 Vágujhelyi Ferenc, Elnök, HTE CV Plenáris előadás 13.10 – 13.30 Budai J. Gergő, Vodafone CV Állam és piac – kerekasztal 13.40 – 15.00 Szekcióvezető: Huszty Gábor, HTE, Entel A szekció kerekasztal beszélgetésében az ágazat meghatározó kormányzati szakemberei (NHIT, ITM, DJP, BM) ismertetik a kormányzat infokommunikációs szakpolitikájának aktuális kérdéseit. Az állami tulajdonban lévő legjelentősebb infokommunikációs cégek vezetői (AH, MVM NET, NISZ) mondják el álláspontjukat és ismertetik az időszerű kérdésekkel kapcsolatos elképzeléseiket, stratégiájuk fő elemeit. A legfontosabb érintett területek: kormányzati infokom fejlesztések 2025-ig, kormányzati hálózatok helyzete, az állam saját szolgáltatásai, állami szerep a hálózatok fejlesztésében (SZIP tanulságok), állam és piac együttműködése (beavatkozások: segítség vagy akadály). CV Gál András Levente, Digitális Jólét Program Vágujhelyi Ferenc, HTE, NHIT Aranyosné dr. Börcs Janka, NMHH Bancsics Ferenc, NISZ Téren Róbert, MVM NET Mándi Gábor, Antenna Hungária DVB-T2 átállás 15.10 – 16.10 Szekcióvezető: Árki Zsolt, AH Az EU előírások megfelelően az NMHH is célul tűzte ki a 700 MHz-es frekvenciasáv mobil célokra 2020-ban történő felszabadítását Ez a dátum egybeesik az Antenna Hungária Zrt. 2008-ban megszerzett licenszének lejáratával és az új 2020 szeptember 6-tól érvényes licenszének kezdetével. A 2019-ben elnyert új licensz előírásai szerint 2020-tól 2 db DVB-T MPEG-4, és 3 db DVB-T2 HEVC hálózatot kell üzemeltetni az Antenna Hungáriának. A 700 MHz-es frekvenciasáv elhagyását és az DVB-T2 modulációs, illetve a HEVC tömörítési technológia bevezetését olyan módon kellett az Antenna Hungáriának megvalósítania, hogy a nézők számára tv szolgáltatás folyamatosan biztosított. Ezen célkitűzéssel indult el az átállást megvalósító projekt 2019 áprilisában, ahol először az első hónapokban a tervezési, beszerzési és előkészítési feladatok voltak napirenden 2019 év végéig, majd 2020 februárjától megkezdődött a több ütemre bontott átállási fázis megvalósítása. A szekció ezen projekt fontosabb lépéseit, kihívásait és tapasztalatait mutatja be, ahol még külön nehezítést jelentett az, hogy a gyakorlati munkák jelentős részét egy pandémiás időszakban kellett lebonyolítani. Absz CV Papp-Gerlei Gyöngyvér, Antenna Hungária: Nemzeti Média Platform – Integrált média szolgáltatások az Antenna Hungáriától Árki Zsolt, Antenna Hungária: A DVB-T/T2 átállás tapasztalatai és kihívásai Arjang Zadeh CEO, Azdio: MediaClass the most complete and advanced OTT TV Products in the industry – Antenna Hungaria Case Study (angol nyelvű előadás) Önvezető autók és intelligens infrastruktúrák, avagy mire is jó a járműkommunikáció? 16.20 – 17.20 Szekcióvezető: Farkas Károly, HTE, NETvisor, Bokor László, BME Az ITS (Intelligent Transportation System) néven fémjelzett közlekedési rendszerek olyan fejlett alkalmazások megvalósítását teszik lehetővé, melyek automatikusan biztosítanak innovatív szolgáltatásokat a különböző közlekedési módokhoz (közút, vasút, stb.) és a forgalom menedzsmenthez. Alcsoportjuk, az egyre nagyobb jelentőséggel bíró C ITS (Cooperative-ITS) rendszerek már olyan alkalmazásokat is támogatnak, melyekben utak üzemeltetői, az infrastruktúra, a járművek, a sofőrök és egyéb úthasználók kooperatívan működnek együtt a hatékonyabb, biztonságosabb, komfortosabb közlekedés érdekében, modern infokommunikációs infrastruktúra és