Ki kicsoda

Születési év
Név Rövid bemutatás
Kató Zoltán 1965 matematikus
MTA doktora

Nemzetközi intézetekben (INRIA, HKUST, CWI, NUS) eltöltött 10 év után az SZTE professzora. A számítógépes látás és képfeldolgozás kutatója. Az IEEE, ELLIS, KEPAF tudományos társaságok tagja. Több tanítványa a képfeldolgozás nemzetközileg elismert kutatója.

Nemes József Miklós 1959 mérnök
PhD

Az ELTE IK egyetemi docense az SEK-en; a technika- és tervezés-tanárszak felelőse. A technikai és informatikai műveltség fejlesztésének elkötelezettje; a robotika oktatás, tehetséggondozás és robotika versenyek elismert szervezője.

Debreceni Győző László 1956 mérnök

Telekommunikációs mérnök. A Magyar Telekomnál az optikai és IP hálózati, a ráépülő termék- és szolgáltatás-, ill. a kapcsolódó szervezeti fejlesztések irányítója volt. Utóbb az államigazgatásban tölt be vezető szerepet hálózatfejlesztési területeken.

Kántor Csaba 1945 mérnök
egyetemi doktor

Távközlési rendszerek szakértője, eszközminősítésük kialakítója; a hazai űrtávközlés jeles szereplője. Létrehozója, irányítója volt a Magyar Telekom K+F tevékenységének. Az Űrkutatási Tudományos Tanács alapító tagja. A HTE volt főtitkárhelyettese.

Forgács András 1953 mérnök

Mérnökként és rendszerszervezőként hazai kisvállalkozások (Dataplan, KFKI ISYS) kereskedelmi, szervezési, illetve üzletágvezetője volt; majd nagyvállalati (MÁV) divízióvezető. Utóbb önálló tanácsadó és projektvezető.

Dely Zoltán 1951 mérnök

A számítógépes távközlő hálózattervezés, illetve a távközlés szabályozás műszaki szakértője. A Magyar Telekom Csoportnál osztályvezetőként a műszaki stratégiai felelőse és kutatója volt.

Ágoston György 1946 mérnök

MTV műszaki felsővezetőként tevékenykedett az analóg-digitális, az SDHDTV átállás s az informatika-távközlés-média konvergenciája korszakaiban. Vezető szerepe volt a televíziós műsorgyártó és archiváló rendszerek informatikai rendszerré alakításában.

Bölcskei Imre 1941 mérnök

A távközlés területén dolgozott vezető pozíciókban. Irányította a kapcsolástechnikai és átviteli hálózati fejlesztéseket, a crossbar és elektronikus központok hazai honosítását; illetve az Európai Unió távközlés szabályozási rendszerének bevezetését.

Domokos György 1957 mérnök

Építőmérnök, földmérő, térinformatikus. Térinformatikai cégeknek, illetve cég-képviseletnek volt felelős beosztású vezetője (Geocomp, ESRI Magyarország, Térképtár, VÁTI). Több egyetemen oktat, és szakmai alapítványoknak volt kuratóriumi tagja.

Ramháb Mária Margit 1951 könyvtáros

Könyvtáros, könyvtárszervező, -igazgató. Könyvtári fejlesztések, beruházások és szolgáltatások szakértője – beleértve informatikai vonatkozásaikat is. Az IKSZ egyik alapítója, volt elnöke; a KSZR keretében munkacsoport szakmai vezető.

Szénási Sándor 1978 mérnök
PhD

Az ÓE NIK egyetemi tanára, tanszékvezető és a szoftverfejlesztés specializáció felelőse. Fő kutatási területe a High-Performance Computing és a gépi tanulás gyakorlati alkalmazása.

Odry Ákos 1989 mérnök
PhD

Egyetemi oktató. Az autonóm és intelligens robotok, valamint a korszerű irányítási módszerek és azok gyakorlati alkalmazásának szakértője. Kutatási területe: robusztus szenzorfúziós módszerek alkalmazása mobil robotok lokalizációjában.

Nyáryné Grófcsik Erika 1946 közgazdász

Az első magyar üzemszerűen működő számítógépes könyvtári rendszer: a Magyar Nemzeti Bibliográfia számítógépes rendszerének létrehozója (1978). A szoftver-technológiák alkalmazását támogató segédeszközök külföldön is ismert szakértője.

Horváth Gyula 1949 matematikus
egyetemi doktor

Az ELTE Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatikai Tanszék címzetes egyetemi docense. Évek óta a versenyprogramozással, informatikai diákolimpiákkal kapcsolatos tehetséggondozás ikonikus alakja.

Holl András 1959 fizikus

Az MTA KIK informatikai főigazgató-helyettese. Szakterülete a tudományos kommunikáció modern lehetőségei, a dokumentumok láthatóságának hosszú távú biztosítása, a tudománymetria.

Vörös Mihály László 1945 közgazdász
MTA kandidátusa

Az Edutus Egyetem Professor Emeritusa; a gödöllői MATE Gazdaság- és Regionális Tudományi Doktori Iskolájának (GRTDI) témavezető professzora.

Niklasz László 1944 mérnök
egyetemi doktor

Földmérésügyi szakemberként a földügyi-térképészet és a hazai térinformatika több területén működött; több rendszer létrehozója, szervezője, irányítója volt. Mind a közigazgatásban, mind a vállalkozási szférában végzett szaktevékenysége jelentős.

Slyuch András 1954 mérnök

Távközlési szakember. Szinte minden munkaterületen tevékenykedett: a gyakorlati végrehajtástól az irányításig, a hatósági területtől az ellenőrzésig.

Máté Eörs 1944(?) matematikus
MTA kandidátusa

A szegedi JATE-n matematikusként kezdett, majd érdeklődése a számítógépek orvosi alkalmazásai felé fordult. Részt vett a SzOTE SEGAMS tipusú izotópdiagnosztikai képfelvevő és feldolgozó rendszereinek kifejlesztésében.

Turcsányi-Szabó Márta 1957 matematikus
PhD

Az ELTE IK habilitált docense, oktatási innovációért felelős dékáni biztosa. Tevékenysége az élmény-alapú informatikai tudás megszerzése köré összpontosul, melynek kutatásával, fejlesztésével, tanításával és népszerűsítésével foglalkozik.

Vadász László (Leslie L. Vadasz) 1936 mérnök

Magyar származású mérnök-menedzser az USA-ban. Az Intel cégnek alapításától (1968) munkatársa volt, ahol 35 éven át dolgozott vezető pozíciókban. Vezette az első mikroprocesszort tervező csapatot. Megalapította s vezette a cég kockázati tőkebefektető vállalatát.

Fodor Tamás 1943 mérnök

1971-től a Videoton Számítástechnikai Gyár Adatátviteli Osztályának, 1976-tól az Alkalmazói Szoftver Labor vezetője. 1982-től a SZKÜBT, 1989-től a Videoton Automatika igazgatója. 1990-től a Ganz és Körte csoport vállalatainál vezérigazgató.

Hangos Katalin 1952 vegyész
MTA doktora

A SZTAKI tudományos igazgatóhelyettese és a PE egyetemi tanára volt. Nemzetközileg elismert eredményeket ért el a rendszer- és irányításelmélet mérnöki-fizikai elveken nyugvó dinamikus analízise és a modell-alapú irányítás és diagnosztika területén.

Szilasi Anna 1938 orvos
MTA kandidátusa

Orvos, egészségügy-szervező, az orvosi informatika szakértője. Nevéhez fűződik integrált egészségügyi informatikai rendszer kifejlesztése Pécs város felnőtt lakosságára és más orvos-informatikai megoldások szervezése. E tárgyban tankönyveket is írt.

Fritz József 1943 matematikus
MTA rendes tagja

Kiemelkedő matematikus. Fő kutatási területe a valószínűségszámítás és a matematikai fizika. Utóbbi területen belül a nem-egyensúlyi statisztikus fizika és a statisztikus alakfelismerés kérdéseivel foglalkozik.

Illés Erzsébet 1936 tanár
MTA kandidátusa

Egyike azon csillagászoknak, akik az első mesterséges holdak felbocsátása után (1957) azok csillagászati megfigyelésével megkezdte Magyarországon az űrkutatást; és amihez már 1961-től számítógépi programokat írt és használt.

Kenczler Mihály 1952 mérnök

Informatikai szakújságíró és szerkesztő. Volt az IDG CW-Számítástechnika főszerkesztő-helyettese, dolgozott a Chip Magazinnál, a Népszabadság „Infovilág” rovatánál. Utóbb az ITBUSINESS magazin vezető szerkesztője.

Vaskövi István Béla 1946 mérnök
MTA kandidátusa

Automatizálással, irányítástechnikával foglalkozó villamosmérnök. A SZTAKI tudományos főmunkatársaként jelentős számítógépes ipari folyamatirányító rendszerek (MOL, DÉMÁSZ, PA) fejlesztésében volt meghatározó szerepe.

Dinya Elek 2049 matematikus
MTA kandidátusa

Az SE professzor emeritusa. Matematikusi végzettségével számos területen segítette a biológiai és élettani kutatásokat, oktatta a biostatisztikát. Dolgozott az SE Számítóközpontban, és vezette az egészségügyi szervező szak képzési intézetét.

Varga András 1936 mérnök
egyetemi doktor

A BME ViK-en oktatott; a HEI Számítóközpont első vezetője volt. Létrehozta az Adatátvitel szakmérnöki tárgyat. Az Iskolaszámítógép Program egyik felelőse (1980-as évek). Később kereskedőként (Novotrade), majd szoftver-oktatóként (Számalk) tevékenykedett.

Bari Ferenc 1954 mérnök
MTA doktora

Mérnök, orvos-biológus, egyetemi tanár. Orvosi-méréstechnikai, -jelfeldolgozási, élettani kutatásokkal foglalkozik. A SZTE-en orvosi fizikát és orvosi informatikát tanít. Vezetésével alakult meg az SZTE Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézete.

Dévényi Dömötör 1949 mérnök

Rendszerszervezőként kezdett, majd az egészségügyi informatika területén tevékenykedett kereskedelmi és marketing vezetői beosztásokban. Egyik alapítója és az informatikai rovat vezetője az egészségügy-informatikával foglalkozó IME szaklapnak.

Meskó Bertalan 1984 orvos
PhD

Orvosi jövőkutató; Magyarországon az első orvosi jövőkutatásról szóló doktori program elindítója. A The Medical Futurist Institute vezetője, tudomány-kommunikátor.

Pellionisz András 1943 mérnök
MTA doktora

Mérnök, biofizikus; az USA-ban tevékenykedő nemzetközileg elismert kutató. A neurális hálózatok Tensor Network Theory matematikai értelmezésének megalkotója; a genom fraktális interpretációjának (“FractoGene”) felfedezője.

Lakatos István 1960 mérnök

Villamosmérnök, üzletember, vállalkozó. A Műszertechnika Irodatechnika Kft. ügyvezetője, majd vezérigazgatója. A Műszertechnika infokommunikációs cégeiből 2007-ben létrejött Bravogroup Holding vezérigazgatója.

Sipos Mihály (1956) 1956 mérnök
PhD

Iparfejlesztési szakember, a hazai elektronikai ipar fejlesztési koncepcióinak egyik kidolgozója. A magyar elektronikai ipar gazdasági folyamatainak kutatója.

Szabó Bálint 1969 informatikus

Műszaki menedzser; szerepe jelentős volt a magyar központi egészségügyi szolgáltató rendszer kialakításában: az EESZT tervezési és megvalósítási munkálatait és ágazati bevezetését vezette. A Nemzeti Népegészségügyi Központnak stratégiai igazgatója.

Majtényi Edit 1939 matematikus

Az adatbázis szerkesztés és -kezelés szakértője. Kezdetben a SZÜV, majd a KSH munkatársa; később osztályvezető volt az OT-nál és a PM-ben.

Mihály Szabolcs 1943 mérnök
MTA kandidátusa

A térképészet, geodézia, digitális fotogrammetria, térinformatika szakértője. A FÖMI tudományos vezetője és főigazgatója volt. Főbb munkássága: műholdak geodéziai hasznosítása, doppleres mérések, a GPS honosítása, a DAT (digitális alaptérkép) bevezetése.

Halász Gábor 1953 mérnök
egyetemi doktor

Szoftver-fejlesztő, szoftveres üzletkötő, majd a Számalk képviseletében Németországban évken át szervezte magyar szoftver-fejlesztők ottani munkáit. Utóbb itthon saját cégekben vállalatirányítási rendszerek értékesítésével, bevezetésével foglalkozik.

Baráth István 1946 mérnök

A VIFI tudományos segédmunkatársa, fejlesztési-technológia vezetője; a lézernyomtató fejlesztési csoport és a magneto-optikai tároló fejlesztésére létrehozott BME-Videoton Innovációs Park vezetője. Igazgatója volt az első magyar CD gyárnak (Glória).

Turchányi Géza 1952 matematikus

A KFKI, a CERN majd a Magyar Telekom munkatársa, az Internet szakértője és egyik első terjesztője Magyarországon.

Vassányi István 1969 mérnök
PhD

A Pannon Egyetem docense. Kutatási területe az orvosi adatbányászat, adatelemzés és az egészségügyi informatika, valamint szakértői rendszerek az egészségügyben, illetve a telemedicina informatikai háttere.

Dombi József 1948 matematikus
MTA doktora

Az SZTE Kibernetikai Laboratóriumában kezdett; azóta is Egyetemen oktató, 2012-től egyetemi tanár. Kutatási területe: mesterséges intelligencia, fuzzy rendszerek, intelligens vizuális és mérnöki rendszerek valamint többtényezős döntések.

Ujvári Zoltán 1947 mérnök

20 éven át VIFI osztály-, főosztályvezető, majd főmérnök volt. Számítógépek honosítását, ill. adatátviteli, távadatfeldolgozási, folyamatvezérlő és más alkalmazási rendszerek fejlesztését irányította. Utóbb társaival alapított kisvállalkozásában dolgozott.

Rudas Pál 1951 mérnök

Kezdetben digitális szimulációval (TKI, BME) és egészségügyi modellezéssel foglalkozott (ESZTIK). Utóbb térinformatikai vállalkozások alapítója és vezetője.

Héja Gergely 1976 mérnök

Az orvosi interpretáció és a egészségügyi terminológiai rendszerek szakértője. Különböző egészségügyi, ill. egészségügy-informatikai szervező cégeknek volt munkatársa. A BME oktatója.

Mallász Judit 1953 mérnök

Villamosmérnökként pályája zömét informatikai, távközlési szakújságíróként töltötte. A Computerworldben és más nívós szaklapokban publikált, emellett több mint egy évtizedig szerkesztette a BME VIK különböző kiadványait.

Gerő Zsolt 1929 mérnök
egyetemi doktor

Gépészmérnök. Kezdetben több nagyvállalat (ML, BRG) technológiai; később (VT Külkereskedelmi Vállalat, VT Számítástechnikai Gyára, BRG, IGV) műszaki, ill. kereskedelmi igazgatója volt.

Kertész Gábor (1988) 1988 informatikus
PhD

Mérnök informatikus, programtervező informatikus, az ÓE Neumann János Informatikai Karának egyetemi docense. Kutatási területe az alkalmazott gépi tanulás, a mély metrikus tanulás.

Pellionisz Péter 1940 mérnök
MTA kandidátusa

A KFKI kutató-fejlesztő mérnöke, laborvezető, tudományos főmunkatárs. Szakterülete elektronikus műszerfejlesztés a nukleáris és reaktorelektronika, a sztochasztikus jelek analízise, korrelációtechnika, akusztikus emissziós jelek analízise területén.

Özvegy Judit 1962 tanár

A Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola tanítója. Komplex tehetséggondozó programjainak új eleme a robotépítés és robotprogramozás, aminek bevezetését szorgalmazza a kisiskolások körében.

Srajber Benedek 1933 tanár
egyetemi doktor

A számítástechnika egészségügyi alkalmazásának egyik hazai úttörője. 1965-től dolgozott a számítástechnika területén (MTASZK, SOTE Számítástechnikai Csoport, KSH ÁSZSZ).

Fogarassyné Vathy Ágnes 1973 tanár
PhD

A Pannon Egyetem tanszékvezető egyetemi docense. Fő kutatási területei: adattudomány, adatalapú gépi tanulás, adatbányászati módszerek fejlesztése és alkalmazása. Elkötelezett híve az adatalapú egészségügyi informatikai megoldások fejlesztésének.

Kirchknopf György 1944 mérnök

Szoftver-fejlesztőként indult, majd német és magyar kis- és középvállalkozásokat vezetett, amelyek szaktanácsot, ill. információs rendszereket szolgáltattak gazdálkodási, stratégiai és controlling területen.

Tar József Kázmér 1957 fizikus
MTA doktora

Egyetemi tanár, része volt az ÓE létrehozásában. Robusztus adaptív és optimális szabályozási módszerekkel foglalkozik, a Fuzzy metodológia egyik hazai meghonosítója; adaptív irányításelméleti módszere új, geometriai megközelítést jelent a robotikában.

Végh László (Végh Ladislav) 1976 tanár
PhD

A Selye János Egyetem Informatikai Tanszékének adjunktusa. Kutatási területe a programozás oktatásának módszertana, algoritmusok programozás animációkkal és vizualizációkkal támogatott oktatása, virtuális világok felhasználása az oktatásban.

Sebestyén István 1947 mérnök
egyetemi doktor

Az SZKI-ban kezdett számítástechnikával foglalkozni. Az IIASA-ban interdiszciplináris rendszer-szemléletű nemzetközi számitógép hálózat létrehozásában vett részt. A Siemensnél szabványosítási vezető volt. Később az Ecma főtitkára lett.

Sipos László József 1957 mérnök

Az MVM Paksi Atomerőmű nyugalmazott minőségbiztosítási vezetőmérnöke. Az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottság minőségügyi rendszermenedzsere, és a független nukleáris szakértőket Minősítő Bizottság tagja.

Szécsiné Festő-Hegedűs Margit 1958 tanár

Középiskolai tanár. Diákjaival a programozáson túl robotikával és 3D-s tervezéssel-nyomtatással is foglalkozik. Az ISZE által működtetett Dusza Árpád Országos Programozói Emlékverseny főszervezője és zsűrielnöke.

Péterffy Tamás (Thomas Peterffy) 1944

közgazdász

A tőzsdei informatika úttörője, egyik legjelentősebb alakja. Kortársainál korábban ismerte fel a számítógépes rendszerek szerepét a pénzügyi eszközök kereskedésében.

Bánné Varga Gabriella 1949 tanár
egyetemi doktor

Pályája kezdetétől következetesen az információs rendszerek tervezésével foglalkozik. Folyamatosan tart módszertani oktatásokat. E tárgykörökben több tan- és szakkönyve jelent meg.

Szántó Tamás 1947 mérnök
egyetemi doktor

A MOM majd a MIKI berkeiben fejlesztőként, fejlesztési osztályvezetőként, ill. igazgatóként dolgozott. Később ügyvezetője lett egy fejlesztéssel foglalkozó kft.-nek. Fejlesztéseiért többször díjazták. Volt a „Mérés és Automatika” lap főszerkesztője.

Jobbágy Ákos 1950 mérnök
MTA doktora

A BME professor emeritusa, volt tanszékvezető. Az Egészségügyi (Orvosbiológiai) Mérnökképzés volt vezetője. Kutatás-fejlesztési szakterülete: orvosi készülékek intelligens vezérlőinek tervezése.

Vid Ödön 1948 mérnök

ESZR gépek üzemeltetésének vezetője, szakkönyvek szerzője, tanfolyamok előadója. 1989 – 2006 között bankoknál az informatikai rendszerek korszerűsítésében és üzemeltetésében töltött be vezető pozíciókat.

