Kiefer Ferenc

Diplomájának megszerzése után általános iskolai tanár volt 1957 és 1961 között egy bajai középiskolában, majd 1962-ig Budapesten az Eötvös József Gimnáziumban tanított. 1965-ben a József Attila Tudományegyetemen (JATE) egyetemi doktori címet szerzett.

1962-től az MTA Számítástechnikai Intézetének tudományos munkatársaként megírta első nyelvészeti témájú tanulmányát: Halmazelméleti és matematika-logikai modellek a nyelvben.

1973-tól az MTA Nyelvtudományi Intézetének (NYTI) tudományos főmunkatársa, később tudományos tanácsadója. 1984 és 1992 között az intézet igazgatóhelyettese, 1992-2002 között igazgatója volt.

Közben 1982-ben az ELTE Általános Nyelvészeti Tanszékének, majd a Szimbolikus Logikai és Tudománymetodológiai Tanszék egyetemi tanára. 2002-től professor emeritus.

Számos külföldi intézményben volt vendégprofesszor. Először, 1969 és 1971 között a Stockholmi Egyetemen – ez után készítette el az első svéd–magyar szótárat. Vendégprofesszor volt még Párizsban (1971–1972, 1978–1979, 1994), Stuttgartban (1971–1972), Arhusban (1977), Antwerpenben (1984) és Bécsben (1986, 1988, 2002). 1965-1966 között Ford-ösztöndíjas volt az USA-ban. 1993-ban a stockholmi, illetve a Sorbonne Paris Nord egyetemek díszdoktorává avatták.

1971-ben védte meg nyelvtudományokból kandidátusi, 1978-ban akadémiai doktori értekezését. 1987-ben az MTA levelező-, 1995-ben rendes tagjává választották. 1993-ban a londoni Európai Akadémia, 1995-ben a párizsi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia, valamint az Osztrák Tudományos Akadémia felvette tagjai sorába.

Az MTA Nyelvtudományi Bizottságának tagja. 1999-2008 között a Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály elnöke. 2003-ban a Nemzetközi Nyelvészeti Társaság elnöke. 1993-tól az Acta Linguistica c. tudományos szakfolyóirat főszerkesztője.

Kutatási területe a nyelvi szemantika és pragmatika, valamint a nyelvek areális hatása. Munkássága során megreformálta a magyar nyelv alaktani sajátosságainak kutatását, ahol új módszereket dolgozott ki és alkalmazott. Eredményei jelentősek a jelentéskutatás (szemantika) és a nyelvi pragmatika területén.

Kitüntetései: Munkácsi Bernát-díj (2000); Széchenyi-díj (2008); Akadémiai Aranyérem (MTA életműdíj, 2018).