technológiák felhasználásával. Így például a C-ITS kontextusában minden résztvevő fél generálhat, feldolgozhat és/vagy terjeszthet információt. A gépjárműtől érkező, az infrastruktúra számára küldött információ a V2I (Vehicle-to-Infrastructure) kommunikáció. Ha az infrastruktúra tájékoztat az útszakaszra vonatkozó információkról, az a I2V (Infrastructure-to-Vehicle), ha pedig egyik jármű a másikhoz juttat el közvetlenül információt, az a V2V (vehicle-to-vehicle) kommunikáció. Ezen módokat közösen V2X (Vehicle-to-everything) kommunikációnak hívjuk, mely magában foglalja az infrastruktúrát igénylő és az ad-hoc kommunikációs változatot is. A szekcióban áttekintjük a C-ITS terület technológiai alapjait, szabványosítási helyzetét, a magyar és EU-s célkitűzéseket/direktívákat, a Magyar Közút és a ZalaZone releváns fejlesztéseit, valamint a telekom szolgáltatók várható szerepét a C-ITS rendszerek és szolgáltatások vonatkozásában. Absz CV Váradi András, Commsignia: Járműkommunikáció: út a kooperatív közlekedés felé Verdes Máté, Magyar Közút: Digitalizáció a közútkezelésben Tihanyi Viktor, ZalaZONE – APZ Zrt.: Intelligens infrastruktúra alkalmazása az önvezető járművek tesztelésében és működtetésében Csepinszky András, NNG: Szabványosítás az önvezető technológiák támogatásának szolgálatában 3G jövőkép – kerekasztal 17.30 – 18.30 Szekcióvezető: Kollár Péter, NMHH A hírekben és a médiában az 5G jelenleg mindent visz és így kevés szó esik arról, hogy mi lesz a sorsa az 5G előtti technológiáknak. A 3G technológia bevezetésére a növekvő adatforgalmi igények kielégítése érdekében került sor. Mára ezt a szerepet szinte teljesen átvették a 4G hálózatok. Az NMHH adatai szerint a mobil adatforgalom több mint 96%-a 4G-s hálózatokon cserélődik ki. A hanghívások esetében is jól látszanak a trendek. 2017 év végén a hanghívásoknak még csak 6,8%-a, 2018 év végén a hívások 12,2 %-a, 2019 év végén már a hívások 25,2 %-a zajlott 4G hálózaton. Kiüresedik tehát a 3G. Kérdés tehát, hogy milyen tényezők akadályozzák még a 3G-s mobil technológia kivezetését, milyen lépéseken keresztül és milyen gyorsan szabadíthatóak fel a 3G által használt erőforrások új jövőbe mutató szolgáltatások bevezetésére. Absz CV Bóday Tamás, Huawei Kiss Tamás, Magyar Telekom Csaba Tamás, Telenor Ruzsa Róbert, Vodafone: Vége a 3G korszaknak – No.1. a VodafoneZiggo Európában Ludányi Arnold, Colosseum Budapest: Melyek a 3G lekapcsolással összefüggő fő stratégiai kérdések a szabályozó szempontjából? 2020. november 19. Plenáris előadás 13.00 – 13.20 CV Balla Ferenc helyett Merza Román, Pro-M Stratégiai fejlesztések válsághelyzet idején, avagy kié a sávszélesség havaria esetén A koronavírus hatása az IKT piacra – kerekasztal 13.30 – 14.30 Szekcióvezető: Both Vilmos, szakértő A szekcióban arra keressük a választ, hogy: milyen változásokat hozott a vírusválság az IKT piacon a lakossági felhasználók, az IT cégek, az állami és magánszolgáltatók, és az online kereskedők számára? milyen erőfeszítéseket tett a kormányzat a válsággal összefüggésben a lakosság körében azonosítható digitális hiányosságok (hozzáférés, eszköz, kompetencia) orvoslására; milyen következtetések vonhatók le a COVID-19 miatt meghozott intézkedések sikereiből és kudarcaiból? a válsághelyzet történelmi lehetőséget jelent a magyar nemzetgazdaság technológia-vezérelt fejlődési pályára állítására –hogyan tud élni ezzel a lehetőséggel a magyar