Balkányi László 1958 orvos
PhD

Orvosinformatikus. Az orvosi tudás szerkezetének kutatásán túl fejlesztésekkel, szakértői tevékenységgel, ágazati szervezéssel is foglalkozott. Részt vett nemzetközi projektekben, és számos hazai, ill. nemzetközi szervezetnek volt tagja, munkatársa, tanácsadója.

Homonnay Gábor 1946 közgazdász

Vállalati alkalmazási rendszerek tervezésével és bevezetésével foglalkozott. 1985-től a rendszerszervező oktatást irányította. 1991-től a Chinoinban termelésirányítási és integrált vállalatirányítási rendszer bevezetését és működtetését vezette.

Gáspár Péter 1960 mérnök
MTA rendes tagja

A SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Laboratóriumának vezetője; egyetemi tanár, 2013-tól a BME Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék vezetője. Szakterülete a rendszer- és irányításelmélet a járműirányítás területén.

Varró Dániel 1976 mérnök
MTA doktora

A BME és a kanadai McGill Egyetem professzora; nemzetközileg elismert kutató a szoftvertudományok területén. Az MTA-BME Lendület Kiberfizikai Rendszerek kutatócsoportjának vezetője.

Imre Sándor 1969 mérnök
MTA levelező tagja

BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára. A hazai kvantum informatikai és kommunikációs kutatások, fejlesztések egyik megalapozója. A magyar kvantum kommunikációs infrastruktúra kiépítésének vezető személyisége.

Telek Miklós 1963 mérnök
MTA doktora

A BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék egyetemi tanára, az ELKH-BME Informatikai rendszerek kutatócsoportjának vezetője. Fő kutatási területe a sztochasztikus modellezés informatikai alkalmazása.

Fellegi Iván 1935 matematikus
MTA külső tagja

Nemzetközi hírű statisztikus, szakmai karrierje és egész tevékenysége a Kanadai Statisztikai Hivatalhoz kötődik, amelynek elnöki tisztét 23 éven keresztül töltötte be. Számos nemzetközi díj kitüntetettje. Sűrűn segítette a magyar statisztikai szolgálatot.

Tömpe Zoltán 1951 mérnök

A Számalk Open Business School (OBS) egyik alapítója és ügyvezető igazgatója. Mintegy 90 publikációja jelent meg különböző folyóiratokban számítástechnikai, informatikai, külgazdasági és közéleti témában.

Füvesi István 1948 matematikus
egyetemi doktor

A JATE (majd az SZTE TTIK Informatikai Intézetének) oktatója. 50 éve oktat informatikát. Tevékenysége koncentrálódott a számítástechnikai szakemberek képzésére.

Pethő Attila 1950 matematikus
MTA rendes tagja

A DE volt dékánja, az Informatikai Tudományok Doktori Iskola alapító vezetője, több perióduson keresztül a Számítógéptudományi Tanszék vezetője. A diofantoszi egyenletek ismert kutatója, az informatika területén kutatási témái a kriptográfia és az adatvédelem.

 

Nedeczky Veronika 1951 matematikus

Az ELTE IK nyugdíjas docense. Részt vett a Sulinet program kialakításában, míg a közoktatásban a digitális pedagógia terjesztésében. 2012-től vesz részt az informatika terjesztésében a hátrányos helyzetűek körében.

Svébis András 1979 közgazdász

Nemzetközi tapasztalattal rendelkező IT-vezető, aki SAP területről indulva projekt- és program-management területen szerzett tapasztalatokat. Később szervezeti vezetőként vezetett és vezet IT és szervezeti transzformációkat.

Falk György 1951 mérnök

A mérnöki tervezői szoftverek, gyors prototípus-gyártási megoldások és térinformatikai rendszerek hazai piacán meghatározó cég, a 3D nyomtatásról híres Varinex Zrt. egyik alapítója és igazgatósági elnöke. A BME GPK Ipari Professzora.

Manno Sándor 1948 mérnök

1973-2006 között a SZTAKI vezető hardverfejlesztő mérnöke volt. Szakterülete: mikroprocesszoros hálózatvezérlő rendszerek, speciális hang- és képfeldolgozó berendezések és a 8 bites személyi számítógépek (köztük a Primo).

Perneczky László 1938 mérnök
egyetemi doktor

A VEIKI-ben erőművi forgó léghevítők digitális modelljének kidolgozásával és gőzturbinák automatikus indításával foglalkozott. A KFKI-ban atomerőművek biztonságos működésének vizsgálatához létrehozta a VVER-440 reaktor számítógépes szimulációját.

Csorba Kristóf 1980 mérnök
PhD

A BME docense. Szakterülete az interdiszciplináris képfeldolgozási feladatok, valamint az informatikától távolabb lévő szakterületek kutatásához kapcsolódó feladatok szoftveres automatizálása. Az NJSZT alelnöke.

Noszkay Erzsébet 1944 közgazdász
MTA kandidátusa

A hazai vezetés- és szervezéstudomány elismert tudományos és közéleti szereplője. Új tárgyak oktatásának beindítója; professor emerita (METU). Az UGVTA alapítója és működtetője. 1995-től vezeti OMEN & B. üzletviteli és menedzser tanácsadói cégét

Rutkovszky Edéné Bíró Katalin 1954 informatikus

45 évig a Számolóközpontjában, majd a DE IK-n dolgozott. Több területen oktatott, kutatott. Az Informatika a felsőoktatásban című konferencia-sorozat egyik szervezője volt. 2015-ben dékáni hivatalvezetőként vonult nyugdíjba.

Kiss Sándor 1943 mérnök

1969-ig elektronikus orvosi műszerek fejlesztésén dolgozott, majd 1982-ig a számítástechnikában tevékenykedett. Ezt követően kereskedelmi diplomataként 11 évet szolgált Japánban; 20 japán cég hazai vállalatalapítását segítette.

Benedek Csaba 1981 mérnök
MTA doktora

A SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratórium tudományos tanácsadója. Kutatócsoportjának eredményei a számítógépes látás és mintalfelismerés számos területéhez kötődnek. A PPKE ITK egyetemi tanára. 2021-től az NJSZT alelnöke.

Micskei Zoltán 1982 mérnök
PhD

A BME VIK MIT docense, a Kritikus Rendszerek Kutatócsoport vezetője. Kutatási területe a modellalapú fejlesztés és a szoftvertesztelés; hallgatóival több tesztelést támogató eszközt dolgozott ki. Nemzetközi K+F projektek BME-s témavezetője.

Terták Ádám 1953 közgazdász

Elnöke volt az Ernst & Young magyar irodájának, majd vezérigazgatója az ITDH-nak, Igazgatósági tagja volt a CEU Boardjának. Később a CEU Business School dékánja volt, majd diplomataként dolgozott Ázsiában.

Veress Gábor 1938 mérnök
MTA doktora

Vegyészmérnöki és alkalmazott matematikus ismereteit ötvözte a számítástechnika, informatika eredményeivel; számos számítógépes analitika kémia műszer rendszer és vállalatirányítási rendszer kidolgozásában vett részt.

Telcs András 1956 matematikus
MTA doktora

Fő kutatási területe a véletlen bolyongások, agykutatás, tudománymetria, továbbá egyetemi rangsorok és szociológia. Több felsőfokú intézményben oktatott (IBS, CEU, BME, VEPE). 2015-től a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója volt.

Farkas Csaba 1963 tanár

Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatóhelyettese, vezetőtanár. Részt vett a NAT kidolgozásában, szervezője országos informatika versenyeknek. Az informatika és a digitális kultúra témájú tankönyvek egyik szerzője.

Vigassy József 1935 mérnök

A hazai nukleáris energetika (főként) számítástechnikai megalapozásában és felsőszintű oktatásában vállalt nagy szerepet. Szoftver-fejlesztői tevékenységét is ennek rendelte alá. Az OAB, majd az IAEA Elnöki Tanácsának elnökhelyettese volt.

Helfenbein Henrik 1957 matematikus

Az ELTE IK mestertanára. Fő tevékenységei: tanárképzés. az egyenlő esélyű hozzáférést biztosító technológiák népszerűsítése, a fogyatékossággal élő diákok és felnőttek mentorálása, rehabilitációjának támogatása.

Foltényi Vilmos 1941 matematikus
MTA kandidátusa

Az MTA SZK-ban, az Infelor-ban, az OT SZK-ban alapszoftvereket készített (Elliott Autocode fordítóprogram az Ural-2 gépre, debugger, FIFO fordítóprogram, ALMO fordítóprogram). 1983-tól Amerikában is sikeres alapszoftvereket készített.

Mandler György 1944 matematikus

Az Infelor-ban az EMG 830 szimulátor és assembler, majd az ADATREND-nél az IDOS implementálásában vett részt. 1990-től az USA-ban az Information Buildersnél a FOCUS rendszer átvitelével, majd a Trepp cégnél banki rendszerekkel foglalkozott.

Szőke Ákos 1977 matematikus
PhD

Agilis szoftvertechnológiai és projektmenedzsment területek nemzetközileg elismert kutatója és szakértője; nemzetközi ipari és K+F projekt szakmai vezetője. A Multilogic Kft. informatikai igazgatója.

Monostori László 1953 mérnök
MTA rendes tagja

2002-óta a BME Gépészmérnöki Kar egyetemi tanára, 2015-től a SZTAKI igazgatója. Kutatási területe elsősorban a modern kiber-fizikai termelési rendszerek és az ezekben fellelhető komplexitások, változások és zavarok kezelése.

Horváth Katalin 1957 közgazdász

A KSH-ban és a Kopint-Datorg-nál informatikai fejlesztéssel, marketinggel és marketingkommunikációval, a Magyar Posta Zrt.-nél az elektronikus piactér kiépítésével, míg a KIFÜ-nél EU-s projektmenedzsment módszertannal foglalkozott.

Weisz Ferenc 1964 matematikus
MTA doktora

Az ELTE IK egyetemi tanára; programozó és programtervező informatikusok analízis-oktatója. Kutatási területei a harmonikus analízis egyes részterületei (Fourier-, Gábor- és wavelet-analízis stb.) és ezek alkalmazásai.

Németi István 1942 matematikus
MTA doktora

Az Erőterv-ben része volt egy komplex nagyméretű programrendszer sikerének. A Prolog hazai megvalósításának előfutára. Társaival kifejlesztették a nemsztenderd-idejű dinamikus logikát. A relativisztikus számítógép kutatás egyik megalapozója és kutatója.

Zsellér Gyula 1936 közgazdász

A magyar informatika kezdeteinek fajsúlyos szereplője, aki elsősorban gazdasági, ökonometriai feladatok számítástechnikai előkészítését, programozását és felhasználását végezte.

Váncza József 1960 mérnök
MTA kandidátusa

A SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium vezetője. Több egyetem oktatója, doktori iskolák tagja. Kutatási területei: termelésinformatika, kiber-fizikai gyártórendszerek, MI alkalmazások, kooperatív és fenntartható termelési hálózatok.

Hinsenkamp Lászlóné Fehér Mária 1940 mérnök

Tíz év kutatás (HIKI, TKI) után az OMFB-ben az OECD országokkal folyó kétoldalú kormányközi TéT együttműködéseket koordinálta, majd segítette az EU FP5 Programjához való csatlakozást. Oktatóként is részt vett EU programokban.

Dobi Zsuzsanna 1964 matematikus

Az MTI-ben szöveges hírarchívum megvalósításában vett rész, majd IT szakértőként dolgozott az Automatikus Kódoló Rendszer kidolgozásában. Az MTVA-ban belső informatikai fejlesztések rendszerszervezési feladatait látja el.

Bolgár Gábor 1951 matematikus

Alapszoftveresként kezdte, majd menedzser, 1992-től banki informatikai igazgató volt. 1997-2006 között informatika-közeli területeken vezetőként dolgozott. 2007-tól saját vállalkozásában pénzügyi tervezéssel, gazdasági tanácsadással foglalkozik.

Drozdy Győző 1955 mérnök
egyetemi doktor

A Pannon GSM – a Telenor Magyarország – első munkavállalójaként, meghatározó szakembereként, vezérigazgató-helyettesként 1993 óta formálta a hazai mobil-távközlés fejlődését, a mobil hálózati technológiák hazai alkalmazásait.

Pálfalvi Csanád 1978 mérnök

Szoftverfejlesztő mérnökként kezdte, majd több nagy cégnél volt projektmenedszer. Az evosoft Hungary Kft.-nél üzletágigazgatói pozíciót tölt be, de ellát üzletfejlesztési menedzseri feladatokat is. Az NJSZT alelnöke.

Horváth Iván 1948 irodalomtörténész
MTA doktora

Neves magyar irodalomtörténész, aki 1971-ben perem-lyukkártyán alapuló adatbázis építést kezdeményezett (A régi magyar vers repertóriuma). 1998-ban beindította az ELTE-n a Bölcsészeti Informatika Önálló Programot.

Gerő Judit 1955 mérnök

Fő területe a felhasználói programok professzionális oktatása. Több szakmai könyv szerzője. A CONTROLLTraining Továbbképző Központ Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezető igazgatója; felnőttképzési szakértő.

Hanzó Lajos 1952 mérnök
MTA külső tagja

A TKI-ban eltöltött közel 10 évi kutató munka után a southamptoni egyetem oktatója majd tanszékvezető professzora lett. Jelentős nemzetközi tekintélyt szerzett 3G, 4G, 5G mobil rendszerek és kvantum-kommunikációs kutatási eredményeivel.

Sztrik János 1953 matematikus
MTA doktora

A DE IK egyetemi tanára; a 2003-ban általa alapított Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék vezetője. 2008-től az IK tudományos dékánhelyettese is volt. A mérnökinformatikus képzés bevezetésében jelentős szerepe volt.

Jereb László 1947 mérnök
MTA doktora

Az infokommunikációs hálózatok többrétegű, technológia-független modellezésének, tervezésének és teljesítőképességi elemzésének hazai megalapozója és résztvevője. A soproni gazdaságinformatikus szak létrehozója. A BME és a SoE professor emeritusa.

Dénes Tamás 1952 matematikus

Szakértői és publikációs tevékenysége a bonyolult rendszerek multistrukturális modellezésére és számítógépes elemzésére, kriptográfiai témájú projektek tervezésére és megvalósítására (digitális aláírás, digitális ujjlenyomat) terjedt ki.

Eőry Örs 1950 mérnök

33 éve a Szenzor Számítóközpont Kft. ügyvezetője; előtte a NIM IGÜSZI-ben látott el vezetői megbízásokat az ELLIOTT 803B, ICL 1903A, R22 és RC3600 számítógépek környezetében. 52 éve dolgozik a szakmában.

Tölgyesi László 1959 meteorológus

Meteorológus-informatikusként több mint 35 éve dolgozik az OMSZ központjában. Aktív részese volt a meteorológus szakma fejlődésének, modernizációjának, ami nagyrészt az informatika robbanásszerű térhódításának köszönhető.

Molnár István 1953 közgazdász
MTA kandidátusa

Hazai és külföldi tudományos és oktatói munkásságát a digitális szimulációhoz kapcsolódó új technológiák kutatása, fejlesztése és gazdasági alkalmazása alkotja. Részvételével és irányításával számos nemzetközi együttműködés és projekt valósult meg.

Szlávi Péter 1955 matematikus
PhD

Az 1980-as évektől sokat tett az informatikai kultúra terjesztéséért. Az ELTE-n a programozás módszertanának kidolgozásában kiemelkedő érdemei voltak. 25 éven át aktív szerepet vállalt a diákok informatikai versenyeinek szervezésében.

Németh Krisztián 1974 mérnök
PhD

A BME VIK adjunktusa. Tématerülete a számítógép-hálózatok, melyen kívül programozást is tanít. Szabadidejében az 1958-ban elkészült MESZ I számológép működésének és felépítésének visszafejtésén dolgozik társaival.

Tihanyi Zoltán 1963 mérnök

Több magyar és multinacionális cégnél dolgozott üzleti, illetve üzlettámogatói pozíciókban – műszaki és gazdasági ismeretei kamatoztatva. Elkötelezett híve a digitalizációnak. 2020-tól egy ideig az NJSZT szakmai igazgatója volt.

Márton Mátyás 1948 fizikus

Programozó, programfejlesztő munkát végzett, majd nagy informatikai rendszerek üzemeltetésére specializálódott. Informatikai szolgáltatások vezetőjeként dolgozott évtizedekig kutatóintézetben, közszférában és a versenyszférában.

Papp Albert 1954 mérnök

Pályafutása egy vállalathoz, a TVK-hoz kötődik, ahol igen sokféle feladatkört látott el, vezetői beosztást töltött be, és jelentős eredményeket ért el az általa irányított szervezetben. A VISZ -ben képviselte vállalatát.

Kiss Gábor 1944 fizikus
egyetemi doktor

Az Ural-2 gép programozásával kezdte az Egyetemi Számítóközpontban. Az ELTE-n évekig oktatta a programozó matematikusokat. Több cégnél (Számalk, PSZTI, APEH, NAV) dolgozott vezető beosztásokban, sikeres projekteken.

Tölgyesi Irén 1944 mérnök

1978-tól az MTI-ben szoftver csoportvezető, majd 1994-től főtanácsos. Főbb feladatai voltak: szerkesztőségekből érkező hírek továbbítása előfizetők részére, valamint külföldi tudósítók hírbeadásához használt keretprogram készítés.

Szekér Judit 1957 jogász

1981-1990 között az SZKI-ban volt külkereskedelmi jogász; kidolgozta pl. az M08X értékesítés jogi kereteit. Nevéhez fűzödik a munkaviszonyban készített szoftver fejlesztői jogdíj érvényesítése. 2017-től az NSZKK-ban főigazgató helyettes.

Bitó János 1936 matematikus
MTA doktora

A HIKI-ben, majd a TUNGSRAM-nál kezdett, hamar vezetői beosztásokba került. Egyetemi oktató, egyetemi tanár (BMF, PPKE, ÓE), utóbb professor emeritus. A robottechnika és automatizálás területén szaktekintély. Számos kitüntetés birtokosa.

Gömöri Tiborné (Mara) 1929 közgazdász

1971-től részt vett a Számok felsőfokú szakképzése akkreditációjában, majd az Infelor és jogutódjai (Számki majd Számalk) humánerőforrás osztály vezetője volt; a munkatársak fejlődése, képzésének szervezése, segítése vezérelte mindig.

Görbe Tamás 1944 fizikus

Kezdetben alapszoftvereket (KFKI), majd termelésirányítási és banki alkalmazások fejlesztését végezte (SZOT TB, Számki, Számalk). Később export munkát végzett Németországban, majd Bécsben (Erste Bank).

Dömölki Andrea 1943 matematikus

A “szegedi iskola” végzettjeként a számítástechnika számos területén volt fejlesztő és oktató, majd érdeklődése a szakmához tartozó humán oldal felé fordult: oktatás-szervezés (Számalk), HR menedzsment (Ericsson, Nokia), vezetői tanácsadás.

Kósa Márk Szabolcs 1975 matematikus
PhD

A DEIK adjunktusa. Országos és nemzetközi programozó versenyek szervezője. 2012 és 2019 között a DEIK Regionális Programozó Csapatverseny szervezőbizottságának elnöke.

Lénárt Zoltán 1945 matematikus

Az Infelor, Számki, Számalk tudományos munkatársa, majd a Lufthansa Systems Hungaria szoftver-mérnöke volt. Feladata: vállalati szoftverek fejlesztése több magyar és német nagyvállalat részére.

Komor Tamás 1946 matematikus
MTA kandidátusa

1969-1988 között az InfelorSzámkiSzámalk munkatársa; közben német és svéd szoftver exportszerződéseken dolgozott. A SZTAKI után, 1991-től az Allianznál dolgozott; számítástechnikai ügyvezető igazgatóként ment nyugdíjba.

Szűcs Vince 1955 mérnök

Szoftvermérnökként mikroszámítógépes berendezések fejlesztésével kezdte, majd 1993 -2017 között a Richter Gedeon Informatikai igazgatója volt. 1993-ig a Controll Informatika szoftver-értékesítését és fejlesztését irányította.

