ODRA 1204 számítógép

Felsőfokú oktatás

Tudományos kutatások

Ipari megbízások (KK) teljesítése

Kizárólag felsőoktatási intézmények:

• BME
  • Építőmérnöki Kar (1970)
  • Gépészmérnöki Kar (1971)
  • Közlekedésmérnöki Kar (1971)
  • Villamosmérnöki Kar (1971)
• ETF (1971)
• GATE (1971)
• KLTE (1971)
• VVE (1972)

Felépítés

Központi egység

Szó szervezésű gép: 24 bpW

• vezérmű:
  • szilicium-tranzisztoros  vezérlő áramkörök
  • mikroprogramozott vezérlés
  • CISC utasításkészlet
  • öt 24 bites  (A&W: akkumulátor + duplázó,   B1, B2, B3 index),  egy 16 bites (L: címszámláló) és három 1 bites feltétel (U: negatív, Z: nulla, Nd: túlcsordulás) regiszter
  • többszintű megszakításrendszer
• főtár: 16 (legfeljebb 64) KW (24+1 paritásbit) ferritgyűrűs RAM
• számolómű: DTL áramkörökből felépített fix- és lebegőpontos aritmetika
• csatorna:
  • karakteres átvitelre: 8 illesztőmodul külső eszközökhöz
  • szavas adatátvitelre: 8 illesztőmodul háttértárakhoz

Periféria

• háttértárak: négy 64 KW (192 KB) PB-204 mágnesdob, hozzáférési idő 10 ms
• külső eszközök:
  • monitor írógép (Optima/Soemtron 527)
  • lyukszalag olvasó 1000 chps
  • lyukszalag lyukasztó 150 chps
  • sornyomtatók:
    • Data Products 2410, 132 chpl, 240 lpm
    • Data Products 2310  80 chpl, 600 lpm
  • opcionálisan: UCC 3341 plotter

Működés

A gép normál (felhasználói) és privilégizált (felügyelői) módban tudott működni, 24 bites, egycímes utasításokkal; felépítésük:

• P indirekt címzés jelölő (1 bit)
• B indexregiszter választó (2 bit)
• OR műveleti kód (7 bit)
• N tényező címe (14 bit)

Az utasításkészlet aritmetikai és logikai, szervezési (pl. csoportos adatátviteli), valamint vezérlő utasításokból állt, további 8 utasítást a felhasználók definiálhattak, saját igények szerint.

A főtárat közvetlen, indexelt, (láncolt) indirekt és kényszermódosított címzéssel lehetett elérni; az utóbbi a következő utasítás menet közbeni megváltoztatására szolgált. Ciklusidő: 6 μs.

A számolómű 2-komplemens, egyszeres (24 bites) és dupla pontosságú (48 bites) fixpontos, valamint lebegőpontos (38 bites fixpontos mantissza, 10 bites egész kitevő) számokkal tudott műveleteket végezni.

Műveleti idők μs-ban:

• fixpontos additív műveletek:  15
• fixpontos szorzás: 80
• fixpontos osztás: 188
• lebegőpontos additív műveletek: 94
• lebegőpontos szorzás: 356
• lebegőpontos osztás: 1064

Programkészlet

• operációs rendszerek:
  • felügyelő programok (“kvázi operációs rendszerek”: az operátor által a monitor-írógépen vezérelt egy-felhasználós üzemmódban (operator driven shop) működtek):
    • SOW: mágnesdob nélküli konfigurációknál JAS, MOST-2, ODRA-Algol fordítóprogramokhoz
    • MASON mágnesdob nélküli konfigurációknál Algol 1204 fordítóprogramhoz
    • BOSS 1.0 -5.0  mágnesdobos konfigurációknál Fortran 1204, JAS, MOST-2 és ODRA-Algol fordítóprogramokhoz
    • MASON D mágnesdobos konfigurációknál Algol 1204 fordítóprogramhoz
    • BOSS 6.0 minden felsorolt fordítóprogramhoz
  • BOSS 7.0  operációs rendszer (BME fejlesztés, 1978); lehetővé tette mind a hagyományos, operátor által vezérelt, mind a batch utasításokkal (job control) vezérelt üzemmódot; sőt a be-/kiviteli műveletek végrehajtását háttérfunkcióban is

• fordítóprogramok:
  • JAS assembler, az eredeti lengyel nyelvű mnemonikok értelmezésére
    • JAS0 felügyelőprogram nélküli (standalone) assembly programokhoz
  • JASE assembler angol nyelvű mnemonikok értelmezésére (BME fejlesztés)
  • MOST-2 autókódhoz (lásd az Elliott 803 B adatlapját)
  • ODRA-Algol, a nálunk ritkán használt, SOW & BOSS felügyelőprogramhoz
  • Algol 1204 a MASON felügyelőprogramhoz (világ szintű fordítóprogram, jelentős mértékben hozzájárult az ODRA 1204 sikeres elterjedéséhez)
  • Fortran 1204 (csehszlovák fejlesztésű, csaknem teljes ASA Fortran fordítóprogram)
  • BASIC interpreter (ETF fejlesztés)

A programozási munkát gazdag gyári szubrutinkönyvtár segítette.

Az oktatási intézmények számos egyedi programot fejlesztettek ki, néhány a teljesség igénye nélkül:

BME Építőmérnöki Kar

• ASCII→OPTIMA konverter ALGOL 1204 forrásprogramokhoz

BME Villamosmérnöki Kar

• ASCII kódú lyukszalagok közvetlen feldolgozása
• DP 2310 nyomtató szoftver támogatása
• UCC 3341 plotter szoftver támogatása
• Speciális segédprogramok a két operációs rendszer (BOSS és MASON) közti gyors váltásra

Történeti érdekességek

A felsőoktatási intézményekben 1966-68 között 6 db ODRA 1013, 1970-72 között 8 db ODRA 1204, később még 2 db ODRA 1304 számítógép működött, s ezek 1982-ig álltak üzemben; így ezt az időszakot akár ODRA-korszaknak is nevezhetjük.

.A periféria kiépítése számítóközpontonként változott, elsősorban a darabszámot tekintve. Sornyomtatóknál a teljesítmény és az eszköz minőségében is jelentős különbségek voltak, egy esetben az Optima írógépet kellett lecserélni IBM gömbfejes gépre.

A programrendszerek is nagy változatosságot mutattak abban, hogy melyik operációs rendszert, illetve fordítóprogramot használták.

Források

Kőrösi István: ODRA 1204_m

Részletes ismertetés: ODRA 1204_a (angol)

Havas Iván – Nagy Tamás: Az Odra-1204 programozása ALGOL nyelven (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972. 129. skk. old.)