digitális ökoszisztéma? a járványhelyzetben bevezetett intézkedések is alátámasztották, hogy a lakosság és a kisvállalkozások körében is sokan küzdenek a digitális kompetenciák hiányával – hogyan érjük el, hogy ez ne váljon a hazai digitális gazdaság fejlődésének kerékkötőjévé? Absz CV Kenyeres Kinga, Századvég: A koronavírus hatása az internethasználatra és a digitális szolgáltatásokra Vinnai Balázs, IVSZ: A vírusválság hatása az IKT ágazatra Pintér Róbert, Reacty Digital, Corvinus Egyetem: Mekkora fellendülést hozott a karantén az e-kereskedelemben? Mácz Ákos, Digitális Jólét Program: A Digitális Összefogás tapasztalatai Tóth Péter, NISZ: EESZT és 1818 tapasztalatok a karantén idején Czintula György, Pro-M: Készenléti közszolgáltatás biztosítása járványhelyzetben 5G kiscellás rendszerek kihívásai 14.40 – 15.40 Szekcióvezető: Sere Péter, MVM NET, Mester Máté, MSpire Az 5G esetében válik majd igazán fontossá a kiscellás előfizetői kiszolgálás. A kiscellás megoldások a legnagyobb forgalmi igényű helyeken, alapvetően városi környezetben valósítják meg a nagysebességű 5G szolgáltatást. Az előfizetői élményt jelentősen javító kiscellák jobb lefedettséget, nagyobb hálózati teljesítményt és kapacitást biztosítanak, ezzel az adategységre vetített szolgáltatói költségek is csökkennek. Ugyanakkor a kiscellás megoldások az IoT, M2M megoldásokban is kulcsszerephez juthatnak. A kültéri kiscellák száma városi környezetben a jelenlegi bázisállomás számokat jelentősen meghaladó mennyiségű lehet (akár 2-5-szörös számú). A sűrítés várhatóan fokozatosan megy végbe, azonban a passzív alapinfrastruktúra viszonylag hosszú idejű kiépítése miatt a tervezés és kivitelezés idejekorán megkezdendő. A kiscellák létesítésénél a bekötő- (felhordó-) hálózati összeköttetés (optika) és a tápellátás a két fő megoldandó műszaki feladat. Jelenleg is komoly lakossági ellenállás tapasztalható a mobilszolgáltatók bázisállomásaival szemben, amit a sűrítés tovább fokozhat. Ezért, továbbá a párhuzamos infrastruktúrák kiépítéséből fakadó magasabb költségek elkerülése végett vizsgálandó, hogy milyen műszaki, gazdasági és jogi megoldásai lehetnek egy konszolidált alapinfrastruktúra megvalósulásának. Absz CV Rádi Szabolcs, Ericsson: Feltörekvő lefedő rétegek Kőrösi Szabolcs Gábor, Telenor: Kiscellás fejlesztések a szolgáltató szemével Győri Benjamin, urben design kft.:Városarculat vs okos város arca Bóday Tamás, Huawei: Lehetséges megoldások a kiscellás rendszerek kihívásaira Sere Péter, MVM NET: 5G kiscellás rendszerek kihívásai Cyber Security 15.50 – 16.50 Szekcióvezető: Hrucsár Mária, HTE, OTP Az információbiztonság és az új technológia kihívásai szekcióban hazánk kibervédelemmel foglalkozó neves szakembereivel áttekintjük a kiberbiztonság és az IT-biztonság területeit, eszmecserét folytatunk arról, hogy a legújabb technológiák és innovációk, köztük az 5G hogyan hatnak az információbiztonságra. Az 5G hálózati lefedettség kialakítása nagyon jelentősen befolyásolhatják Magyarország fejlődését az elkövetkező években, ugyanakkor ezen új lehetőségek információbiztonsági oldalának áttekintése megkerülhetetlen. A digitalizáció a hálózati és információs rendszerek széles körű elterjedését eredményezi, ezért a klasszikus védelmi metodikákat követve ma már nem lehet hatékonyan fellépni a támadások ellen. Az információs infrastruktúrák elleni támadási módszerek egyre összetettebbek, ezek megismerése, a veszélyek azonosítása és a kockázatok reális felmérése, értékelése és kezelése különösen fontossá válik. A kibertérben a számítógépes hálózatok világa virtuális harctérré válik, ahol az információbiztonságnak a szerepe felértékelődik. Hogyan tudunk lépést tartani a digitális technológia fejlődésével, hogyan tudjuk biztosítani az informatikai rendszerek bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának alapkövetelményeit? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a szekcióban, miközben az európai unió 5G stratégiai és szabályozási kérdéseitől kezdve egészen eljutunk a nemzeti szintű gyakorlati kérdésekig is, mint az önvezető autók világa, különösen a közlekedésre kifejtett hatásaira, és védelmi megoldásaira is. Absz CV Szabó László, Pro-M: Biztonságos szélessávú adatátviteli szolgáltatás az EDR hálózatban: ProSmart Bódi Antal, KTI: Az 5G hálózat és a közlekedés információbiztonsági kihívásai Baracsi Katalin, LL.M családjogi szakjogász: Digitális biztonság generációkon át, avagy a járvány idején hogyan legyünk még tudatosabbak az online térben Zöldebb lesz az 5G? Passzív infrastruktúra és energiaellátás 17.00 – 18.30 Szekcióvezető: Jamrik Péter, HTE, Novofer, Mester Máté, MSpire A mobil és vezetékes távközlési hálózatok egyre nagyobb energiaigénnyel rendelkeznek, hogy ki tudják szolgálni a növekvő kapacitás igényeket. Bár az energiahatékonyság elsősorban költségmegtakarítási szempontként minden szolgáltató számára kritikus, a jövőben egyre fontosabbak lesznek a fenntarthatósági és társadalmi szempontok a hálózat egészében és az operációban is. Az 5G kiépítésének például a passzív (nem távközlési) infrastruktúrát illetően két kulcsfontosságú eleme a távközlési infrastruktúra – különösen az antennarendszerek – elhelyezése; valamint a bázisállomások nagy rendelkezésre állású 24 órás villamosenergia ellátása. Ráadásul számos – alapvetően nem távközlési – szabályozás, elvárás és társadalmi reakció is övezi a hálózatok és bázisállomások létesítését. De hogyan lehet egy távközlési hálózat vagy bázisállomás fenntartható? Hogyan néz ki és hogyan fog változni a szolgáltatásnyújtási lánc? Milyen elveket és célokat érdemes figyelembe venni a tervezés vagy az üzemeltetés során? Milyen energiahatékonysági fejlesztések vagy alternatív megoldások várhatók? Mennyire lesz egységes, megosztott vagy láthatatlan az infrastruktúra? A karbonsemleges hálózat csak álom marad vagy valóság lesz? Szekciónkban ezeket a kérdésköröket elemezzük a távközlési-, az építészeti-, környezetvédelmi- és áramszolgáltatói aspektusokból. Absz CV Csaba Tamás, Telenor: Mennyire „zöldülnek” a mobil hálózatok? Az energiafelhasználás és hatékonyság fejlődése a mobil hálózatokban Märcz László, ELMŰ: Áramszolgáltatói lehetőségek a GSM eszközök elhelyezésére Verebély Tibor, Vantage Towers Zrt., Vodafone: Passzív infrastruktúra önálló cégben – A TowerCo modell Magyarországon Engedyné Juhász Veronika, Főpolgármesteri Hivatal: Örökségvédelem – Új kihívások Rajnai Judit, NMHH: 5G az építményengedélyezés szemszögéből 8. Konferencia megnyitója 13.00 – 13.10 Vágujhelyi Ferenc, Elnök, HTE CV Plenáris előadás 13.10 – 13.30 Budai J. Gergő, Vodafone CV Állam és piac – kerekasztal 13.40 – 15.00 Szekcióvezető: Huszty Gábor, HTE, Entel A szekció kerekasztal beszélgetésében az ágazat meghatározó kormányzati szakemberei (NHIT, ITM, DJP, BM) ismertetik a kormányzat infokommunikációs