Sipos Mihály (1949) 1949 tanár
egyetemi doktor

Közgazdász tanár, aki tanárként, iskola vezetőként 49 éve elkötelezett híve a számítástechnika középiskolai oktatásának. Egri iskolakísérlet néven programot dolgozott ki az informatika alkalmazására közgazdasági tárgyak oktatására.

Rónyai Lajos 1955 matematikus
MTA rendes tagja

Fő kutatási területe a számítástudomány, ezen belül elsősorban algebrai és aritmetikai algoritmusok. 2008-tól a SZTAKI Számítástudományi Kutatócsoportjának vezetője. A BME Algebrai Tanszékének vezetője volt.

Kovács József 1944 matematikus

A Volán Tröszt Elektronikában programozóból igazgató lett; 1989-95 között a Volán Elektronika elnök-vezérigazgatója, majd elnöke. Részt vett az Országos Közlekedési Nyugdíjpénztár szervezésében, melynek elnöke volt.

Jenei Zoltán 1965 mérnök

IT felsővezető (CIO) volt távközlési, államigazgatási és banki területeken hazai és nemzetközi vállalatoknál. Nemzetközi tapasztalatokra tett szert a régióban, valamint német, osztrák, orosz és amerikai cégeknél is.

Hunya Péter 1939 matematikus
MTA kandidátusa

Kalmár-tanítványként 1965-től a JATE Kibernetikai Labor munkatársa, 1979-től vezetője. 1987-től informatikai vállalati tanácsadó, tudományos igazgató. 1993-2001 között az UNESCO projekt-vezető főmunkatársa. Több országban tartott előadást.

Marxreiter Alajos 1940 mérnök

Végig a Volán Elektronikánál dolgozott; a számítógéppark műszaki vezetőjeként, majd rövid ideig a cég igazgatójaként. Később programfejlesztő és fejlesztési igazgató lett; nevéhez fűződik a Libra (korábban Mérleg) program.

Pánovics János 1975 matematikus
PhD

A DEIK oktatója. Elkötelezett támogatója a hazai és nemzetközi programozó versenyeknek; a DEIK Regionális Programozó Csapatverseny szervezői csapatának tagja

Gyetvai Károly 1958 informatikus

Az ECDL Minősítő Bizottságának alapító tagja. A Debreceni SZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum igazgatóhelyettese, az ECDL vizsgaközpont vezetője; diákjaik 90 százaléka ECDL vizsgát tesz.

Simonfai László 1941 mérnök

A Számalk főosztályvezetőjeként számítógépek szoftver ellátását irányította. Egyik alapító tagja volt a DEC magyar leányvállalatának; összehangolta a nagyvállalati információs rendszerek kínálatát keresletét, értékesítését.

Terdik György 1949 matematikus
MTA doktora

A KLTESzámolóközpontjának vezetője, majd a DE IK Információ Technológia Tanszékének vezetője, mz IK dékánja volt. Az IK Doktori Iskola programvezetője. Professor emeritus.

Viszt Éva Anikó 1940 matematikus

Kezdetben alapszoftver-, majd alkalmazás-fejlesztéssel foglalkozott (KFKI, SOTE, MIKI). Később pénzügyi informatikai rendszerek biztonságával, kockázatával stb. foglalkozott (Postabank, PSZÁF, ProCons Kft.).

Csemniczky László 1944 mérnök
egyetemi doktor

Térinformatikai szakember. Geodéziai vállalati munkái után a BME egyetemi oktatója, a DigiKom Kft. alapító ügyvezetője, a gita Műszaki Térinformatika Egyesület alapító elnöke.

Svéd János 1948 mérnök

Sokáig számítógéphálózati kutatással, távadatfeldolgozó rendszerek fejlesztésével foglalkozott. Később CA termékek értékesítését szervezte több országban. Utóbb hazai KKV-k integrált vállalatirányítási rendszereivel foglalkozott.

Faur Kálmán 1950 mérnök

A Volán Elektronika évtizedeket átívelően meghatározó első számú vezetője, és a köré szerveződő számos további informatikai és nem-informatikai vállalkozás, intézmény, szervezet (pl. a LIBRA) alapító vezetője.

Terplán Kornél 1944 mérnök
MTA kandidátusa

Nemzetközileg elismert tanácsadó, előadó a hálózatok menedzselése szakterületen. A Montclair State University díszdoktora. Sokat tevékenykedett a magyar-amerikai műszaki és tudományos kapcsolatok szélesítése területén.

Gergely Tamás 1943 matematikus
MTA doktora

Az 1970-es években a programozási nyelvek formális szemantikájával foglalkozott. Számos nemzetközi és hazai K+F projekt szakmai vezetője, illetve részvevője volt. Az Alkalmazott Logikai Laboratórium (ALL) alapító elnöke.

Érdi-Krausz Gábor 1965 mérnök

A hazai informatikai élet egyik ismert szereplője. Vezetője volt a Számalk Szoftver Disztribúciónak és az Oki Magyarországnak. Utóbb a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Stratégia megvalósításán munkálkodik.

Kiss Attila Elemér 1960 matematikus
MTA kandidátusa

1985 óta az ELTE oktatója, kutatója. 2010-től az Információs Rendszerek Tanszék vezetője. Kutatási területei: adatbányászat, MI, adatbázisok elmélete és gyakorlata. Ipari informatikai kutatás-fejlesztések résztvevője.

Mihályffy László 1940 matematikus

Elismert szaktekintély volt a KSH-ban a hazai (országos, regionális, egyszeri vagy rotációval kombinált folyamatos) lakossági minták tervezése és igény szerint számítógépes megvalósítása területén.

Mazgon Sándor 1933 mérnök

A hazai adatátvitel atyja. 1967-2009 között részt vett több hazai adatátviteli és számítástechnikai szabvány kidolgozásában, gondozásában, az elektronikus adatcsere (EDI) szabványok honosításában.

Vajta László 1952 mérnök
PhD

A BME működésének alakítója, a technológia transzfer folyamatok szakértője, több ismert termék megalkotója. Olyan kutató, akit az elért eredmények felhasználhatósága vezet; jelentős iparvezetési gyakorlata van.

Őry Tamás 1941 mérnök

Az OKISZ SZSZV igazgatójaként sokat tett a számitástechnikai rendszerek és alkalmazások hazai elterjesztéséért. Az SZSZVSZ alapító elnöke; nevéhez fűződik az informatikai vállalkozások érdekképviseletének megszervezése.

Orendi Zsuzsa 1943 mérnök

A KSH-ban az országos alkalmazási rendszerek fejlesztésének és szoftvertermékek beszerzésének támogatása, majd az IBM Magyarország marketing igazgatójaként a hazai partnerhálózat felépítése és a marketing megszervezése volt a fő feladata.

Horváth Pál 1949 mérnök

Távközlési szakember, vállalatvezető. Volt a MATÁV, valamint alapításától a Pantel vezérigazgatója. Később az Actel távközlési céget vezette. Irányította országos adathálózatok fejlesztését és két országos optikai gerinchálózat kiépítését.

Kőrösi István 1947 mérnök
egyetemi doktor

Az ODRA gépeken kezdte, majd hazánkban elsőként adaptálta a UNIX V6-ot az SZM-4 gépre. A BME Folyamatszabályozási Tanszékén oktatott, és vezetője volt az EMG 666 asztali számológép firmware és rendszertechnikai fejlesztésének.

Sulyán János 1939 mérnök

A KFKI-ban volt vezető fejlesztőmérnök. Főbb területei: számítógépek összekötése, lokális hálózatok, adatgyűjtő rendszerek, űrszondák fedélzeti elektronikája, szondák tudományos berendezéseinek földi bevizsgáló készülékei.

Forró Péter 1944 mérnök

A KFKI MSZKI-nál kezdett; a TPA fejlesztés és gyártás összehangolását végezte, majd a gyártás felelőse lett. Később magáncégeknél töltött be vezető tisztségeket, és minőség-biztosítással foglalkozott (Controll, Megamicro, LNX).

Holyinka Péter 1945 vegyész
egyetemi doktor

A kémiai alkalmazásoktól eljutott a VIR-ekig (MTA, NIM IGÜSZI, MÜM SZÁMTI). 1981-2013 között az ÓE NIK-en és elődeinél a szoftvertervezés és fejlesztés, majd VIR tananyagok fejlesztése és oktatása fűződik nevéhez.

Szűts István 1946 mérnök
MTA kandidátusa

38 éven át oktatott információs rendszerek, vállalkozás-gazdaságtan, gazdasági statisztika, döntéselmélet, döntéstámogató rendszerek tárgyakat (BME, PSZF, KMF, BMF). Évekig volt a BME Informatikai Központ vezetője.

Szeberényi Imre 1959 mérnök
PhD

Meghatározó szerepet vállalt a BME VIK programozás oktatás korszerűsítésében, valamit a UNIX kultúra és a HPC használatának megismertetésében. A CIRCLE felhő menedzser rendszer kifejlesztésének témavezetője.

Hazay Csaba 1941 mérnök

A KFKI hardver-fejlesztője; az SZKI-ban az M05X mikrogép vezető tervezője, majd a mikrogépes alkalmazások osztályvezetője volt. A Számalk-ban oktatási főosztályvezető, az Invitel-nél az interkonnekt feldolgozás szakértője volt.

Zombory László 1942 mérnök
MTA doktora

A BME oktatója (1965-2012), VIK dékánja (1988-1994) volt. Az Antenna Hungária igazgatótanács első elnöke (1993-1996), az NHIT első elnöke (1996-2000), a HTE elnöke (2002-2005) volt. A HUNGARNET alapító elnöke (1992).

Zarándy Ákos 1967 mérnök
MTA doktora

2000-ben az AnaLogic Computers alapító ügyvezetője, majd a Eutecus Inc. (Berkeley) műszaki igazgatója. Nevéhez fűződik az első CNN fejlesztő rendszer és különböző CNN-alkalmazások kidolgozása. A PPKE egyetemi tanára.

Lőrincze Géza 1945 mérnök

Jelentős szerepe volt a KFKIMSZKI 16/32 bites TPA-11 számítógép-családjának fejlesztésében, valamint a nyugati és a kelet-európai számítástechnikai kapcsolatok kiépítésében. 1989-ben céget alapított digitális nyomtatás fő profillal.

Halmi László 1950 tanár

A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban 37 éven keresztül tanított. Tehetséggondozó tevékenysége kiemelkedő; egy kémiai “műhelyt” hozott létre. Kémiát-biológiát támogató alapítványt alapított 1990-ben.

Pesti István 1966 mérnök

A legnagyobb nemzetközi számítástechnikai cégek magyarországi leányvállalatainak üzleti vonalán dolgozott vezető beosztásokban. A HP Magyarországnak ügyvezető igazgatója volt. 2002-től saját tanácsadó cégében dolgozik.

Illés Antal 1956 mérnök

A HUMANsoft Kft. alapítója (1989) és tulajdonosa, 20 éven keresztül ügyvezetője. Irányításával az egyik legjelentősebb hazai ICT céggé nőtt. Az IVSZ 2003-ban az Év Informatikai Menedzserévé választotta.

Rupprich Péter 1946 mérnök

A digitális technika hazai oktatásának elkötelezettje, amellett a BME és Számok K+F feladataiban is aktívan részt vett. 1983-tól a SIEMENS AG digitális kommunikációs rendszereinek vezető fejlesztője; fő témája a digitális jelfeldolgozás.

Kilián Imre 1960 mérnök
PhD

1982-1991 között az SZKI-ban az MProlog fejlesztésben, később egyéb hazai és német projektekben vett részt. 2005-től oktatott a PTE-n és DUE-n. 2018-tól a Deutsche Telekom IT Solutions Hungary Kft. rendszermérnöke.

Kafka György 1959 matematikus

Grafikus és vizuális szoftverek szakértője. Fejlesztőként kezdett (Graphisoft), majd a szoftver-terjesztés nemzetközi piacán futott be. Vállalkozásával szakterülete fontos külföldi szoftvereinek (pl. Adobe) jelentős hazai terjesztője.

Haidegger Géza 1954 mérnök
PhD

A gyártásautomatizálás, robotika, ipari adathálózatok és hálózat-alapú vezérlési rendszerek szakembere. A SZTAKI munkatársa; vezetésével jött létre a gyártásautomatizálási Informatikai Protokoll Oktatóközpont.

Laborczi Zoltán 1949 matematikus

Programozási nyelvekkel, fordítóprogramok fejlesztésével, később számos területen szoftverfejlesztéssel és minőségbiztosítással foglalkozott. Alkalmazta és terjesztette az OOP elveit, ehhez saját eszközt fejlesztett.

Kisdi Gábor 1929 informatikus

A hazai szoftverfejlesztés hőskorában olyan pályamódosító volt, aki tehetsége és emberi kvalitásai révén rövid idő alatt témavezetője lett az egyik magyar szoftver-export vállalkozásnak, majd osztályvezető volt a Számkiban.

Simon Péter 1949 matematikus
MTA doktora

2004-2015 között az ELTE Numerikus Analízis Tanszékének vezetője. Számos tankönyv szerzője. Kutatási területe a Walsh- és a Walsh-szerű rendszerek vizsgálata. A témakör monográfiájának (1990) társszerzője.

Gantner János 1945 mérnök
egyetemi doktor

1969-1990 között a VIDEOTON számítógép-gyártás különböző területein volt vezető. Részese volt a VIDEOTON számítógép-export megteremtésének. 1991-től is vezető volt többek között a CENTEL és az IKARUS cégeknél.

Lantos Béla 1941 mérnök
MTA doktora

1966-67-től közreműködött a számítástechnikai oktatás megindításában a BME VIK-en. A BME egyetemi tanára. Szakterülete az irányításelmélet, a robotika, a földi és légi járművek irányítása; e témákban számos szakkönyv szerzője.

Gál Tibor 1947 mérnök
MTA kandidátusa

A BME címzetes egyetemi tanára. Oktatási, kutatás-fejlesztési területei: mikroprocesszor alapú rendszerek tervezése (az M08X számítógép fejlesztője), WEB-es technológiák fejlesztése és alkalmazásaik.

Bokor József 1948 mérnök
MTA rendes tagja

A BME egyetem tanára, az MTA alelnöke. Kutatási területe: rendszer- és irányításelmélet. Eredményeit járműszerkezetek, járműdinamikai modellek tervezésénél alkalmazzák. Több nemzetközi kutatás vezetője.

Levendovszky János 1960 mérnök
MTA doktora

A BME egyetemi tanára. Szakterületei: adaptív jelfeldolgozási algoritmusok, sztochasztikus modellezés, kommunikációs hálózatok protokolljainak optimalizálása, statisztikus erőforrásmenedzsment, algebrai kódelmélet.

Plósz Béla 1941 mérnök

Munkahelyein (MOM, Csepeli Kerékpár és Varrógépgyár, SZKI majd ITEX, KFKI és saját cég) számítógép-perifáriák, automata gépek, mátrixnyomtatók. lézereszközök, optikai műszerek tervezésében és gyártásában vett részt.

Vahl Tamás 1961 közgazdász

Nemzetközi informatikai cégek (Siemens, IBM, HP, SAP) magyarországi vállalatainál és hazai cégeknél (AAM, NavNGo) volt felsővezető. Meghatározó szerepe volt az SAP hazai felfutásában. Menedzseri tapasztalatait az IBM-nél oktatja.

Csuhaj-Varjú Erzsébet 1954 matematikus
MTA doktora

1979-től a SZTAKI-ban a formális nyelvek kutatója volt. 2005-től az ELTE IK Algoritmusok és alkalmazásuk Tanszékének kutatóprofesszora, majd tanszékvezető egyetemi tanára. Az ELTE IK Doktori Iskolájának alapító tagja.

Hunyadvári László 1948 matematikus
MTA kandidátusa

Az ELTE-n eltöltött több mint 45 év alatt páratlan odaadással szolgálta az egyetem, a TTK/IK és a magyar felsőoktatás ügyét. Rendkívüli tanár-egyéniség. 2003-2012 között az IK Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék vezetője volt.

Schmideg Iván 1933 mérnök
MTA kandidátusa

20 évig távközlési berendezések fejlesztője, majd az OMFB távközlés-fejlesztéssel foglalkozó főosztályvezető-helyettese. A korszerű szabályozás megvalósításán dolgozott, különös tekintettel a jövőbeli infokommunikációs technológiákra.

Binder László 1943 mérnök

1ö64-től részt vett az EMG 830 számítógép fejlesztésében. Volt az SZKI kereskedelmi igazgatója, az Operator Hungaria ügyvezető igazgatója, az EUROTEL vezérigazgatója, majd az Antenna Hungária Távközlési üzletág vezetője.

Sztipanovits János 1946 mérnök
MTA külső tagja

A BME MMT oktató-kutatójaként kezd; 1983-tól a Vanderbilt Egyetem (USA) professzora. Nevéhez számos kimagasló eredmény fűződik, elsősorban a beágyazott szoftver rendszerek és Cyber Physical Systems tervezése területén.

Tóth Mihály 1933 mérnök
MTA kandidátusa

A BME MMT docenseként több tantárgy kidolgozója volt. A KKMF SZGTI igazgatója, majd a KKMF főigazgatója volt. Társszezővel írt „A logikai tervezés módszerei” c. könyve évekig a témakör felsőfokú alap-tankönyve volt.

Székely Iván 1950 tanár
MTA kandidátusa

Társadalmi informatikus, az adatvédelem és az információszabadság területeinek nemzetközileg ismert szakértője és kutatója. A CEU kutatóprofesszora, a BME docense; nemzetközi kutatási projektek résztvevője.

Lukács József (1961) 1961 fizikus

A hazai személyi számítógépek egyik úttörője. A HomeLab számítógépcsalád fűződik nevéhez. 77 Elektronika cége vércukorszintmérőjéről lett híres, míg Dension cége az autóelektronikában az MP3-zenelejátszás európai pionírja.

Földvári Iván 1946 mérnök

Rendszerprogramozó, export menedzser. Alap- és alkalmazási szoftverek sok fajtáját szervezte, programozta; a kivitelezést szervezte nemzetközi piacokon, külföldi felhasználók számára. ISO-konzultáns és pénzügyi kontroller.

Hajnal Miklós Pál 1943 mérnök
egyetemi doktor

A BME, majd a VE oktatója, közben a SZTAKI tudományos munkatársa volt. Tématerületei: digitális képfeldolgozás és irányítórendszerek, alakfelismerés, textúraelemzés, robottechnika, műszaki diagnosztika, minőségmenedzsment.

Csepeli György 1946 bölcsész
MTA doktora

Szociálpszichológus. Az ELTE TáKT és a Szociológiai Doktori Iskola Interdiszciplináris Társadalomkutatások Program vezetője. Kutatási területe többiek között a digitális átalakulás társadalmi és társadalomlélektani vetülete.

Lukács Lajos 1959 mérnök

Vállalkozásaival a magyarországi üzleti adatbányászat úttörője, az üzleti intelligencia meghatározó alakja. Innovátor, aki folyamatosan azt keresi, hogyan tudja a technológiai fejlődés minél jobban támogatni az életünket.

Szirmay-Kalos László 1963 mérnök
MTA levelező tagja

A BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék egyetemi tanára, tanszékvezető helyettese. Kutatási területe a számítógépes grafika, algoritmikus fotográfia és orvosi képalkotás.

Csaba László 1935 fizikus
MTA kandidátusa

Az NIIF Program Műszaki Tanácsának vezetőjeként elosztott számítógép hálózati szolgáltatásokat hoztak létre, megteremtve az Internet hazai bevezetésének alapjait.

Ludman Lajos 1960 mérnök

Az angol ICL hazai vezetője, majd Deloitte partner, utána 5 évig a KFKI Számítástechnikai Rt. vezérigazgatója. 2006-tól a CARDNET Zrt. elnöke és társtulajdonosa. 2020-ban barátaival elindított egy tranzakciós szolgáltatást az USA-ban.

Winkler Péter 1942 mérnök

A FÖMI Távérzékelési Központ vezetője (1990-2003), majd tudományos főigazgató-helyettese. Főbb projektjei: légiháromszögelés számítógépesítése; Magyarország digitális ortofotó programjának megvalósítása.

Drajkó László 1967 mérnök

A nemzetközi IT piac veteránja. Első számú vezető volt a Novell, a Compaq és a Microsoft hazai cégeinél. Volt a Matáv-Axelero vezetője, a Graphisoft kereskedelmi igazgatója. Utóbb start-up vállalkozásokat segít szakértőként, befektetőként.

Vajk István 1951 mérnök
MTA doktora

A BME VIK egyetemi tanára, 1994-től 2016-ig a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének vezetője. Tématerületei: alkalmazott informatika, irányításelmélet és irányítástechnika.

Remzső Tibor 1954 mérnök
MTA kandidátusa

Kutatómérnök, fejlesztésvezető, projektmenedzser. A SZTAKI tudományos munkatársa, osztályvezetője; a Kürt majd ThalesNano cégeknél felső vezető volt. Utóbb a BME-n és a PE-n oktatott, ipari-egyetemi projekteket vezetett.

Nyitrai Zoltán 1937 mérnök
MTA kandidátusa

A KFKI MSZKI-ban kifejlesztésre és gyártásba került különböző ferritgyűrűs tárolók tervezése, a vizsgálatukhoz és a gyártásukhoz szükséges segédeszközök, technológia és méréstechnika kidolgozása fűződik első sorban a nevéhez.

Pataricza András 1954 mérnök
MTA doktora

A BME professzora; az MIT-n a Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport alapítója. Több egyetemen vendégprofesszor, rangos tudományos és ipari díjak nyertese, számos nemzetközi kutatási projekt közreműködője.

Surján György 1958 orvos
PhD

Az 1990-es évektől foglalkozik az orvos-egészségügy informatikai kérdéseivel. 2002-től az ESKI informatikai vezetője, majd megbízott főigazgatója. Több hazai egyetemen oktat. Tudományos egyesületek vezetőségi tagja.

Czakó Ferenc 1963 fizikus

Egy garázscégből (Optotrans) felfejlődve, felvásárlásokkal és tőkebevonásokkal létrehozta a tőzsdén jegyzett Synergon vállalatóriást, melynek 2006-ig vezérigazgatója, illetve elnöke volt. Azóta tanácsadóként dolgozik.

Siki Zoltán 1958 mérnök
egyetemi doktor

A BME oktatója, a hazai nyílt forráskódú térinformatika egyik meghatározó alakja, elindítója és szervezője a magyar nyílt forráskódú térinformatikai konferenciáknak. A nemzetközi nyílt forráskódú térinformatikai közösség aktív tagja.

Szabó István 1946 mérnök

Sikeres vállalkozó. A fővároson kívüli cégek közül az egyik legnagyobbnak (Szintézis, Győr) alapítója és máig legfelső vezetője. Társadalmi tevékenysége rendkívül szerteágazó (NJSZT, megyei KIK, IVSZ, VOSZ stb.).

Szabó Szilárd 1947 mérnök
egyetemi doktor

Tudományos szakújságújságíró, a Térinformatika lap főszerkesztője. Számos cikk, tanulmány, és könyv szerzője és közreműködője. A HUNGIS Alapítvány kuratóriumának, térinformatikai konferenciák szervezőbizottságának tagja.

Németh Géza 1959 mérnök
PhD

Tématerülete a beszédinformációs rendszerek, a multimodális és a mobil ember-gép interfészek (az alapkutatástól, a fejlesztésen át az alkalmazásig). A BME iskolateremtő oktatója; világszinten újszerű megoldások témavezetője.

Szajbély György 1954 matematikus

A garázscégből sikeres szoftverfejlesztő nagyvállalkozássá nőtt Griffsoft alapítója, többségi tulajdonosa és elnöke. A Volán 10. sz. Vállalatánál kezdett; volt a Montana vezérigazgatója és a MAVIR felügyelő bizottságának elnöke.

Sarkadi-Nagy István 1948 mérnök

A KFKI MSZKI-ban hálózatfejlesztő, majd vezető volt. Ez után a KFKI vállalkozás-csoport egyik vezetője, majd belső IT igazgatója. 2005-től az itSMF Magyarország elnöke, konferenciák szervezője és ITIL oktató.

Kása Zoltán 1948 matematikus
PhD

Elméleti informatikus, főleg kombinatorikával foglalkozik. A kolozsvári BBTE és a Sapientia EMTE tanára; a BBTE volt rektorhelyettese. Több magyar, román és angol nyelvű tankönyv szerzője vagy társszerzője. Az EMT volt alelnöke.

Kiss Donát 1956 mérnök

Szoftverfejlesztő, majd a hazai játékszoftver fejlesztés egyik első műhelyének (Novotrade) vezetője. A számítástechnika népszerűsítésében az MTV munkatársa, majd képfeldolgozás-alapú fejlesztésekre alapít vállalkozásokat.

Gasparetz András 1961 mérnök

Kis- és középvállalkozások alapítója és vezetője (VAR, MagiCom). Kiemelten foglalkoztatja az információbiztonság és a társadalmi felelősségvállalás: ezekben jelentős a közéleti (Hétpecsét Egyesület elnöke) és oktatási (PE) tevékenysége.

Vinnai János 1950 mérnök

Ddigitális áramkörökkel kezdte, majd a számítógép-gyártásban és -üzemeltetésben lett országosan ismert, sikeres vállalkozó. A Szinva Net Informatikai Zrt. vezetője. Az IVSZ alelnöke volt két ciklusban. Miskolci közéleti ember.

Keresztesi János 1957 mérnök

1982-től dolgozik az informatikai iparágban, ebből 15 évet különböző multinacionális cégeknél, köztük a DEC, Oracle és a Sun Microsystems-nél. 2004-2008 között a FreeSoft-ot vezette. 2008 és 2010 között az IVSZ elnöke volt.

Laufer Tamás 1966 közgazdász

13 évet volt multinacionális vállalatoknál vezető (Bull, Andersen Consulting, Oracle), majd nagy hazai vállalatokat vezetett. 2010-től az IVSZ elnöke, 2019-től a MISZ alelnöke. Az Alba Innovár oktatási és élményközpont vezetője.

Csizmadia Gábor 1955 mérnök
PhD

1989 óta a Selectrade Computer tulajdonosa és csúcsvezetője. A személyi számítógépek és rendszerek egyik meghatározó magyarországi elterjesztője, az FMV Ipari Park fő tulajdonosa, üzemeltetője és fejlesztője.

Tóth Attila Zoltán 1952 mérnök

Multinacionális vállalatok informatikai rendszereinek bevezetését, integrációját irányította Európa országaiban. Technológiai és módszertani ismeretek meghonosításában jelentős eredményeket és elismertséget ért el.

Hencsey Gusztáv 1945 mérnök
MTA kandidátusa

A SZTAKI munkatársa, évtizedeken átívelően tudományos titkára, a nemzetközi tudományos kapcsolatok felelőse. Budapesten megrendezett nagyjelentőségű szakmai világkonferenciák (IFAC, ICSU stb.) szervezője.

Freed Péter 1950 közgazdász

Ismert vállalkozó; a mikró- és kisszámítógép iparág és piac egyik korai szereplője az USA-ban és Magyarországon. 1990-ben indította a kiterjedt cégcsoporttá alakult vállalkozását, a Duna Elektronikát, amelynek azóta vezetője.

Szántó György 1948 mérnök

1973 óta a SZTAKI munkatársa. Kezdetben tervező mérnök, majd osztályvezető, rendszertervező, projektvezető. Főbb témái: számítógépes rendszerek tervezése, intézményi informatika, e-Health, e-Learning.

Podoletz György 1950 mérnök
egyetemi doktor

1975-től a BME HEI egyetemi oktatója, majd 1986-tól a Megamicro műszaki igazgatója. 1992-től – egészen 2010-ben bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig – a Systrend Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Minárovits János 1952 mérnök

Az Albacomp társalapítója és egyik tulajdonosa. Az 1990-es évek elejétől közel két évtizeden át a hazai informatikai üzleti élet meghatározó vállalának vezérigazgatója; 2012 óta az Albacomp stratégiai vezetője.

Hinsenkamp Alfréd 1939 mérnök

A KFKI-nál hardver-fejlesztő, majd osztályvezető. 1969-től az SZKI Hardware Laboratórium fejlesztési osztályának vezetője. Számítógéppel segített hardver tervezéssel és dokumentálással, majd projekt menedzsmenttel foglalkozott.

Schipp Ferenc 1939 matematikus
MTA doktora

Döntő szerepe volt az ELTE-n 1972-ben beindított programozó matematikus képzés előkészítésében, majd az informatikus képzés tantervének kidolgozásában. 1983-2004 között a Numerikus Analízis Tanszék vezetője volt.

Koródi Bálint 1955 mérnök

Fejlesztő mérnökként (SZTAKI), majd társas vállalkozásaiban (NEXT, Telvice), illetve nagy hazai cégek vezetőjeként (Montana, Albacomp) dolgozott. A Digitális Esélyegyenlőség Alapítvány egyik létrehozója és elnöke.

Vargha Márton 1948 matematikus

Tizenöt éves informatikusi pályafutás után 1986-ban lett a magyarországi informatikai újságírás egyik szereplője; írásaiban követte az informatika beépülését a mindennapokba. 2010-től a Levegő Munkacsoport tagja.

Dibuz Sarolta 1963 mérnök
MTA kandidátusa

A távközlési szoftverek vizsgálatának kiemelkedő szakértője. Az Ericsson Magyarország főosztályvezetője, az Ericsson több szoftver termékének magyarországi fejlesztését vezeti. Egyúttal a BME TMIT docense.

Uhereczky László 1942 mérnök

1965-től a Telefongyárban, majd a TKI-ban volt főkonstruktőr. 1989-től az Olivetti Hungary Kft.-nek, majd utódainak (Wang Global Hungary, Getronix Magyarország) volt vezérigazgatója.

Bartolits István 1954 mérnök
egyetemi doktor

Távközlési fejlesztőmérnök 20 évig, majd HIF és NHH osztályvezető, NMHH főosztályvezető. Jövőbeli hálózatokkal, új technológiákkal, szabályozásukkal foglalkozik. 1990-től a HTE vezetőségi tagja; főtitkára is volt.

Bogdánfy Géza 1940 mérnök

A műszaki, gazdasági és IT rendszerek területein kamatoztatta fejlesztői, kutatói és vezetői képességeit. Fontosabb munkahelyei: ERŐTERV, NIM IGÜSZI, SZKI / SCI-L, KFKI ISYS. A hazai távmunka élharcosa.

Mohácsi Béla 1958 mérnök

A KFKI-ban kezdett dolgozni. 1991-től a CADserver Kft. ügyvezetője, majd a KFKI ISYS Kft. vezetője. 2003-tól és 2006 között az IHM államtitkára. 2010 után egy nagyvállalatnál kiemelt programokat menedzsel.

Balatoni György 1951 mérnök

A KFKI PDP-specialistájaként kezdte. Az 1990 után Amerikából Magyarországra elsőként jött DEC cég első kereskedelmi igazgatója lett, majd néhány év Deloitte senior tanácsadás után a Ladimage Kft. tulajdonos ügyvezetője volt.

Gáspárik Dezső 1953 mérnök

Először számítógépek üzemeltetésével és karbantartásával foglalkozott (SZÜV, OSZV, ÉLGAV). 1987-ben egyik megalapítója a Trigon Kft.-nek, amely sok területen évekig piacvezető volt. 2005-től a Trigon Consulting Kft. ügyvezetője.

Seres György 1936 mérnök
MTA doktora

Katonatisztként 32 évig üzemeltetéssel, oktatással, kutatással és fejlesztéssel, utána informatikai szaktanácsadással, majd 2002-től a ZMNE doktori iskolájának témavezetőjeként informatikai és e-learning rendszerekkel foglalkozott.

Kolesár András 1949 közgazdász

A Lotus/IBM Notes/Domino szoftver hazai meghonosítója. Az UniOffice Rendszerház Kft. megalapítója és az Office Ügykövetési Rendszer ötletgazdája. Vezetéselméleti és elektronikus dokumentumkezelési szakember.

Karádi Pál 1944 mérnök

A KFKI MSZKI-ban a TPA miniszámítógépek köré épülő ügyvitelgépesítési rendszerek és számítógép-hálózatok létrehozását vezette, majd a KFKI Számítástechnikai Rt. egyik alapítójaként, komplex rendszerek fejlesztését irányította.

Vadász Pál 1956 matematikus
PhD

2000 óta vezeti a Montana Kft.-t. Üzletemberi tevékenysége mellett elismert kutató az intelligens keresőrendszerek területén. Aktív résztvevője az IVSZ megalapításának.

Kóka János 1972 orvos

Informatikai vállalkozó, befektető, cégvezető, egykori gazdasági miniszter, a Cellum elnök-vezérigazgatója, hazai és külföldi cégek igazgatósági tagja, tanácsadója. Aktív szerepe volt a Sulinet beindításában és a mobilfizetési piac fejlesztésében.

Korányi László 1954 mérnök

A Medicor fejlesztői és informatikai vezetői munkái után sikereket ért el a 4GL fejlesztőeszközök elterjesztésében. Állami pozícióiban (diplomata, NIH elnök) sokat tett a hazai startup ökoszisztéma fejlesztéséért.

Sugár András 1946 mérnök

Nemzetközi kereskedelemban vezető, majd távközlési cégek irányítója. A Westel majd a T-Mobile vezérigazgatója (1991-2005). Mobil hálózatok, szolgáltatások és nagysebességű mobil adatátvitel fejlesztéseit, bevezetéseit irányította.

Bottka Sándor 1946 mérnök

A hazai számítástechnikai kultúra elterjesztésért dolgozott; a nemzetközi TéT együttműködés, a KFI politika és a hazai KFI finanszírozás egyik irányítója. Több nemzeti program (pl. TNP, IKTA) felelőse volt az OMFB-ben.

Risztics Péter Károly 1944 mérnök
MTA kandidátusa

A BME-n részt vett az Információs rendszerek tananyagának kidolgozásában. 1998-ban megszervezte az Informatikai Központot, melynek irányításával számos állami és közigazgatási fejlesztési projektben működött közre.

Nyírő András 1959 bölcsész
egyetemi doktor

Az INteRNeTTo, majd az Index.hu első főszerkesztője; online szakértő. A Jövő Háza koncepció egyik kidolgozója, a Wifi-falu projekt vezetője. 2000 körül sokan úgy tartották, hogy ő az „internet igazgatója”.

Csopaki Gyula 1946 mérnök
MTA kandidátusa

Szakmai és szakértői területe a távközlési rendszerek, távközlési szoftverek és távközlési protokollok formális nyelvű leírása, és az ezen alapuló implementáció, verifikáció és tesztelés.

Vityi Péter 1965 mérnök

16 éven át töltött be vezetői és felső vezetői pozíciókat a Microsoft Magyarországnál, illetve a Microsoft CEEHQ-nál. Jelenleg a Kürt Akadémia ügyvezetője. 2013-tól az IVSZ alelnöke.

Olti Ferenc 1949 mérnök
MTA kandidátusa

Ismert menedzser; fontos IT és más cégeknek volt felső vezetője. Jelentős egészségügyi, műszaki és IT projekteket vezetett (vérellátás, metró, bankok). Vannak érdemei a felsőoktatásban is. Zsidó közéleti aktivista.

Vinkovits László 1951 mérnök
MTA kandidátusa

Nagyvállalati komplex informatikai rendszerek specialistája. A német-magyar szoftver kooperáció megteremtésének egyik vezetője. A magyar T-Systems alapítója, melyet elődvállalataival együtt 10 éven keresztül vezetett.

Vértes János 1949 matematikus

Matematikus, programozó, újságíró, kiadó, cégvezető. Közel tucatnyi informatikai lap alapító főszerkesztője, informatikai vállalatok alapítója.

Vaspál Vilmos 1955 közgazdász

Szoftverfejlesztőként kezd. 1990-ben megalapítja a nagyvállalati alkalmazások fejlesztésével sikeressé váló FreeSoft Kft.-t, amelyet (több akvizíciót követően) 2004-ben tőzsdére visz, majd végső átalakulásáig (2012) elnöke.

Fogoly Lajos 1947 mérnök

Az SZKI-ban és a Siemensnél szoftverfejlesztőként kezdte. A DataNet, majd az általa alapított EQnet vezetőjeként úttörő szerepet játszott a hazai nyilvános internet szolgáltatások kialakításában, elterjesztésében.

Verebélÿ Pál 1947 mérnök
MTA kandidátusa

Kutató rendszerfejlesztő; tevékenységei: számítógépes grafika, hálózatok, kriptográfia, multiprocesszoros és szuperszámítógépek. Munkahelyei: SZTAKI, Németországi cégek, majd Ericsson Magyarország és Flextronics.

Radványi András 1946 mérnök
MTA doktora

1966-1982 között a TKI, később nyugdíjáig a SZTAKI munkatársa. Érdeklődése, szakterületei: áramkör- és rendszerszimuláció, térbeli látás és mintázat-sztereoképek, a látás pszichológiája, hangforrások lokalizációja.

Gajári Gyula 1944 mérnök

1970-től adatfeldolgozó rendszerek fejlesztését irányította programtervezőként, majd kereskedelmi igazgatóként (Comporgan). Szoftver export munkákat szervezett és kivitelezett, majd egy müncheni szoftverház ügyvezetője volt.

Szőnyi László 1944 mérnök

A KFKI MSZKI hardver fejlesztője, rendszertervezője, projekt menedzsere majd osztályvezetője. A KFKI Számítástechnikai Zrt. egyik alapítója, igazgatósági tagja, ügyvezető igazgatója.

Györfi László 1947 matematikus
MTA rendes tagja

A BME VIK egyetemi tanára; iskolateremtő egyéniség. Nemzetközileg elismert, kiemelkedő eredményei vannak a nemparaméteres függvénybecslés, a statisztikus alakfelismerés és az információelmélet területén.

Mester Sándor 1952 mérnök

Mérnök-újságíró, lapigazgató, üzleti mentor, kommunikációs tanácsadó. Meghatározó főszerkesztője volt a Számítástechnika-Computerworld és a PC World lapoknak. A VISZ egyik kezdeményezője és alapítója.

Siklósi István 1950 matematikus

1990-tól a vállalati alkalmazásokat fejlesztő 4D Soft Kft. egyik alapítója és ügyvezető igazgatója. 2012-es nyugdíjba vonulása után kifejlesztett egy új – a zoomolható térképek mintájára működő – könyvformátumot, az ún. z-könyvet.

Szolgay Péter 1949 mérnök
MTA doktora

A TKI, majd a SZTAKI kutatója. A VE, majd a PPKE egyetemi tanára, 2012-2015 között a dékánja. Kutatási területei: tervezés-automatizálás, celluláris neurális hálózatok és számítógép architektúrák.

Bártfai Barnabás 1969 mérnök

Szakkönyvíró. Az első magyar szerzőtől származó hétköznapi embereknek szóló számítástechnika könyv szerzője, a BBS-INFO Könyvkiadó és Informatikai Kft. vezetője.

Hubert Tibor 1944 matematikus

1972-ben kezdte a középiskolában tanítani az informatikát. Informatika tankönyvek, feladatgyűjtemények szerzője, bírálója volt. Sok tanár-továbbképzést tartott, átadva oktatási tapasztalatait. Nyugdíjasként fest.

Márkus Béla 1947 mérnök
MTA kandidátusa

1994-ben létrehozta az első hazai Térinformatika Tanszéket. 1999-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 2001 és 2008 között volt a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karának főigazgatója, majd dékánja.