szakpolitikájának aktuális kérdéseit. Az állami tulajdonban lévő legjelentősebb infokommunikációs cégek vezetői (AH, MVM NET, NISZ) mondják el álláspontjukat és ismertetik az időszerű kérdésekkel kapcsolatos elképzeléseiket, stratégiájuk fő elemeit. A legfontosabb érintett területek: kormányzati infokom fejlesztések 2025-ig, kormányzati hálózatok helyzete, az állam saját szolgáltatásai, állami szerep a hálózatok fejlesztésében (SZIP tanulságok), állam és piac együttműködése (beavatkozások: segítség vagy akadály). CV Gál András Levente, Digitális Jólét Program Vágujhelyi Ferenc, HTE, NHIT Aranyosné dr. Börcs Janka, NMHH Bancsics Ferenc, NISZ Téren Róbert, MVM NET Mándi Gábor, Antenna Hungária DVB-T2 átállás 15.10 – 16.10 Szekcióvezető: Árki Zsolt, AH Az EU előírások megfelelően az NMHH is célul tűzte ki a 700 MHz-es frekvenciasáv mobil célokra 2020-ban történő felszabadítását Ez a dátum egybeesik az Antenna Hungária Zrt. 2008-ban megszerzett licenszének lejáratával és az új 2020 szeptember 6-tól érvényes licenszének kezdetével. A 2019-ben elnyert új licensz előírásai szerint 2020-tól 2 db DVB-T MPEG-4, és 3 db DVB-T2 HEVC hálózatot kell üzemeltetni az Antenna Hungáriának. A 700 MHz-es frekvenciasáv elhagyását és az DVB-T2 modulációs, illetve a HEVC tömörítési technológia bevezetését olyan módon kellett az Antenna Hungáriának megvalósítania, hogy a nézők számára tv szolgáltatás folyamatosan biztosított. Ezen célkitűzéssel indult el az átállást megvalósító projekt 2019 áprilisában, ahol először az első hónapokban a tervezési, beszerzési és előkészítési feladatok voltak napirenden 2019 év végéig, majd 2020 februárjától megkezdődött a több ütemre bontott átállási fázis megvalósítása. A szekció ezen projekt fontosabb lépéseit, kihívásait és tapasztalatait mutatja be, ahol még külön nehezítést jelentett az, hogy a gyakorlati munkák jelentős részét egy pandémiás időszakban kellett lebonyolítani. Absz CV Papp-Gerlei Gyöngyvér, Antenna Hungária: Nemzeti Média Platform – Integrált média szolgáltatások az Antenna Hungáriától Árki Zsolt, Antenna Hungária: A DVB-T/T2 átállás tapasztalatai és kihívásai Arjang Zadeh CEO, Azdio: MediaClass the most complete and advanced OTT TV Products in the industry – Antenna Hungaria Case Study (angol nyelvű előadás) Önvezető autók és intelligens infrastruktúrák, avagy mire is jó a járműkommunikáció? 16.20 – 17.20 Szekcióvezető: Farkas Károly, HTE, NETvisor, Bokor László, BME Az ITS (Intelligent Transportation System) néven fémjelzett közlekedési rendszerek olyan fejlett alkalmazások megvalósítását teszik lehetővé, melyek automatikusan biztosítanak innovatív szolgáltatásokat a különböző közlekedési módokhoz (közút, vasút, stb.) és a forgalom menedzsmenthez. Alcsoportjuk, az egyre nagyobb jelentőséggel bíró C ITS (Cooperative-ITS) rendszerek már olyan alkalmazásokat is támogatnak, melyekben utak üzemeltetői, az infrastruktúra, a járművek, a sofőrök és egyéb úthasználók kooperatívan működnek együtt a hatékonyabb, biztonságosabb, komfortosabb közlekedés érdekében, modern infokommunikációs infrastruktúra és technológiák felhasználásával. Így például a C-ITS kontextusában minden résztvevő fél generálhat, feldolgozhat és/vagy terjeszthet információt. A gépjárműtől érkező, az infrastruktúra számára küldött információ a V2I (Vehicle-to-Infrastructure) kommunikáció. Ha az infrastruktúra tájékoztat az útszakaszra vonatkozó