Büttner György 1951 fizikus

Az űrtávérzékelés hazai alkalmazásának egyik megteremtője; környezetvédelmi térképezéssel foglalkozik. Vezetésével hozták létre hazánk első EU-konform térképét. Koordinálta az EU-s CLC adatbázis készítését.

Halassy Béla 1946 közgazdász
MTA kandidátusa

Az adatbáziskezelési kultúra hazai megalapozója. A Számok főosztályvezetője. Több adatmodell, adatbázis-tervező eszköz kidolgozója. IBM-tanfolyamain így mutatták be: „az adatbázisok atyja, akinek foglalkozása: halassybéla”.

Voloncs György 1956 matematikus

12 év kutatóintézeti munka után a VARINEX Zrt. egyik alapítója. Kezdetektől foglalkozik a mérnöki tervezést, gyártást segítő szoftverekkel, majd térinformatikával, közel 25 éve additív gyártással, 3D nyomtatással

Szigeti Ágnes 1946 mérnök

Szívügye az adatbiztonságot garantáló szoftver-alkalmazások kialakítása (pl. TRACCS-11). A Groupama Biztosító informatikai igazgatója, majd vezérigazgató helyettese volt. A DECUS aktív tagja, majd elnöke is volt.

Szakolczai György 1928 közgazdász
MTA doktora

A magyar közgazdaságtudomány egyik doyenje, e tudomány progresszív irányzatának egyik vezető egyénisége, Keynes tanításainak elkötelezett magyarországi képviselője. Nagyszámú tudományos publikáció szerzője.

Kardos Kálmán 1937 mérnök

1957-től az MTA KKCS-ben részt vett az M-3 számítógép mágnes dob tároló munkálataiban. Később számítógépek üzemeltetését és fejlesztését látta el (MNB, Taurus Gumiipari Vállalat, ÁSZSZ), vezetőként is.

Benczúr András (1969) 1969 matematikus
PhD

1997 óta a SZTAKI Informatika Kutató Laboratórium vezetője. Kutatási területei: adattudomány, adatbányászat és Big Data technológiák, amelyekben az alapkutatástól az ipari alkalmazásokig terjedően tevékenykedik.

Nyékyné Gaizler Judit 1948 matematikus
PhD

1972-től részt vett az ELTE programozó matematikus képzése kialakításában. 2001-2012 között a PPKE ITK tanulmányi dékánhelyettese, majd dékánja. Kutatási területe: programozási módszertan és -nyelvek.

Asztalosné Gótzy Ilona 1938 mérnök

Közel 50 éven át szolgálta a hazai számítástechnikát. Részt vett az első hazai számítógép, az M-3 üzemeltetésében, majd programozásában. Később távadatfeldolgozási, majd kisgépes alkalmazásokkal foglalkozott.

Kocsis Kristóf 1949 mérnök

A Computer Panoráma 1989-es megalapításával, lapcsaláddá bővítésével, majd a Chip új szerkesztőségének felállításával fontos szerepet játszott a számítástechnikai szaklappiac meghatározó kiadványainak alakításában.

Faklen Pál 1940 közgazdász

Lapszerkesztő, lapkiadó, az Új Alaplap Kiadói Kft. alapítója és ügyvezetője, a hazai számítástechnikai ismeretterjesztés egyik előrevivője. Több szakmai szervezet alapító tagja, a Magyar Reklámszövetség volt elnöke.

Tatai Péter 1941 mérnök

20 évig a TKI-ban digitális távközlő és számítógépes rendszereket fejlesztett. Ezután a BME-n oktatott, és több sikeres mérőrendszer kidolgozását is vezette. 2005-től az általa alapított AITIA International Zrt.-ben dolgozik.

Mátyásfalvi János 1946 matematikus

Kezdetben ügyviteli adatfeldolgozással foglalkozott. 1979-től export munkák megszerzését és kivitelezését irányította. 1984-tól ügyvezetőként hazai nagyvállalati projektek kereskedelmi előkészítését végezte..

Németh József 1940 mérnök

A TKI-ban tudományos vezetőként, majd társas vállalkozásaiban úttörő alap- és rendszerszoftvereket tervezett; azok fejlesztését, alkalmazását irányította. Kiemelkedő szakértelmét több cég hasznosította.

Kaposi Ambrus 1985 matematikus
PhD

Az ELTE IK adjunktusa. Kutatási területei a funkcionális programozás, a típuselmélet (type theory) és a számítógépes bizonyító rendszerek. Publikált még orvosi statisztika és immunológia szakterületeken is.

Vitályos Gábor 1952 mérnök

A digitális honalapító generáció tagja. Kezdetben magas minőségigényű, egyedi fejlesztések menedzsere. Utóbb használhatóság-elméleti kutatással foglalkozik; fókuszban a virtuális tér, mint hatékony irodai és munkakörnyezet áll.

Kotsis Domokos 1945 matematikus
PhD

Az Ural-2 számítógépen kezdte a programozást, majd nagytömegű adat kezelésének (később adatbáziskezelés) problémáival való foglalkozást művelte és oktatta évtizedekig a KKMF-en, BMF-en, ÓE-n, a BME-n és másutt.

Krauth Péter 1954 matematikus

A KFKI-ban részt vett a relációs adatbázis-koncepció, az adatbázis-alapú információs rendszerek és a szemantikus integráció munkáiban. Oktatóként a szolgáltatás-menedzsment kultúra elterjedését és fejlődését szolgálja.

Várterész Magda 1954. matematikus
PhD

A DE IK Számítógéptudományi Tanszék egyetemi docense. Tudományterülete, oktatási területe: numerikus módszerek, majd később matematikai logika, mesterséges intelligencia. Oktatásszervezéssel is foglalkozik.

Farkas Károly 1947 mérnök
MTA kandidátusa

A Logo magyarországi atyja. Egész pályafutását az informatika oktatásának és tananyag-fejlesztésnek szentelte. Játékos Informatika oktatási módszerét széles körben alkalmazzák. NJSZT szakosztályvezető volt.

Benkő László 1971 mérnök

5. osztályos korától a programozási nyelvek bűvöletében él; oktató programjával gimnáziumi versenyek győztese volt. Számítástechnikai könyvek írója, szerkesztője. 2001-től saját cégénél épületek gépészeti rendszereit tervezi.

Balázs-Piri László 1947 mérnök
egyetemi doktor

1972-1989 között az SZKI munkatársa, közben az OMFB szakértője. 1989-ben egyik alapítója, majd ügyvezető igazgatója az SZKI Recognita Rt.-nek. 1996-2008 között a Recognita Zrt. adminisztratív igazgatója volt.

Molnár András 1967 mérnök
PhD

Az ÓE általános rektorhelyettese. Az ÓE NIK meghatározó TDK-konzulense. Kutatási területe az intelligens beágyazott rendszerek, azon belül drónok fejlesztése, dróntechnológiák és drónalkalmazások fejlesztése.

Rényi István 1943 mérnök
MTA kandidátusa

A TPA kisszámítógépek fejlesztője, űrkutatási célú fedélzeti és földi képfeldolgozó rendszerek vezető konstruktőre. Jelentősek eredményei az orvos-biológiai képfeldolgozás területén. Az elektronikus aláírás egyik hazai megalapozója.

Tószegi Zsuzsanna n.a. bölcsész
PhD

A kulturális örökség digitalizálásának úttörője, a Neumann János Digitális Könyvtár volt igazgatója. Egyetemi docens, tudományos újságíró; a digitalizálás társadalmi kontextusát és a magyar technikatörténetet kutatja.

Remetey-Fülöpp Gábor 1944 mérnök
egyetemi doktor

Vízügyi informatikai (VIZITERV), műholdas távérzékelési (FÖMI) feladatok után 2007-ig az FM térinformatikai, földmegfigyelési referense. 1994-2015 között a HUNAGI főtitkára, azóta független szakértő.

Erényi István 1945 mérnök
MTA kandidátusa

1997-ig tudományos kutató, később minisztériumi főosztályvezető, majd főtanácsos infokommunikációs és digitális technológia területeken. Magyarország képviselője az európai szuperszámítógép programokban.

Padányi Zoltán 1950 mérnök

A KFKI-ban komplex ipari folyamatok irányításával, míg a Dynasoft ügyvezető igazgatójaként, majd a PricewaterhouseCoopers partnereként SAP redszerek nagyvállatoknál történő bevezetésével foglalkozott.

Szlávik Ferenc 1933 mérnök

A KFKI műszaki igazgatója volt. Speciális szakterületei: intelligens műszerek rendszertechnikája; zajjal fedett jelek méréstechnikája, korrelációs metodikák és eszközök, elektrokardiológiai jelfeldolgozás.

Pucser György 1953 mérnök

Fejlesztő mérnökként kezdett el dolgozni az SZKI-ban 1977-ben, az MPMX51 multiplexor projektben. 1983-ban az SZKI SCI-L leányvállalatnál speciális hardver-közeli szoftvereket készített, majd mérnök-üzletkötő volt.

Szalai Sándor 1939 mérnök
MTA doktora

Állami díjas, a Wigner FK professor emeritusa. Kutatási területe az űrkutatási célú vezérlő és adatgyűjtő rendszerek. Kiemelkedő szerepe volt bolygóközi szondák magyar műszerei fejlesztésében.

Sikolya Zsolt 1944 mérnök

Kezdetben CAD-dal, majd valós idejű vezérlésekkel, térinformatikával, 1996-tól pedig e-közigazgatással és kormányzati adatpolitikával foglalkozik. Az NHIT szakértője, több szakmai szervezet tagja.

Gacsal József 1965 mérnök

Több mint 25 évet töltött különböző nemzetközi IT-cégek nagyvállalati marketing és kereskedelmi pozícióiban. Emellett mindig időt szakított társadalmi feladatok ellátására a szakma fontos hazai szervezeteiben.

Szirányi Tamás 1957 mérnök
MTA levelező tagja

Az MTA SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratórium vezetője. a BME KJK egyetemi tanára. A Magyar Mérnökakadémia tagja, az IAPR választott tagja. Fő szakterülete a gépi érzékelés és környezetmodellezés.

Szigeti András 1953 mérnök

Az Apple magyarországi képviseletének társalapítója és első vezetője, majd a Graphisoft kereskedelmi igazgatójaként az ArchiCAD nemzetközi terjesztő hálózatának irányítója.

Szalay Imre 1955 matematikus

Alakítója annak a váltásnak, amikor a számítástechnika műszaki, programozói megközelítésből az üzleti megoldások szolgáltatójává vált. 2019-tól az NJSZT ügyvezető igazgatójaként ezt a váltást szolgálja.

Kornai Gábor 1952 közgazdász
egyetemi doktor

A vezetési tanácsadás (management consulting) vezető hazai képviselője, oktatója, cégekben vezető tisztségviselő. Az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó cég alapító elnöke.

Sziebig Andrea 1957 matematikus

Programtervező matematikusi kezdés után az ICT piac meghatározó szakmai újságírója és kiadója, komplex mediaportfólió létrehozója. Jelentős szerepet vállal az információs társadalom megismertetésében.

Bogdány János 1937 mérnök
MTA kandidátusa

A KFKI MSZKI-ban sokcsatornás analizátorok és a TPA sorozat témavezetője; meghatározó fejlesztő, majd osztályvezető volt. Később asszociatív processzorok fejlesztésén és az ESA Rosetta űrprogramban dolgozott.

Drasny József 1935 mérnök

Az MTA KKCS-ben 1959-től részt vett az M-3 számítógép építésében és továbbfejlesztésében. 1969-1990 között az SZKI tervezés-automatizálási főosztályának vezetője volt. A CAD tárgyú ESZR szakértői tanács magyar tagja volt.

Szlankó János 1949 mérnök

A KFKI MSZKI rendszerfejlesztője, 5 éven át igazgatója. A KFKI Számítástechnikai Zrt. egyik alapítója, végig elnöke. A NIS egyik létrehozója. Egészség-megőrzés tárgyú internetes tartalom-szolgáltató cégét vezeti.

Szabó Máté 1984 matematikus
PhD

A logika és a számítógép-tudomány történetével és filozófiai kérdéseivel foglalkozó kutató, a Sorbonne Egyetem posztdoktora. Kutatja a hazai számítástechnika történetét is, ezen belül Kalmár László munkásságát.

Szabó Péter Gábor 1974 matematikus
PhD

Az SZTE TTIK Informatikai Intézetének oktatója, matematikatörténész. Magyar matematikusok és informatikusok hagyatékát kutatja itthon és külföldön. Az ITMA kuratóriumának tagja.

Psenák Ildikó (Ildikó Psenáková) 1957 mérnök
PhD

A Nagyszombati Egyetem Pedagógiai Karán informatika tanár. A DIDMATTECH nemzetközi konferencia egyik fő szervezője. A Médiapedagógia c. könyv társszerzője. Nemzetközi projektek résztvevője, tankönyvek alkotója

Lukács József (1933) 1933 mérnök

1956-tól 1998-ig az MTA KFKI-ban dolgozott tudományos munkatársként, majd igazgatóhelyettesként. Egyike az első TPA gépek megtervezőjének. Nevezetes a TPA gépek történetét feldolgozó „TPA történet” c. könyve.

Bakonyi Viktória 1961 matematikus

1985 óta az ELTE-n dolgozik; a Média és Oktatásinformatikai Tanszék mesteroktatója. Kutatási területe: valós idejű alkalmazások, okos eszközök az oktatásban. Elkötelezett a tehetséggondozás területén.

Illés Zoltán 1961 matematikus
PhD

Az ELTE habilitált docense. Közben (1987-1990) a dubnai EAI-ben valós-idejű alkalmazások fejlesztésével foglalkozott. 2008 óta rendszeresen részt vesz a nyitrai egyetemen az informatika tanárok képzésében.

Simonyi Károly (Charles Simonyi) 1948 matematikus
MTA külső tagja

Híres magyar-amerikai szoftverfejlesztő, a Microsoft Word és Excel atyja, a szándékorientált programozás (intentional programming) kifejlesztője. A tudomány és a kultúra bőkezű támogatója. – A világ ötödik űrturistája.

Benkő Tiborné 1943 mérnök

1961-1997 között a KFKI MSZKI-ban dolgozott. 1998-2015 között a BME VIK Elektronikus Eszközök tanszékén, majd a GPK Informatikai Laboratóriumában, később a MOGI tanszéken oktatott. 55 könyvével támogatta az oktatást.

Széles Gábor 1945 mérnök

A Műszertechnika elnöke, majd 1990-tól elnök-vezérigazgatója. A Videoton és az Ikarus elnök-tulajdonosa. 1998-tól az MGYOSZ társelnöke, majd tiszteletbeli elnöke. Az ECHO Hungária gazdasági TV-társaság megalapítója.

Kóczy T. László 1952 mérnök
MTA doktora

Egyetemi tanár; a hazai fuzzy-kutatás egyik elindítója. Kutatási területe: fuzzy rendszerek, evolúciós algoritmusok. Jelentősek nemzetközi publikációi, sokat hivatkozott szerző. Külföldi egyetemek vendégprofesszora.

Csetverikov Dmitrij 1952 fizikus
MTA doktora

Az ELTE IK professzora. A SZTAKI tudományos tanácsadója. Oktatási és kutatási területei a számítógépes látás, a digitális képfeldolgozás és -elemzés, valamint az alakfelismerés. A KÉPAF konferenciák fűződnek nevéhez.

Kovács Csaba István 1952 mérnök

A DUF informatikai igazgatójaként meghatározó szerepet töltött be az intézményi informatikai stratégia kialakításában. Korábban vezető rendszerszervezőként és programozóként számos szerződéses munkát végzett.

Szakadát István 1958 bölcsész
MTA kandidátusa

1987-től a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének egyetemi docense. A magyar digitális kultúra projektjeiben kezdeteitől fogva részt vett; csatlakozott az új médiával kapcsolatos ipari kezdeményezésekhez is.

Bencsik Andrea 1956 mérnök

A győri SZE és a szlovákiai J. Selye University professzora. Fő oktatási és kutatási területe a tudásmenedzsment. Számos nemzetközi és hazai tudományos cikk és könyv szerzője; vállalati szakértő és tréner.

Lovász László 1948 matematikus
MTA rendes tagja

A kombinatorika, a gráfelmélet és az elméleti számítás-tudomány világhírű kutatója; eredményei kiemelkedőek a kombinatorikus optimalizáció és a nagy hálózatok területén. Az IMU volt elnöke. 2014-2020 között az MTA elnöke.

Németi Tibor 1944 mérnök

A magyarországi szoftver export egyik úttörője – eleinte állami cég (SZKI) keretében, majd önállóan. Kiemelkedő szakmai eredményeket ért el a time sharing szoftver optimalizálásában és a strukturált programozás terén.

Bagonyi László 1942 mérnök

Az EMG 830 egyik fejlesztője. Később az ÉGSZI főigazgató-helyetteseként az építőipar számítógépes hálózatának egyik létrehozója. Volt Softinvest vezérigazgató, majd a Gyógyír rendszert fejlesztő Novodata vezérigazgató-helyettese.

Horvai Mátyás 1952 mérnök

Sok éven át az MTA KFKI MSZKI munkatársa volt. A KFKI Csoport 1989-es létrejöttét követően a Csoport átszervezéseinek aktív közreműködőjeként az LNX cég elnöke lett. 2009-től vezetőként, üzleti tanácsadóként támogatta mobil applikációk fejlesztését.

Kázsmér János 1933 mérnök

1963-tól a Videoton vezető munkatársa: 1968-tól a Videoton Számítástechnikai Gyár, 1971-től a VIFI igazgatója, később a Videoton Rt. elnök vezérigazgatója volt. 1990-től banki tanácsadó.

Kornai András 1957 matematikus
MTA doktora

A számítógépes és matematikai nyelvészet világszerte elismert szakértője; tevékenysége kiterjed ezek szinte minden aspektusára, beleértve a beszéd- és írásfelismerést, a gépi tanulást és az információkinyerést

Fodor István 1943 mérnök

Az 1980-as években meghatározó szereplője és irányítója volt a magyar híradástechnikai ipar exportjának a Közel-Keleten. 1990-től elindította és szervezte az Ericsson magyarországi vállalatát, melynek vezérigazgatója, majd elnöke volt.

Fekete István (1951) 1951 matematikus
PhD

Az ELTE nyugalmazott docense. 2003-2007 között az ELTE IK oktatási dékánhelyettese volt. Fő oktatási területe az algoritmusok és adatstruktúrák témaköre. Kutatási területe a távérzékelt felvételek elemzése.

Rajki Péter 1944 mérnök

Távadat-feldolgozási alkalmazások kutatása területén élenjáró eredményeket ért el. Videoton R10 szoftverek fejlesztése, ESZR gépekhez szoftver-csomagok adaptálása és országos elterjesztése fűződik nevéhez.

Salamon Márton 1949 mérnök

Szakmai karrierjét szoftver fejlesztőként kezdte, később főként menedzserként, vezetőként, dolgozott. Első és egyetlen munkahelye az MTA KFKI és annak egyik jogutódja, az ICON Kft. volt.

Biró István 1944 mérnök

A Medicor fejlesztője, majd kiküldött Ausztráliában; utóbb főkonstruktőr, műszaki vezérigazgató-helyettes, végül a Medicor USA fejlesztője. A Computerworld Informatika egyik vezetője. Az IDG Hungary Kft. alapító ügyvezetője.

Barabási Albert-László 1967 fizikus
MTA külső tagja

Erdélyi származású világhírű tudós; a komplex hálózatok elméletének területén elért eredményei meghatározóak. Több egyetem (vendég) professzora. 2007 óta a CCNR (Northeastern University) vezetője.

Dombi Gábor 1965 bölcsész

Kultúra- és társadalomtörténész, az e-Befogadás szervezet és a társadalmi informatika diszciplína hazai kezdeményezője. A Népszabadság Online alapító főszerkesztője (1996-97), újságíró; könyvkiadó, kutató, civil szervezeti vezető.