információkról, az a I2V (Infrastructure-to-Vehicle), ha pedig egyik jármű a másikhoz juttat el közvetlenül információt, az a V2V (vehicle-to-vehicle) kommunikáció. Ezen módokat közösen V2X (Vehicle-to-everything) kommunikációnak hívjuk, mely magában foglalja az infrastruktúrát igénylő és az ad-hoc kommunikációs változatot is. A szekcióban áttekintjük a C-ITS terület technológiai alapjait, szabványosítási helyzetét, a magyar és EU-s célkitűzéseket/direktívákat, a Magyar Közút és a ZalaZone releváns fejlesztéseit, valamint a telekom szolgáltatók várható szerepét a C-ITS rendszerek és szolgáltatások vonatkozásában. Absz CV Váradi András, Commsignia: Járműkommunikáció: út a kooperatív közlekedés felé Verdes Máté, Magyar Közút: Digitalizáció a közútkezelésben Tihanyi Viktor, ZalaZONE – APZ Zrt.: Intelligens infrastruktúra alkalmazása az önvezető járművek tesztelésében és működtetésében Csepinszky András, NNG: Szabványosítás az önvezető technológiák támogatásának szolgálatában 3G jövőkép – kerekasztal 17.30 – 18.30 Szekcióvezető: Kollár Péter, NMHH A hírekben és a médiában az 5G jelenleg mindent visz és így kevés szó esik arról, hogy mi lesz a sorsa az 5G előtti technológiáknak. A 3G technológia bevezetésére a növekvő adatforgalmi igények kielégítése érdekében került sor. Mára ezt a szerepet szinte teljesen átvették a 4G hálózatok. Az NMHH adatai szerint a mobil adatforgalom több mint 96%-a 4G-s hálózatokon cserélődik ki. A hanghívások esetében is jól látszanak a trendek. 2017 év végén a hanghívásoknak még csak 6,8%-a, 2018 év végén a hívások 12,2 %-a, 2019 év végén már a hívások 25,2 %-a zajlott 4G hálózaton. Kiüresedik tehát a 3G. Kérdés tehát, hogy milyen tényezők akadályozzák még a 3G-s mobil technológia kivezetését, milyen lépéseken keresztül és milyen gyorsan szabadíthatóak fel a 3G által használt erőforrások új jövőbe mutató szolgáltatások bevezetésére. Absz CV Bóday Tamás, Huawei Kiss Tamás, Magyar Telekom Csaba Tamás, Telenor Ruzsa Róbert, Vodafone: Vége a 3G korszaknak – No.1. a VodafoneZiggo Európában Ludányi Arnold, Colosseum Budapest: Melyek a 3G lekapcsolással összefüggő fő stratégiai kérdések a szabályozó szempontjából?

 

2020. november 19. Plenáris előadás 13.00 – 13.20 CV Balla Ferenc helyett Merza Román, Pro-M Stratégiai fejlesztések válsághelyzet idején, avagy kié a sávszélesség havaria esetén A koronavírus hatása az IKT piacra – kerekasztal 13.30 – 14.30 Szekcióvezető: Both Vilmos, szakértő A szekcióban arra keressük a választ, hogy: milyen változásokat hozott a vírusválság az IKT piacon a lakossági felhasználók, az IT cégek, az állami és magánszolgáltatók, és az online kereskedők számára? milyen erőfeszítéseket tett a kormányzat a válsággal összefüggésben a lakosság körében azonosítható digitális hiányosságok (hozzáférés, eszköz, kompetencia) orvoslására; milyen következtetések vonhatók le a COVID-19 miatt meghozott intézkedések sikereiből és kudarcaiból? a válsághelyzet történelmi lehetőséget jelent a magyar nemzetgazdaság technológia-vezérelt fejlődési pályára állítására –hogyan tud élni ezzel a lehetőséggel a magyar digitális ökoszisztéma? a járványhelyzetben bevezetett intézkedések is alátámasztották, hogy a lakosság és a kisvállalkozások körében is sokan küzdenek a digitális kompetenciák hiányával – hogyan érjük el, hogy ez ne váljon a hazai digitális gazdaság fejlődésének kerékkötőjévé? Absz CV Kenyeres Kinga, Századvég: A koronavírus hatása az internethasználatra és a digitális szolgáltatásokra Vinnai Balázs, IVSZ: A vírusválság hatása az IKT ágazatra Pintér Róbert, Reacty Digital, Corvinus Egyetem: Mekkora fellendülést hozott a karantén az e-kereskedelemben? Mácz Ákos, Digitális Jólét Program: A Digitális Összefogás tapasztalatai Tóth Péter, NISZ: EESZT és 1818 tapasztalatok a karantén idején Czintula György, Pro-M: Készenléti közszolgáltatás biztosítása járványhelyzetben 5G kiscellás rendszerek kihívásai 14.40 – 15.40 Szekcióvezető: Sere Péter, MVM NET, Mester Máté, MSpire Az 5G esetében válik majd igazán fontossá a kiscellás előfizetői kiszolgálás. A kiscellás megoldások a legnagyobb forgalmi igényű helyeken, alapvetően városi környezetben valósítják meg a nagysebességű 5G szolgáltatást. Az előfizetői élményt jelentősen javító kiscellák jobb lefedettséget, nagyobb hálózati teljesítményt és kapacitást biztosítanak, ezzel az adategységre vetített szolgáltatói költségek is csökkennek. Ugyanakkor a kiscellás megoldások az IoT, M2M megoldásokban is kulcsszerephez juthatnak. A kültéri kiscellák száma városi környezetben a jelenlegi bázisállomás számokat jelentősen meghaladó mennyiségű lehet (akár 2-5-szörös számú). A sűrítés várhatóan fokozatosan megy végbe, azonban a passzív alapinfrastruktúra viszonylag hosszú idejű kiépítése miatt a tervezés és kivitelezés idejekorán megkezdendő. A kiscellák létesítésénél a bekötő- (felhordó-) hálózati összeköttetés (optika) és a tápellátás a két fő megoldandó műszaki feladat. Jelenleg is komoly lakossági ellenállás tapasztalható a mobilszolgáltatók bázisállomásaival szemben, amit a sűrítés tovább fokozhat. Ezért, továbbá a párhuzamos infrastruktúrák kiépítéséből fakadó magasabb költségek elkerülése végett vizsgálandó, hogy milyen műszaki, gazdasági és jogi megoldásai lehetnek egy konszolidált alapinfrastruktúra megvalósulásának. Absz CV Rádi Szabolcs, Ericsson: Feltörekvő lefedő rétegek Kőrösi Szabolcs Gábor, Telenor: Kiscellás fejlesztések a szolgáltató szemével Győri Benjamin, urben design kft.:Városarculat vs okos város arca Bóday Tamás, Huawei: Lehetséges megoldások a kiscellás rendszerek kihívásaira Sere Péter, MVM NET: 5G kiscellás rendszerek kihívásai Cyber Security 15.50 – 16.50 Szekcióvezető: Hrucsár Mária, HTE, OTP Az információbiztonság és az új technológia kihívásai szekcióban hazánk kibervédelemmel foglalkozó neves szakembereivel áttekintjük a kiberbiztonság és az IT-biztonság területeit, eszmecserét folytatunk arról, hogy a legújabb technológiák és innovációk, köztük az 5G hogyan hatnak az információbiztonságra. Az 5G hálózati lefedettség kialakítása nagyon jelentősen befolyásolhatják Magyarország fejlődését az elkövetkező években, ugyanakkor ezen új lehetőségek információbiztonsági oldalának áttekintése megkerülhetetlen. A digitalizáció a hálózati és információs rendszerek széles körű elterjedését eredményezi, ezért a klasszikus védelmi metodikákat követve ma már nem lehet hatékonyan fellépni a támadások ellen. Az információs infrastruktúrák elleni támadási módszerek egyre összetettebbek, ezek megismerése, a veszélyek azonosítása és a kockázatok reális felmérése, értékelése és kezelése különösen fontossá válik. A kibertérben a számítógépes hálózatok világa virtuális harctérré válik, ahol az információbiztonságnak a szerepe felértékelődik. Hogyan tudunk lépést tartani a digitális technológia fejlődésével, hogyan tudjuk biztosítani az informatikai rendszerek bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának alapkövetelményeit? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a szekcióban, miközben az európai unió 5G stratégiai és szabályozási kérdéseitől kezdve egészen eljutunk a nemzeti szintű gyakorlati kérdésekig is, mint az önvezető autók világa, különösen a közlekedésre kifejtett hatásaira, és védelmi megoldásaira is. Absz CV Szabó László, Pro-M: Biztonságos szélessávú adatátviteli szolgáltatás az EDR hálózatban: ProSmart Bódi Antal, KTI: Az 5G hálózat és a közlekedés információbiztonsági kihívásai Baracsi Katalin, LL.M családjogi szakjogász: Digitális biztonság generációkon át, avagy a járvány idején hogyan legyünk még tudatosabbak az online térben Zöldebb lesz az 5G? Passzív infrastruktúra és energiaellátás 17.00 – 18.30 Szekcióvezető: Jamrik Péter, HTE, Novofer, Mester Máté, MSpire A mobil és vezetékes távközlési hálózatok egyre nagyobb energiaigénnyel rendelkeznek, hogy ki tudják szolgálni a növekvő kapacitás igényeket. Bár az energiahatékonyság elsősorban költségmegtakarítási szempontként minden szolgáltató számára kritikus, a jövőben egyre fontosabbak lesznek a fenntarthatósági és társadalmi szempontok a hálózat egészében és az operációban is. Az 5G kiépítésének például a passzív (nem távközlési) infrastruktúrát illetően két kulcsfontosságú eleme a távközlési infrastruktúra – különösen az antennarendszerek – elhelyezése; valamint a bázisállomások nagy rendelkezésre állású 24 órás villamosenergia ellátása. Ráadásul számos – alapvetően nem távközlési – szabályozás, elvárás és társadalmi reakció is övezi a hálózatok és bázisállomások létesítését. De hogyan lehet egy távközlési hálózat vagy bázisállomás fenntartható? Hogyan néz ki és hogyan fog változni a szolgáltatásnyújtási lánc? Milyen elveket és célokat érdemes figyelembe venni a tervezés vagy az üzemeltetés során? Milyen energiahatékonysági fejlesztések vagy alternatív megoldások várhatók? Mennyire lesz egységes, megosztott vagy láthatatlan az infrastruktúra? A karbonsemleges hálózat csak álom marad vagy valóság lesz? Szekciónkban ezeket a kérdésköröket elemezzük a távközlési-, az építészeti-, környezetvédelmi- és áramszolgáltatói aspektusokból. Absz CV Csaba Tamás, Telenor: Mennyire „zöldülnek” a mobil hálózatok? Az energiafelhasználás és hatékonyság fejlődése a mobil hálózatokban Märcz László, ELMŰ: Áramszolgáltatói lehetőségek a GSM eszközök elhelyezésére Verebély Tibor, Vantage Towers Zrt., Vodafone: Passzív infrastruktúra önálló cégben – A TowerCo modell Magyarországon Engedyné Juhász Veronika, Főpolgármesteri Hivatal: Örökségvédelem – Új kihívások Rajnai Judit, NMHH: 5G az építményengedélyezés szemszögéből

 

 

Időpont:
2020.11.18-11.19

Rendező szervek:
  • HTE

Helyszín:
On-line tér

Főszereplők:
  • Bartóki-Gönczy Balázs NKE Both Vilmos Digitális Jólét Program Farkas Károly NetVisor Hrucsár Mária OTP, HTE Huszty Gábor Entel, HTE Jamrik Péter Novofer, HTE Kis Gergely eNET, HTE Kollár Péter NMHH Magyar Sándor HTE Mester Máté HTE Nagy Péter HTE Sere Péter MVM NET Soós István Schönherz, HTE Vágujhelyi Ferenc NHIT Vári Péter NMHH - Program Bizottság
  • Magyar Gábor Konferencia Elnöke HTE Kolláth Gábor Programbizottság társelnöke Szűcs Miklós Programbizottság társelnöke - Rendező Bizottság


Létrehozva: 2020.11.26. 14:28
Utolsó módosítás: 2020.11.26. 14:28