Mudra László 1933 mérnök
MTA kandidátusa

1959-1991 között a DV-ben dolgozott, 1974-től a Szervezési és Számítástechnikai Főosztály vezetőjeként. 1980-tól az ACÉLINFORM Bt. projektvezetője volt. 2000-től a DUF főiskolai tanáraként vezetést és szervezést oktatott.

Buza Antal 1954 matematikus
PhD

A DV Számítástechnikai Főosztályán 10 évig dolgozott, 5 évig főosztályvezető-helyettesként. 1989-től nyugdíjazásáig a DUF, majd a DUE tanszékvezetőjeként jelentős szerepe volt az informatika szakok bevezetésében.

Baracskai Zoltán 1953 közgazdász
egyetemi doktor

A SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola témavezetője. A Doctus szakértő keretrendszer egyik fejlesztője és tulajdonosa, melyet több hazai és külföldi nagyvállalatnál alkalmaztak üzleti döntések támogatására.

Peredy József 1930 mérnök
PhD

Építészmérnöki munkát segítő fejlesztésekkel foglalkozott a hazai kezdetektől. Ezek tapasztalatai alapján javaslatokat tett a lebegővesszős számábrázolás mellőzésére a matematikai analízis feladatainak megoldásánál.

Zák György 1947 mérnök

A SzámokSzámalk oktatója, majd nemzetközi továbbképző tanfolyamok szervezője, később marketing vezető. A TB budapesti igazgatóságán informatikai vezető, majd az IBCnet Magyarország Kft. kereskedelmi igazgatója.

Renner Gábor 1944 mérnök
MTA kandidátusa

A számítógépes geometria, a geometriai tervezés és a mérnöki rekonstrukció szakembere. A SZTAKI-ban ipari tervezőrendszerek kidolgozásának résztvevője, irányítója volt. A terület anyagát elsőként oktatta (ELTE-n és BME-n).

Angster Erzsébet 1953 matematikus
PhD

A Számalk-ban oktatott, majd a GDF-en volt tanszékvezető főiskolai docens, számos tantárgy kidolgozója, vezetője. Az objektumorientált tervezés és programozás egyik hazai úttörője. 10 tankönyve jelent meg.

Charaf Hassan 1967 mérnök
MTA doktora

Egyetemi tanár a BME-n. A mobilalkalmazás-fejlesztések nemzetközi hírű kutatója, az informatikai fejlesztések hasznosulásának elősegítője. Az ipar és a felsőoktatás együttműködésének és a fejlesztés-orientált, hallgató-központú oktatás elkötelezettje.

Jancsó Ferencné Lackner Györgyi 1936 matematikus

A számítógép alkalmazásának egyik hazai úttörője. Statisztikai, operációkutatási, majd úttervezési és más építőmérnöki CAD, később ITS rendszerek útügyi alkalmazásában ért el jelentős eredményeket.

Sándor György 1946 mérnök

A KFKI-ban 17 éven át real-time rendszerekkel foglalkozott. A PC-s korszakban kisvállalkozásokban dolgozott. Itt kezdte meg számítógép-gyűjtő tevékenységét. Végül két multi cégnél az informatikai rendszerek felelőse volt.

Tóth Ferenc 1982 közgazdász

Szoftverfejlesztő; szakterülete a webalkalmazások, illetve a banki szoftverek fejlesztése. Az NJSZT GIKOF elnökségi tagja és az NJSZT területi szervezetekért felelős alelnöke volt.

Selinger Sándor 1945 fizikus
PhD

A Software-ITC tudományos főmunkatársa. Az EMT alapító elnöke. A GDF-EKK létrehozója, működtetője, a GDF-MAI igazgatója volt. Jelentős érdemei vannak a romániai magyarok körében a számítástechnikai kultúra elterjesztésében.

Velencei Jolán 1955 matematikus
PhD

Az ÓE Keleti Károly Gazdasági Kar habilitált egyetemi docensként 2021-ben nyugdíjazták. A Doctus tudásbázisú (szakértő-) keretrendszer egyik fejlesztője, melyet hazai és külföldi nagyvállalatoknál alkalmaztak üzleti döntések támogatására.

Boda Miklós 1940 fizikus
PhD

1971-től nemzetközi cégek K+F vezetésében vett részt (ABB, Data SAAB, Philips és Ericsson). 1996-ban az Ericsson Traffiklab, majd az R&D egység alapítója. Az NKTH elnöke; hazai egyetemek rektori tanácsadója volt.

Hegyháti Máté 1986 mérnök
PhD

A SZE tudományos főmunkatársa. Alapító elnöke a DOSZ Matematikai és Informatikai Tudományok Osztályának. Fő kutatási területe az ütemezés; emellett tehetséggondozó programok mentora.

Rosta Katalin 1956 mérnök

1985 óta gazdasági informatikával foglalkozott. 1992-től fejlesztett RMSTAR vállalatirányítási rendszerét néhány cégnél tíz évnél tovább is használták. A Szerencsejáték Zrt. osztályvezetőjeként az újdonságok kezdeményezője.

Kiss István 1938 mérnök
egyetemi doktor

A BME-n és a KFKI-ban a rendszerelmélet alkalmazásán dolgozott. Az OMFB-ben részt vett a nemzetközi számítógépes hálózatok hazai megszervezésében. A rendszerszemléletű Technika tantárgy kidolgozója.

Beck György 1954 matematikus
PhD

25 éven át a DEC, a Compaq , majd a HP hazai leányvállalatát vezette. Volt a Vodafone hazai leányvállalatának vezetője, a Vodafone Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója, majd 2019-ig elnöke. 2018-től az NJSZT elnöke.

Kékes Ede 1932 orvos
MTA kandidátusa

A SOTE professzor emeritusa, a PTE tudományos szakértője. Kardiológiai, EKG témájú szakértő rendszerek kialakítója. A távellenőrzési rendszer hazai bevezetője. A Magyar Hypertonia Regiszter és a MAESZ egyik alapítója.

Abonyi-Tóth Andor 1975 matematikus
PhD

Az ELTE IK docense. Fő kutatási területe az internet-alapú, együttműködést támogató felületek egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása és tanulásban betöltött szerepének vizsgálata.

Révész György 1934 matematikus
MTA kandidátusa

1960-tól az M-3 egyik első programozója, majd az MNB, az Infelor és az MTA SZTAKI vezető munkatársa. 1981-tól az USA több egyetemén és az IBM Research Centerben a lambda kalkulus elismert kutatója volt.

Gyulay Tibor 1958 mérnök

Tudásmenedzsment (TM) szakértő, tréner, szervezetfejlesztő. A TM tanácsadás magyarországi úttörője, a KM EXPERT Kft. TM műhelyének vezetője. Sikeres hazai és nemzetközi TM projektek részvevője.

Kacsuk Péter 1953 mérnök
MTA doktora

A hazai párhuzamos számítási rendszerek kutatásának és oktatásának egyik úttörője. Kiemelkedő szerepet játszott a hazai és európai grid rendszerek létrehozásában és kutatásában. Az MTA Cloud műszaki vezetője.

Gregorics Tibor 1962 matematikus
PhD

Az ELTE IK tanszékvezetője. Több évtizede szervezi és oktatja a programozási módszertan, az alkalmazások fejlesztése és az MI kurzusokat; rendszeres publikál a programozási módszertan és programozáselmélet témáiból.

Vicsi Klára 1948 fizikus
MTA doktora

A BME egyetemi magántanára. Kutatási területei: a beszéd akusztika, gépi beszédfelismerés, beszédadatbázisok, hangdiagnosztikai eszközfejlesztés, multimodális beszédfejlesztő és oktató rendszerek.

Bedő Árpád 1946 matematikus

Nevéhez a CDL programozási nyelv magyarországi használata és Apple alkalmazások fejlesztése fűződik. Önálló fejlesztésként létrehozta a Kitáruló Adattár adatkezelő technológiát.

Broczkó Péter 1950 közgazdász
MTA kandidátusa

Szervezési, programozási, matematikai modellezési feladatokkal kezdte. Később szakújságíróként, egyetemi oktatóként és társadalmi munkában a számítástechnikai kultúra terjesztése érdekében tevékenykedik.

Nagy Miklós (1946) 1946 mérnök

Alapító igazgatója a NIIF -nek. A NIIF Program vezetője; 2016-ra több mint kétmillió felhasználót kiszolgáló információs infrastruktúrát hoztak létre. A MITE alapító tagja, a Hungarnet Egyesület főtitkára.

Tenke Tibor 1953 mérnök

Jelentős a szerepe a területelemző modellek és a térinformatikai tervezőrendszerek kidolgozásában és ipari alkalmazásában, valamint a térinformatikai rendszerek népszerűsítésében.

Demetrovics János 1946 matematikus
MTA rendes tagja

A számítástudomány és az információelmélet magyarországi továbbfejlesztésének jelentős alakja. Kutatási területe az adatbázisok, a relációs adatmodellek és a többértékű logikák.

Straub Elek 1944 mérnök

A MüM Számítástechnikai Intézet főosztályvezetője majd a KSH főosztályvezetője, később elnökhelyettese. 1990-től az IBM Magyarország Kft. vezérigazgatója, 1995-tól 2006-ig a Matáv elnök-vezérigazgatója volt.

Szuhaj Mihály 1970 matematikus

Aktív résztvevője és formálója a hazai látássérültügyi informatikai életnek. Vezeti az Informatika a Látássérültekért Alapítványt. Szakértői, oktatási és tanácsadói minőségében is sorstársait szolgálja.

Tóth Istvánné (Mária) 1944 közgazdász

1982-1997 között az NJSZT Titkárság vezetője volt. Nevéhez fűzhető az NJSZT nemzetközi kapcsolatainak felfuttatása, a társasági tájékoztató szerkesztése, hazai és nemzetközi konferenciák (IFIP’98) szervezése.

Gulyás László 1972 matematikus
PhD

Az akadémiai és az üzleti világ közötti kapcsolatok segítője. Célja az eredmények piacra vitele és az üzleti világ szempontjainak artikulálása az oktatásban. Érdeklődési területei: komplex rendszerek ágens alapú modellezése, MI.

Tolnai János 1953 mérnök

Az OSZV és a Számalk munkatársaként ESZR, valamint IBM vagy azzal kompatibilis nagygépek műszaki kiszolgálásában vett részt. 1994 óta az IBM munkatársaként IT lokalizációs projektek irányítója.

Gyenizse Pál 1967 matematikus
PhD

A GriffSoft fejlesztési vezérigazgató-helyettese volt. Az SZTE c. egyetemi docense. A Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter Operatív Testületének elnöke. Az NJSZT Csongrád megyei szervezetének elnöke, az NJSZT alelnöke.

Szenes Katalin 1950 matematikus
PhD

Informatikai és fizikai biztonsági, audit-, üzletmenet folytonossági, rendszer-bevezetési, BPR projektekben, biztonsági architektúrák tervezésében vesz részt. Az ÓE-n biztonsági, ellenőrzési, és CISA tanfolyami órákat tart.

Mann Zoltán Ádám 1977 mérnök
PhD

Kutatóként és oktatóként algoritmuselmélettel és az informatika algoritmikus problémáival foglalkozik. Tanácsadóként és projektvezetőként számos sikeres informatikai projekt megvalósításában vett részt.

Simon Béláné 1943 matematikus
MTA kandidátusa

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a számítástechnikai kultúra megalapozója. Létrehozta a Magyar Ifjúsági Robot Kupát, a RoboCupJunior (RCJ) világméretű verseny hazai versenyét. Az RCJ projektben hazánk képviselője.

Lampl Tamás 1934 közgazdász

Több neves cégnél töltött be vezető beosztásokat. Érdeklődési területei: matematikai módszerek különböző alkalmazásai, szállításoptimalizálás, anyagleszabási tervek készítése, rendszerszervezés. Oktatott a BME MTI-nél.

Gömbös Ervin 1941 matematikus
MTA kandidátusa

Kutatási területe az informatika politikai, gazdasági és társadalmi hatásai. Az első magyar adatvédelmi jogszabály megalkotója (1981). ENSZ-tisztviselőként részt vett a fejlődő országok informatikai és statisztikai fejlesztéseiben.

Olaszy Gábor 1943 mérnök
MTA doktora

A BME professor emeritusa. Kutatási területei: a beszéd akusztikai kutatása, akusztikai-fonetikai modellezése, a gépi beszédelőállítás módszertana, beszédszintetizátorok tervezése, beszédadatbázisok fejlesztése.

Erdősné Németh Ágnes 1967 matematikus

Nagykanizsán komplex gimnáziumi tehetséggondozó műhelyt hozott létre informatikából, melynek egyes módszereit országos szintre adaptálta. Az NJSZT Zala megyei szervezetének elnöke; 2019-től az NJSZT alelnöke.

Kondricz József 1934 közgazdász

Munkahelye 31 éven át a KSHSZÜV, ahol az utolsó 10 évben elnök-vezérigazgató volt. 15 évig át a Környezetvédelmi Minisztériumban pénzügyi revizor, miniszteri főtanácsos. Az MKKE oktatója, címzetes egyetemi docense.

Ecsedi Csaba 1951 matematikus

A BME-n, majd a BMF-en fogyatékos emberek számára készült célszoftverek, számítógépes beszélő rendszerek kifejlesztésének résztvevője, irányítója. 20 éve az ÓE NIK-en érzékszervi sérültek informatikai oktatásában vesz részt.

Kiss Róbert 1967 matematikus

A közoktatásban a robotika-oktatás egyik elindítója, ilyen témájú elektronikus szakkönyvek írója, konferencia- és versenyszervező. Innovatív, probléma-centrikus műszaki és informatikai csapatversenyek felkészítő trénere.

Balázs Péter Attila 1975 matematikus
PhD

Az SZTE Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszékén egyetemi docens. Kutatási területe a digitális képfeldolgozás, azon belül a képrekonstrukció, a diszkrét tomográfia és az MI módszerei a képfeldolgozásban.

Moldován István 1960 közgazdász

A MEK, az Elektronikus Periodika Archívum (EPA) egyik létrehozója; számos digitális megőrzési kezdeményezés aktív szereplője. Sok helyen tanít könyvtárosokat Internet használat, digitális könyvtár témakörben.

Zsakó László 1957 matematikus
PhD

ELTE IK tanszékvezető egyetemi docense. Fő munkaterülete az informatika tanárképzés és az informatikai tehetséggondozás. Informatikai konferenciák és versenyek szervezője. 2013-tól az NJSZT alelnöke.

Arató Péter 1942 mérnök
MTA rendes tagja

1988-tól tanszékvezető, majd a BME VIK tudományos dékánhelyettese, 2001-2006 között dékánja. Tématerületei: digitális technika, logikai szintézis, vezérlő egységek tervezése, magas szintű és rendszer szintű szintézis.

Gergely József 1935 matematikus
MTA kandidátusa

A hazai számítástechnikai alkalmazások egyik úttörője. 20 éven át az MTA SZK-ban tudományos feladatokat programozott, majd a FÖMI-ben földmérési és földrajzi névtár adatbázist hozott létre. Évekig oktatott az ELTE-n.

Zöldné Roska Marietta 1946 mérnök

A közigazgatási informatika különböző szakterületein kamatoztatta magas szintű szakmai ismereteit. Az MH-nál számos innovációs jellegű projektben vett részt, illetve irányította azokat.

Vidor Tamás 1944 matematikus

1967-ben az akkor fellendülő számítástechnika területén helyezkedett el: az Infelornál, majd az OSZV-nél az ESZR gépek szoftvereivel foglalkozott. Az 1980-as évek elejétől IBM szoftver projektekben dolgozott, többnyire külföldön.

Varga Gyula 1941 közgazdász

Az MNB és a K&H számítógépes rendszereinek egyik vezető munkatársa. Fontos szerepet töltött be a GIRO rendszer banki kapcsolódásának zavartalan, sikeres feltételeinek kialakításában, működésében.

Raffai Mária 1945 közgazdász
PhD

A SZE professzora. A gazdaságinformatikai szak hazai beindítója. Üzleti alkalmazások fejlesztője, módszertanának kutatója. Az RTEBP üzleti folyamat újjászervezési módszertan kidolgozója. A GIKOF kezdeményezője, alapító elnöke.

Szentiványi Imre 1946 mérnök

A NOTOOSZV egyik alapítója, később a hazai ESZR referencia számítóközpont kialakítását irányította majd vezette. Negyven éve a felnőttképzésben vesz részt (OSZV, Számalk, CONTROLLTraining, Computer School stb.).

Könyves Tóth Pál 1939 mérnök
egyetemi doktor

Az 1970-es évektől az adatvédelem a fő területe. A Telekommunikációs Adatvédelmi Munkacsoport tagja, 1992-ben a hazai Adatvédelmi Törvény megalkotója. Több neves számítástechnikai szaklap felelős szerkesztője volt.

Szalayné Tahy Zsuzsanna 1964 matematikus

Az informatikaoktatás számos területén kreatív, innovatív tevékenységet végez, pl. tantárgyfejlesztés, ICT használata az oktatásban, széles spektrumú tehetséggondozás, speciális képességűek oktatása, oktatási módszertan.

Benczúr András (1944) 1944 matematikus
MTA doktora

SZTAKI osztályvezető, FEFA ügyvezető elnök, ELTE TTK dékán volt. Sztochasztikus folyamatok, számítógépes rendszerek hatékonyságvizsgálata, adatbáziskezelő- és információs rendszerek nemzetközi hírű kutatója.

Csörnyei Zoltán 1946 matematikus
PhD

Az MTA SZTAKI-ban dolgozott, majd 1979-től informatikát tanít az ELTE-n, a BBTE-n és a Sapientia EMTE-n. Fordítóprogramok, Lambda-kalkulus, Típuselmélet és Pi-kalkulus c. könyvei a magyar szakirodalom alapművei.

Géczy László 1938 mérnök

Az EMG-ben 9 éven át digitális nagy berendezések tervezését és kivitelezését vezette. 1971-töl a KKMF főiskolai docense; 1978-1985 között a Számítástechnikai Intézet igazgatóhelyettese.

Meskó Andor 1932 matematikus

A számítástechnika hazai alkalmazásában 1961-től vesz részt – kezdetben mint az alkalmazási rendszerek tervezője, programozója, oktatója, majd mint projektek tervezője, irányítója. Munkássága számos szakterületet érint.

Kokas Károly 1959 bölcsész
egyetemi doktor

1986-tól foglalkozik a digitális bölcsészet és a könyvtári informatizálás különféle területeivel. 1989-től az internet könyvtári aspektusaival foglalkozó, azt oktató egyik első hazai szakember. A MEK alapító tagja.

Csendes Tibor 1956 matematikus
MTA doktora

A Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Optimalizálás tanszékének egyetemi tanára. Kutatási területe a megbízható numerikus eljárások fejlesztése, valamint a globális optimalizálás elméleti és számítógépes kérdései.

Gyimóthy Tibor 1953 matematikus
MTA levelező tagja

Az MTA-SZTE Szoftverfejlesztés Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Kutatásainak fő iránya az informatikai rendszerek minőségi problémáinak feltárása, beleértve a biztonsági és karbantarthatósági kérdések kezelését is.

Reznyikov Garij 1937 mérnök
egyetemi doktor

Az MTA KFKI-ban részt vett a TPA fejlesztésében. Az SZKI-ban egyik meghatározó személyisége volt az ESZR projektek koordinációjának, irányításának és megvalósításának. 1991-től az Intellrobot Kft. tulajdonos-igazgatója volt.

Dobrowiecki Tadeusz Paweł 1952 mérnök
MTA doktora

Több mint 20 éve szervezi a BME-n és másutt az MI oktatását és kutatását (projektek, doktori munkák). Vezetésével készült el az MI vezető angol irodalmának magyar fordítása és publikus internetes megjelenítése.

Cser László 1943 mérnök
MTA doktora

Szakterülete a gyártásinformatika, az adatbányászat és a gazdaságinformatika. A BCE Informatikai Intézetében beindította a Gazdaságinformatikai szak oktatását és e témában a Doktori Iskolát.

Kovács Kálmán 1957 mérnök
PhD

A 2002-ben létrehozott IHM minisztere volt.. 1986 óta a BME oktatója. Különböző nemzeti informatikai stratégiák kidolgozója, irányítója. Több tudományos és innovációs szervezet alapítója, vezetője, szervezője volt.

Pál Miklós 1965 mérnök

A MorphoLogic alapító tagja, több nyelvtechnológiai szoftver vezető fejlesztője volt. Jártas a webalapú megoldások, a beágyazott rendszerek és a navigációs készülékek fejlesztésében, e rendszerek stabilizációjában.

Pap Imre 1944 mérnök

A KSH-ban adatfeldolgozási folyamatok, szoftver-fejlesztések irányítója, az Oracle szoftverek hivatali bevezetője, a tárolási struktúra, az alkalmazásfejlesztési szabályok kialakítója. A HOUG létrehozója.

Györki Ildikó 1948 közgazdász

A KSH Számítástechnikai Igazgatóság, az SZK, majd az Informatikai Főosztályon helyettes vezető volt. Kidolgozta az egységes adat- és metaadat-kezelést. Nyugdíjazásáig a KSH módszertani főtanácsadója volt.

Gál Jenő 1943 mérnök

Az EMG 830 számítógép egyik fejlesztője. Az SZKI R15 és a PROPER 16 számítógépeinek fejlesztésén dolgozott; tagja volt a C6 szakértői csoportnak. Több nemzetközi cégnél volt vezető. 2005-től HQ Pharma Kft. ügyvezető igazgatója.

Baracza Lajosné Dévai Gizella 1944 közgazdász

A KSH informatikai fejlesztéseinek egyik vezetője. Nevéhez fűződik a statisztikai adatok adatbázisának kiépítése, a feldolgozási folyamatok integrálása, adattárház-építés, a statisztikai adatok meta-adatokkal való leírása.

Haidegger Tamás 1982 mérnök
PhD

A számítógéppel integrált sebészet és a hazai sebészet-robotikai kutatások vezető személyisége (robotok autonómiája, biztonságtechnikája, teleoperációja). Az ÓE-n orvosi eszközök szabványosításával foglalkozik.

Kovács Györgyné (Emőke) 1944 matematikus

Az egyetem elvégzése óta képfeldolgozással, optikai karakterfelismeréssel foglalkozik. A Recognita és az OmniPage karakterfelismerő programok OCR algoritmusainak kifejlesztője. A Széchenyi-díj birtokosa.

Recski András 1948 matematikus
MTA doktora

A BME SZIT és az ELTE Számítógéptudományi Tanszék egyetemi tanára, az ATI tudományos igazgatója, a BJMT korábbi főtitkára. Kutatási területe: matroidelmélet, kombinatorikus optimalizálás, ezek műszaki alkalmazásai.

Kondorosi Károly 1946 mérnök
PhD

Az 1980-as olimpia világújdonságát, a videomátrix tábla vezérlő rendszerét vezetésével fejlesztették ki. 1969 óta a BME VIK oktatója, a mérnökinformatikus képzés megindításának és fejlesztésének jelentős szereplője.

Friedler Ferenc 1953 matematikus
MTA doktora

Egyetemi tanár; számítástudományi tantárgyak kidolgozója és oktatója. A matematikai modellezés, optimalizálás és ezek mérnöki alkalmazásainak neves kutatója. Volt a PE rektora. Elkötelezett támogatója a tehetségkutatásnak.

Hanák Péter 1945 mérnök
egyetemi doktor

A BME oktatója, kutatója három tanszéken is. 2007-től a BME EMT alapítója majd elnöke. Az OMFB-ben gazdája volt az IKTA témájú pályázatoknak. Az életvitelt segítő eVITA Platform egyik vezetője. Az NJSZT volt alelnöke.

Farkas Zsuzsa 1950 matematikus

A matematikai logika alkalmazásával foglalkozott 30 éven át. Az SZKI-ban tagja volt az MProlog-projektnek, majd az IQSOFT-ban résztvevője több EU-s projektnek. Az Alerant cégnél alkalmazásfejlesztési projektvezető.

Gyarmati G. Péter 1941 mérnök
egyetemi doktor

A KSH Számítástechnikai Igazgatóságon igazgatóhelyettes volt; később cégeket alapított és vezetett. A Manchester, majd a Stanford University vendégprofesszoraként hálózattudományi kutatásokat végzett.

Pap László 1943 mérnök
MTA rendes tagja

Kutatási területe a szórt spektrumú kommunikáció és a mobilrendszerek új generációit megalapozó technológiák vizsgálata. Ipari fejlesztésnek résztvevője. 1994-tól a BME VIK dékánja, majd a BME stratégiai rektorhelyettese.

Keviczky László 1945 mérnök
MTA rendes tagja

Széchenyi-díjas professzor. 1986-1993 között az MTA SZTAKI igazgatója. 1993-1999 között az MTA főtitkára. Kutatási területe a rendszer- és irányításelmélet és ezek alkalmazásai, a rendszeridentifikáció és a paraméterbecslés.

Breuer Pál 1950 mérnök
egyetemi doktor

A TKI, majd a KFKI tudományos munkatársa (jel- és képfeldolgozás, alakfelismerés, mikroprocesszoros alkalmazások). Később a 3Soft cég ügyvezetője (1991-98), utána más informatikai vállalkozásoknál vezetőségi tag.

Bárány Sándor 1951 matematikus

Az 1970-1980-as években hozzájárult a hazai számítástechnika felzárkóztatásához. Később Ausztriában vállalati rendszereket tervezett és implementált, az IBM nagyvállalatai számára outsourcing megoldásokat készített.

Kömlődi Ferenc 1960 bölcsész

Az NJSZT havi Hírmagazinjának szerkesztője. Korábban az NHIT IT3 projekt tagja és az első magyar MI-portál (Agent Portál) szerkesztője. Szakterülete: jövőkutatás, ember-gép viszony, transzhumanizmus. Több könyv (társ)szerzője.

Rozsnyai Gábor 1949 mérnök

Megalapozta az informatika oktatása, az e-learning, a mikroprocesszoros fejlesztés, az integrált vállalatirányítási rendszerek és az érintésmentes kártyák hazai fejlesztését. Nagyszámítógépes rendszerek szakértője világcégeknél.

Garami Péter 1947 mérnök

Szoftverfejlesztő, rendszertervező, projektvezető, minőségbiztosítási-, licenc- és szolgáltatás-menedzser. Az SZKI, az IQSOFT, az IQSYS és a T-Systems dolgozója, majd a Multiware Bt. ügyvezetője. A NJSZT iTF titkára.

Sikné Lányi Cecília 1959 matematikus
PhD

A VE (majd a PE) oktatója és a Virtuális Környezet és Fénytan Kutatólaboratórium vezetője. Kutatási területei: virtuális világok, speciális játékok tervezése, HCI. A virtuális valóság és a HCI kutatások hazai elindítója.

Szentgyörgyi Zsuzsa 1935 mérnök
egyetemi doktor

Az iparban kezdte. A SZTAKI-ban kutató és tudományos titkár volt. Utóbb az államigazgatásban (MTA Központi Hivatala, Ipari Minisztérium) az ipar és a K+F kapcsolatok irányítását végezte. 1990 óta szakújságíró és író.

Koch Péter 1951 matematikus
egyetemi doktor

A BME, a Számalk, majd a SZTAKI után megalapította a Cognitech Kft.-t. Szakterületei: digitális videotechnika, CCTV rendszerek, RFID technológia, folyamatirányítás, mobil informatika, számítógépes versenyirányítás.

Kő Andrea n.a. matematikus
PhD

A BCE Informatikai Intézetének egyetemi tanára. A GIKOF elnökségi tagja. Kutatási területei: IKT alkalmazási lehetőségei, intelligens rendszerek, tudásmenedzsment, szemantikus technológia megoldások.

Péceli Gábor 1950 mérnök
MTA rendes tagja

A BME MIT egyetemi tanára; a VIK dékánja, majd a BME rektora. Kutatási területei: méréstechnika, adaptív jelfeldolgozás, beágyazott információs rendszerek. Számos szakmai bizottság tagja, az NJSZT volt elnöke.

Vörös Gábor Jenő 1937 mérnök
egyetemi doktor

Félévszázados munkája során elvi alapokon dolgozó mérnökként jellemezhető. Konstruktőre volt a MEDICOR BNV-nagydíjas táskadiagnosztikai terméknek és több országban értékesített szerszámgép-vezérlőnek.

Tóth József 1932 közgazdász
MTA doktora

1958-ban, felismerve a számítástechnika jelentőségét, megszervezte az operációkutatatás és a számítás-technika mezőgazdasági alkalmazásának kutatását; számítástechnikai kultúrát teremtett a DATE-n.

Mérő László 1949 matematikus
MTA kandidátusa

Munkásságát a SZTAKI-ban kezdte. Az ELTE Pszichológiai Intézet és a BBTE professzora. Közismert gazdaság-pszichológia, viselkedéselmélet, döntés-tudomány, logika, játékelmélet stb. tárgyú ismeretterjesztő könyveiről.

Langer Tamás 1949 matematikus
egyetemi doktor

A hazai informatika jelentős műhelyeiben (Infelor, Számki, Számalk, SZKI, IQSOFT, Alerant Zrt.) volt szoftverfejlesztő és vezető. Az ELTE IK címzetes docense; a Projekt- és vállalatmenedzsment tárgy kezdeményezője és oktatója.

Nagy Ákos 1942 mérnök

Több informatikai intézmény vezetőjeként adatátvitellel foglalkozott. Az X-Byte Kft. elnöke; vezetésével különböző számítógépek hálózatba kötését végezték el – ISO 9001 minősítéssel. Az IVSZ alapító tagja.

Somogyváry Géza 1931 mérnök

1985-1992 között kis- és középüzemek adminisztrációjának számítógépes fejlesztését irányította (gyártmányfejlesztés hálós módszerrel, termelésirányítási rendszerek). Később a SOFTINVEST kereskedelmi igazgatója volt.

Martos Balázs 1952 mérnök

A hazai internet egyik atyja. Az akadémiai internet hálózatot létrehozó NIIF Program projekt vezetője. A .hu domain név, a hazai internet forgalomkicserélő központ (BIX) és az első hazai incidenskezelő csoport (CERT) létrehozója, fejlesztője

Tick József 1954 mérnök
PhD

A KKMF-en (és utódainál) a szoftvertechnológia oktatója. 1996-tól a BMF főigazgatóhelyettese, 2000-től a BMF, az ÓE informatikai rektorhelyettese; 2015-től Innovációs főigazgató. 2016-tól az iTF elnöke.

Nagy Károly 1956 mérnök

Magángyűjtő. Régi számítógépeket gyűjt és ezekből kiállításokat rendez. Informatikatörténeti témákban részt vesz az NJSZT munkájában; közreműködött a szegedi ITK tervezésében és megvalósításában.

Lőrincz András 1950 fizikus
MTA kandidátusa

Pályáját fizikusként kezdte. Később MI témákkal foglalkozik; úttörő munkájáért 2006-ban az ECCAItagjává választják. Fő kutatási területe a humán-gép együttműködés. Az ELTE-n és más egyetemeken oktat.

Rudas Imre 1949 mérnök
MTA doktora

Az ÓE díszdoktora. Hazai és nemzetközi tudományos szervezetek tagja vagy vezetője. Kutatási témái: fuzzy rendszerek, fuzzy irányítás, robottechnika, robotirányítás, számítógéppel segített folyamattervezés, soft computing.

Ferenci Tamás 1985 mérnök
PhD

Klinikai biostatisztikus, az ÓE adjunktusa. Szakmai munkája során orvosi problémák esetére végez informatika alapú statisztikai modellezést. Több mint száz tudományos közlemény szerzője.

Szeredi Péter 1949 matematikus
PhD

Az LP és a Prolog nyelv elismert kutatója. A NIM IGÜSZI után az MProlog megvalósítások vezető fejlesztője volt az SZKI-ban, az IQSOFT-ban. Angliában párhuzamos Prolog kutatásával foglalkozott. A BME VIK és az AIT oktatója, a BME címzetes egyetemi tanára.

Kovács Levente 1977 mérnök
PhD

2019 júliusától az ÓE rektora. Kutatási területe az élettani szabályzások irányításelméleti megközelítése (diabétesz és rákkutatás területén). Az IEEE SMC Cyber-Medical Systems testületének elnöke, az IEEE Hungary Section elnöke.

Vámossy Zoltán 1960 mérnök
PhD

Az ÓE NIK Alkalmazott Informatikai Intézet igazgatója. 1997-től vezeti a több féléves, kiscsoportos projektmunkát a mérnökinformatikus képzésben. Hallgatói neves helyezést érnek el az OTDK-kon.

Zárda Sarolta 1951 közgazdász
MTA kandidátusa

Informatikus, főiskolai tanár. Gábor Dénes Főiskola alapító rektora. A Számalk oktatási profiljának vezetője. Több neves kitüntetés birtokosa.

Bőgel György 1956 közgazdász
MTA kandidátusa

Neumann-díjas egyetemi oktató és kutató. A technológiai fejlődés gazdasági, társadalmi és vezetési vonatkozásaival foglalkozik, ezekről a témákról számos könyvet és cikket publikált magyar és angol nyelven.

Báti Ferenc 1942 mérnök

A hazai számítástechnika egyik meghatározó személyisége. Kiemelkedő szerepe volt a TPA számítógépek fejlesztésében. Neves cégeknél volt vezető. Fontos szerepe volt a nyugati és kelet-európai számítástechnikai kapcsolatok építésében.

Darvas Ferenc 1942 mérnök
MTA kandidátusa

Kutató, feltaláló. 1986-ban a világon elsőként dolgozott ki gyógyszermetabolitok előrebecslésére módszert és ma is használatos programot. A világszintű ThalesNano Zrt. és ComInnex Zrt. alapítója, elnök-vezérigazgatója.

Brückner Huba 1946 mérnök
PhD

A számítógépes oktatás és a multimédia oktatási környezet megvalósításának hazai úttörője. Az online információs rendszerek bevezetésének egyik kezdeményezője. Jelentős szerepe volt a magyar-amerikai egyetemi csereprogramban.

Képes Gábor 1980 bölcsész

Korábban a Műszaki Múzeum muzeológusa; számos informatikatörténeti kiállítás rendezője. Szakterülete az informatikatörténet. A Jövő múltja c. könyv társszerzője. 2021-től az NJSZT marketingigazgatója.

Végső László 1945 fizikus

1970-1988 között az SZKI munkatársa, majd a SAL vezetője. Tudományos alkalmazásokat fejlesztett, pl. online alváskiértékelő rendszert a Richter gyárnak. Később fordítóirodákat alapított és vezet.

Kutor László 1953 mérnök
PhD

Az informatikaoktatás emblematikus egyénisége. Neve összeforrt a BMF, majd az ÓE NIK-kel; címzetes egyetemi tanár. A hazai és nemzetközi információ-technológia kultúr-történetének kutatója és tárgyi eszközeinek gyűjtője.

Molnár Bálint 1956 matematikus
PhD

Kutatói, tanácsadói, oktatói tevékenysége kiterjed az információ-rendszerek, vállalatirányítási rendszerek, szervezeti architektúrák, szakértő rendszerek gyakorlati problémáinak vizsgálatára és MI-alapú megoldásaira.

Reszler Ákos 1944 mérnök
egyetemi doktor

A világon elismert OCR-rendszerek hasznosítására létrehozott Recognita Rt. szakmai eredményességében és üzleti sikereiben szerzett elévülhetetlen érdemeket vezérigazgatóként. Volt az IVSZ elnöke is.

Antal Bálint 1985 matematikus
PhD

A Debreceni Egyetem Informatikai Karának adjunktusa. Fő kutatási területe a gépi tanulás és a képfeldolgozás, valamint ezek alkalmazása biológiai és orvosi problémák megoldására. Több neves kitüntetés birtokosa.

Havas Iván 1935 mérnök

51 éven át volt a BME oktatója. 28 éven át az ÉMK informatika-oktatásának egyik irányítója, a BME alaptárgyi informatikaoktatás alakítója. Több szakkönyv, egyetemi jegyzet, szakmai cikk, kutatási jelentés (társ)szerzője.

Csurgay Árpád 1936 mérnök
MTA rendes tagja

A mikrohullámú áramkörelmélet, az elektromágnesen terek és a nanotechnológiai kutatások nemzetközileg elismert tudósa. Külföldi egyetemek vendégprofesszora, tudományos akadémiák tagja. Nyolc évig az MTA főtitkárhelyettese is volt.

Csendes József 1938 mérnök

1958-tól a KKCS-ben részt vett az M-3 gép építésében, majd az SZKI-ban az R számítógépek részegységeinek és termináljainak fejlesztését irányította. 1988-tól több cégnél vezetési és fejlesztési feladatokat végzett.

Horváth Zoltán 1962 matematikus
PhD

Az ELTE Informatikai Kar dékánja, a Kar Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszékének vezetője. Az EIT Digital Digital Magyar Nemzeti Csomópont Stratégiai Bizottságának elnöke.

Naszódi Mátyás 1950 nyelvész

20 éven át a MorhoLogic munkatársa volt. Hazánkban elsőként készített véges automata elven működő helyesírás-ellenőrzőt. Módszert adott a szabad szórendű nyelvek ellenőrzésére. Elsőként oktatott nyelvtechnológiát.

Kis Ádám 1942 nyelvész
PhD

1986 óta vezet számítástechnikai szakkönyveket szerkesztő és forgalmazó könyvkiadókat. Saját tulajdonát képező SZAK Kiadója élén több száz szakkönyv kiadását egyengeti mindmáig. Külső óraadóként informatikai tárgyakat oktat.

Biró Miklós 1954 matematikus
PhD

Kutatói és oktatói tevékenysége során az operációkutatás, a kombinatorikus optimalizálás, a döntéstámogatás, a szoftverminőség menedzselés, a szoftverfolyamat javítás és a szoftvertechnológia témákban ért el eredményeket.

Apáthy István 1945 mérnök

Az első kelet-európai mikroprocesszoros űreszköz főkonstruktőre. Az első magyar űrelektronikai berendezés egyik fejlesztője. Szakterülete: mérőműszerek fejlesztése űreszközök fedélzetére, az eredmények alkalmazhatósága.

Nagy Benedek 1973 fizikus
egyetemi doktor

Kutató és egyetemi oktató. 2010-2012 között a DE IK dékánhelyettese. Kutatási területe a számítástudomány és a diszkrét matematika, formális nyelvek és automaták, különböző számítási paradigmák, kombinatorika.

Maizl József 1940 matematikus

1963 és 1996 között informatikai szolgáltató rendszerek létrehozásával, majd 2012-ig közlekedés és vízügyi szakágazatok területfejlesztésével és EU által támogatott IT– projektek monitoringjával foglalkozott.

Vajkai Álló Géza 1931 mérnök
egyetemi doktor

Kutatási intézményekben, majd magánvállalkozásban volt vezető. Szakterületei: hardverfejlesztés, számító-gépes nyomtatott áramköri kártyatervező rendszerek kifejlesztése, digitális képfeldolgozás; oktatás.

Bojár Gábor 1949 fizikus

Az általa alapított Graphisoft az Épületinformatikai Modellezés világpiaci vezetője. Nevéhez fűződik a vállalat bevezetése a tőzsdére, a Graphisoft Park és az Aquincumi Technológiai Intézet vállalkozás megalapítása.

Pásztorné Varga Katalin 1931 matematikus
MTA kandidátusa

A SZTAKI-ban kétértékű függvények minimalizálásával foglalkozott. 1972-től részt vett a Programozó matematikus szak beindításában. Logikát oktatott az ELTE-n és a KLTE-n; két jegyzet és egy könyv fűződik nevéhez.

Z. Karvalics László 1961 bölcsész
MTA kandidátusa

A BME ITTK alapító igazgatója. Az információs társadalom elméleti és gyakorlati oldalának, az információpolitika és információstratégia kérdéseinek és az Internet-gazdaságnak nemzetközileg is elismert kutatója.

Vaspöri Teréz 1944 programozó

A KFKI MSZKI vak programozója. Hazánkban elsőként fejlesztett vakoknak szánt text-to-speech rendszert; a BrainLab egyik fejlesztője. Elsőként fejlesztett magyar Braille rövidírást nyomtató programokat.

Futó Iván 1949 mérnök
MTA kandidátusa

A BCE c. egyet. tanára. T-Prolog és CS-Prolog implementálás vezető. APEH elnökhelyettesként az inform. központosítását, az elektronikus adóztatás megvalósítását, a NAV-ban az APEH és a VP informatikai integrációját irányította.

Arató András 1950 mérnök
MTA kandidátusa

Front-end processzoros és hálózatos rendszerek fejlesztésével ás alkalmazásaival folgalkozik. Vakok, siketek, autisták és más sérültek részére tervez eszközöket. Az AAATE alapító tagja és magyar képviselője.

Selényi Endre 1942 mérnök
MTA doktora

A BME professor emeritusa. Az Ural-2 programozásával kezdi pályafutását, majd aktív fejlesztője számítógépes rendszereknek. 1988-tól húsz éven át (társ)elnöke a hazai informatikai felsőoktatást koordináló bizottságoknak.

Tejfel Máté 1977 matematikus
PhD

ELTE IK egyetemi adjunktusa. Oktatási/kutatási tevékenység: párhuzamos programozás, funkcionális programozás, matematikai logika, beágyazott nyelvek, programhelyesség-vizsgálat, refaktorálás.

Tarlós Béla 1943 közgazdász
MTA kandidátusa

Az MKKE Számítástudományi Tanszék vezetője volt több ciklusban. Diszkrét szimulációs modellezés témakörben számos publikációja van. Számos egyetem vendégprofesszora volt (MIT, RUTGERS, CMSU).

Talyigás Judit 1948 mérnök

A vállalati világ, az egészségügy, az ipar, a posta, később a média területén is tevékenyen részt vett új informatikai rendszerek létrehozásában, bevezetésében, alkalmazásában. Számos könyve, publikációja érinti az informatika társadalmi hatásait is.

Szelezsán János 1934 matematikus
MTA kandidátusa

A számítástechnika egyik hazai úttörője. Számítóközpontok (KKCS, OT SZK, ÁSZSZ) alapítója, vezetője. Oktatóként (ELTE, GDF), szakkönyveivel, szakmai testületek tagjaként hozzájárult a számítástechnikai kultúra elterjesztéséhez.

Szász Gábor 1947 mérnök
PhD

Sokáig a BME Finommechanikai, Optikai Tanszék munkatársa volt, rendszertechnikát tanított, majd a GDF-en oktatott, ahol rektor-helyettes is volt. Részt vett a VEGA Űrprogram keretében végzett optikai rendszerfejlesztésben.

Szakonyi Lajos 1946 mérnök
egyetemi doktor

A PTE PMMK tanszékvezetője, főiskolai docens. Művelt és oktatott területei: műszaki-technológiai rendszerek, anyagáram hálózatok matematikai modellezése, műszaki rendszerek irányítása, mérési adatgyűjtés-jelfeldolgozás.

Somosvári Béla 1946 mérnök

Az ÉGSZI miskolci számítóközpontjainak létrehozása után, 1976-tól az NME-ben hardver-üzemeltetéssel és -fejlesztéssel foglalkozik. Részt vesz az oktatásban felhasznált demonstrációs gépek építésében. Távoktatással is foglalkozik.

Simon Pál 1939 orvos
MTA kandidátusa

Az ESZTIK igazgatójaként szervezte az ágazati informatikai fejlesztéseket. Kutatási területei, oktatási tevékenysége az egészségügyi informatika alkalmazásaira terjed ki (kiemelten: aktív memóriakártyák egészségügyi alkalmazása); azóta is aktív szakértő.

Simon Gyula 1960 matematikus

A Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium tanára. Programozást az 1980-as évek közepétől tanít – először szakköri, majd tanórai keretek között. – Legfontosabb feladatának a programozás népszerűsítését tartja.

Sima Dezső 1941 mérnök
MTA doktora

Az ÓE professor emeritusa. A Drezdai Műszaki Egyetemen kezdett, majd a BMF alapító-igazgatója. Érdeklődési területe a processzor architektúrák. Az Advanced Computer Architectures (Addison-Wesley) könyv egyik szerzője.

Siegler András 1952 mérnök
egyetemi doktor

A hazai K+F politika egyik irányítója 1996-2004 között. Később az Európai Bizottság szakpolitikai igazgatója volt a közlekedési, illetve az energetikai kutatás és innováció területén.

Sebők Ferenc 1943 matematikus
egyetemi doktor

IT audit, IT-biztonság, szervezetfejlesztés, projekt menedzsment és vezetői tanácsadás szakértője. Volt szoftver-fejlesztő, oktató, igazgató. A BC Szervező és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója és tulajdonosa volt.

Scheidler Balázs 1977 mérnök

A világ egyik vezető IT-biztonsági szoftverfejlesztő vállalata, a BalaBit IT Security egyik alapító tagja és tulajdonosa, ügyvezető igazgatója. A BalaBit világszerte elismert termékeinek ötletgazdája, vezető fejlesztője.

Sándory Mihály 1930 mérnök
MTA kandidátusa

A hazai elektronikai ipar meghatározó személyisége. 1963-ban az MTA KFKI-ban az ő irányításával kezdték a TPA 1001 számítógép építését. 1981-1984 között mikroelektronikai kormánybiztos, majd a MEV vezérigazgatója volt.

Sallai Gyula 1945 mérnök
MTA doktora

A hálózat-digitalizálás kutatója; az infokommunikációs menedzsment szakterület kialakítója. Volt a PKI igazgatója, a MATÁV vezérigazgatója, a Hírközlési Főfelügyelet elnökhelyettese, a BME rektor-helyettese, a HTE elnöke.

Prószéky Gábor 1954 nyelvész
MTA doktora

A MorphoLogic nyelvtechnológiai vállalkozás ügyvezető igazgatója, a PPKE ITK innovációs dékánhelyettese. Az MTAPPKE Nyelvtechnológiai Kutatócsoport vezetője, az NKFIH Kollégium elnöke. 2017-től az MTA Nyelvtudományi Intézet igazgatója.

Papp György 1941 mérnök
MTA kandidátusa

Informatikai biztonsági és adatvédelmi szakértő. 1991-2000 között az MH ITB biztonsággal foglalkozó ajánlásainak szakmai irányítója volt. A Vodafone Magyarország Zrt. adatvédelmi menedzsere.

Cserny László 1945 mérnök
PhD

1968-től a hírközlésben dolgozott. 1972-től a DUF tanszékvezetője, majd intézetigazgatója. A GDF professor emeritusa. Szakterületei: számítógép architektúrák, MI, operációkutatás, döntési modellek és módszerek.

Halász Edit 1939 mérnök
MTA kandidátusa

A BME címzetes egyetemi tanára. Oktatási és kutatási területe a távközlő áramkörök és a számítógépes tervezés. Volt a BME VIK oktatási dékánhelyettese, majd az Ericsson távközlési vállalat üzletfejlesztési tanácsadója.

Németh Pál 1935 mérnök

1959-től dolgozott a számítástechnikában. Az SZKI-ban főkonstruktőre volt az ESZR kisszámítógép-fejlesztéseknek. 1984-től az SZKI ügyvezető igazgatója, 1991-től vezetője volt. Infokommunikációs igazságügyi szakértő.

Nagy M. Zoltán 1957 matematikus
egyetemi doktor

1981-tól szellemi szabadfoglalkozású kutató, informatikus; jelentős cégeknél szerződésekkel dolgozott. 1992-ben a Cardinal Számítástechnikai Kft., majd az Ovitas Kft. egyik alapítója; utóbbi tulajdonosa és ügyvezetője.

Nagy Miklós (1951) 1951 mérnök

1971-től 42 évet foglalkozott számítástechnikával szerviz-mérnökként, oktatóként, műszaki szakértőként. 2008-tól 2013-ig a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál volt rendszergazda.

Merényi Pál 1939 mérnök

Az SZKI-ban az egyik legnagyobb hazai time-sharing üzemmódú számítóközpont vezetője. Az ESZR C-7 szakértői tanácsban a magyar fél képviselője. 1993-tól a Controll-nál, majd az ICL/FUJITSU Magyarországnál menedzser.

Megyery Károly 1946 mérnök
egyetemi doktor

Munkahelyein (Comporgan, KFKI és utódjai) vezetőként alkalmazások fejlesztésével, üzleti stratégiákkal, projektmenedzsmenttel, vezetési folyamatok tervezésével, majd az Információs Társadalom kérdéseivel foglalkozott.

Matakovics György 1954 mérnök

1979-től az MTA KFKI MSZKI-ban számítógép tervező, később osztályvezető. A Recoware Kft. ügyvezető tulajdonosa; AFIS rendszerekkel és nyomatfelvételi állomásokkal foglalkozik.

Marosi István 1961 mérnök
egyetemi doktor

Az egyetem elvégzése óta optikai karakterfelismeréssel foglalkozik. Részt vesz, illetve irányítja a Recognita és OmniPage karakterfelismerő programok OCR algoritmusainak fejlesztését. A Széchenyi-díj birtokosa.

Magyar Gábor 1957 mérnök
MTA kandidátusa

A BME TMIT tanszékvezetője. Érdeklődési területe: médiainformatika, tartalomelemzés. A HTE volt; az ETIK és a HOUG elnöke. Szolgált a BME stratégiai igazgatójaként, az NHIT tagjaként, az EIT koordinátoraként.

Alföldi István 1948 mérnök

A KSH, KFKI, Bull, Kopint-Datorg munkatársaként országos projekteket (OBVH, MÁV , ÁNTSZ) irányított. 1997-2019 között az NJSZT ügyvezető igazgatójaként sokat tett az információs társadalom iránti felelősségért (pl. ECDL).

Madarász László 1947 mérnök
egyetemi doktor

A kecskeméti GAMF (utóbb az NJE GAMF Kara) oktatója; tanszékvezető, főigazgató, az informatika oktatásának egyik szervezője volt. Elismert szakírói tevékenységet is folytatott.

Kürti Sándor 1947 mérnök
egyetemi doktor

A vegyipari folyamatok automatizálására szakosodott vegyészmérnök. Az 1989-ben alapított KÜRT Kft. elnöke, tulajdonosa. 1997 óta informatikai biztonsági technológiák kidolgozásával foglalkozik. A Széchenyi-díj birtokosa.

Kürti János 1944 mérnök

A KÜRT Zrt. egyik alapítója és társtulajdonosa. Utóbb a Tabello nyelvoktató rendszer kidolgozója. Az adatmentés technológiájának kidolgozásáért és alkalmazásáért megosztott Innovációs Nagydíjban részesült.

Kozma László (1948) 1948 matematikus
MTA kandidátusa

Első munkahelye az Infelor. 1983-tól informatikát oktat az ELTE TTK-n; 1996-tól tanszékvezető, közben az Informatikai Tanszékcsoport vezetője. 2003-tól az ELTE IK első dékánja. Jelentős volt oktatás- és kutatás-szervező munkája.

Kőrösné Mikis Márta 1952 matematikus
egyetemi doktor

Az infokommunikációs technikák oktatási alkalmazásának ismert hazai szakértője. Informatika tantervek, tankönyvek szerzője; digitális oktatási kísérletek, IKT-projektek vezetője, Sulinet-szakértő.

Kovács Péter 1936 közgazdász
MTA kandidátusa

Az NJSZT alapító tagja; volt az IFIP magyarországi képviselője és munkacsoport vezető. Szakíró és oktató. Az államigazgatásban és a bankszektorban számos helyen volt informatika-szervezési vezető.

Kovács Ervin 1935 mérnök

Fiatalon lett vezető (laboratórium-vezető, műszaki igazgató), és az is maradt pályafutása végéig. A magyar informatika három jelentős, nagy műhelyének (KFKI, SZKI, Számalk) munkatársa. Az SZKI egyik alapítója.

Kósa Márton 1948 matematikus

A NIM IGÜSZI-ben, majd az SZKI-ban szoftverfejlesztő, illetve tudományos munkatárs. Részt vett a hazai fejlesztésű MProlog implementáció létrehozásában és hordozásában.

Koltai Tamás 1942 matematikus

Az MTA KFKI-ban kezdett programozni. Rendszer-programozó és szoftver-fejlesztő volt, majd az 1970-es évektől komplex rendszerek modellezésével, tervezésével, megvalósításával és rendszer-integrációval foglalkozott.

Kiszely Ildikó Piroska 1968 fizikus

Az oktatás mellett a tehetséggondozást tekinti fő feladatának. 2005-ben egy kollegájával közösen elindítottak egy tehetséggondozó programot: sikeresen tanítanak a diákoknak programozást – a versenyszellem jegyében.

Kertészné Gérecz Eszter 1944 matematikus

Pályája során a programozástól eljutott a parlamenti informatika vezetéséig. Államigazgatási rendszereket valósította meg. Aktív résztvevője hazai és nemzetközi szakmai szervezeteknek, EU-s informatikai projekteknek.

Kátai Imre 1938 matematikus
MTA rendes tagja

A számelmélet és a fraktálgeometria neves kutatója. Kiemelkedő szerepe volt a programozó és programtervező matematikus képzés tematikájának kidolgozásában. Az ELTE SZK vezetője, 1970-1977 között a TTK dékánja volt.

K. Szabó Zoltán 1937 mérnök

Az EMG fejlesztési-, majd vezérigazgatója volt. Az EMG 830 gyártásának és piaci alkalmazásának, majd a Hunor CNC szerszámgép vezérlés család fejlesztésének irányítója; több magyar elektronikai szervezet alapító elnöke volt.

Ádám Tihamér 1945 mérnök

A korabeli (EMG 830, ODRA, SIEMENS) számítógépek hardver-szakértője volt. TI digitális jelprocesszorok magyarországi konzulense. Nyolc éven át az ME Automatizálási Tanszék vezetője volt.

Juhász István 1950 matematikus
egyetemi doktor

40 éven át oktatott informatikát a KLTE-n, a DE-n. Részt vett az OOP, a Java és az Oracle elterjesztésében. Közreműködött számos hazai és nemzetközi konferencia szervezésében. Tankönyvek írója, szerkesztője.

Jávor András (1947) 1947 orvos

A szekszárdi Gyógyinfok igazgatója volt. A hazai egészségügy teljesítmény-alapú finanszírozás kidolgozója, majd államtitkárként felügyelte a rendszer bevezetését. Később a SOTE EIFTI igazgatója volt.

Herdon Miklós 1950 mérnök
PhD

A DE-n 1999-től tanszékvezető, intézetigazgató, majd az Alkalmazott Informatika és Logisztika Intézet professzora. A Magisz elnöke. Főszerkesztője a Journal of Agricultural Informatics folyóiratnak. Az NJSZT volt alelnöke.

Havass Miklós 1940 matematikus

A hazai informatika kialakulása kezdetén programfejlesztő, később vállalatvezető, illetve a magyar számítástechnikai közélet egyik meghatározó személyisége. Elnök-vezérigazgatója a Számalknak. Az NJSZT egyik alapítója, egy időben elnöke volt.

Havasi Zoltán 1975 mérnök

A MOHAnet Mobilsystems Zrt. alapítója; kifejlesztettek egy távfelügyeleti ökoszisztémát, amely egy rendszerből szolgálja ki több terület szolgáltatásait. A Click 4 Skill nyelvoktató alkalmazással megreformálta a nyelvtanulást.

Gimesi László 1956 mérnök
PhD

1981–1993 között a Dél-dunántúli Tervező Vállalat, számítástechnikai munkatársa, 1988-tól osztályvezetője. Később a MiniComp Kft. műszaki vezetője volt. Utóbb a PTE Matematikai és Informatikai Intézetében oktat.

Gábor András 1951 közgazdász
MTA kandidátusa

A BCE Információrendszerek Tanszék vezetője, majd az Informatikai Intézet igazgatója. A gazdaságinformatika tárgy oktatója. Fő kutatási területei: információ-menedzsment, IT audit és folyamat-menedzsment.

Fülöp Zoltán 1955 matematikus
MTA doktora

A SZTE Informatikai Tanszékcsoportjának egyetemi tanára, 2005-2014 között vezetője. Kutatási területe az automaták és formális nyelvek, ezen belül a faautomaták és fatranszformátorok elmélete.

Drótos László 1959 mérnök

Először a MÁFI-ban geológusként és informatikusként dolgozott. 1990-2000 között az ME Központi Könyvtárának tájékoztató könyvtárosa volt. 1994-ben egyik megalapítója a MEK-nek. 1999-től a MEK Egyesület elnökségi tagja.

Dömölki Bálint 1935 matematikus
MTA kandidátusa

A KKCS-ben részt vett az első hazai számítógép, az M-3 létrehozásában. 1965-től vezette az Infelor, a Számki és az SZKI szoftverfejlesztő részlegeit, majd az IQSOFT vezetője volt. Az NJSZT és az iTF tiszteletbeli elnöke.

Dobay Péter 1948 matematikus
MTA kandidátusa

A PTE KTK dékánja (1999-2003), a PTE rektorhelyettese (1990-1994). A gazdaság-informatikai képzések egyik létrehozója. Angol-magyar oktatási témái: információ-menedzsment, eBusiness, ICT innováció és vállalkozás.

Csirik János 1946 matematikus
MTA doktora

Az SZTE egyetemi tanára, majd tanszékvezető, az egyetem rektora. Helyettes államtitkár is volt az MKM-ben. Kutatási területe elsődlegesen a számítógépes orvosi és diagnosztikai képfeldolgozás, nyelvfeldolgozás, algoritmusok elemzése.

Csernay László 1931 orvos
MTA doktora

A hazai nukleáris medicina megalapítója. 21 évig a SZOTE Belklinikáján dolgozott, majd a Központi Izotópdiagnosztikai Laboratóriumot vezette. 1969-től a számítástechnika orvosi alkalmazásaival foglalkozott (SEGAMS képfeldolgozó).

Cserfalvi Annamária 1975 mérnök

2001 óta foglalkozik a hallássérültek ECDL jelnyelven történő oktatásával. Kidolgozta és 2005 óta sikeresen alkalmazza a számítógép használói ismertek artikulációs és jelnyelvi párhuzamos oktatásának módszertanát.

Csépai János 1942 közgazdász

Alapító tagja volt a MKKE Informatika kutatócsoportnak (1970) és a Számítástechnikai Tanszéknek (1972). 1971-ben meghatározó szerepe volt a számítástechnika képzés elindításában. 1990-ben létrehozta az MKKE SZK-t.

Bóka András 1929 mérnök
MTA kandidátusa

A KKCS-nél az M-3 építésének műszaki vezetője. Párizsi Műszaki-tudományos attaséként fontos témák hazai meghonosítója (mikroprocesszoros bankkártyák, napenergiás rendszerek, szerves hulladékok hasznosítása).

Bohus Mihály 1949 matematikus
egyetemi doktor

1990-től a SZTE TTIK adjunktusa. A Számítógép-hálózatok c. tárgy vezető előadója, a Cisco Laboratórium vezetője. A Networkshop konferencia-sorozat egyik elindítója és szervezője. A szegedi ITMA meghatározó alakja.

Balla Katalin 1961 mérnök
PhD

A szoftverminőség magyarországi oktatásának úttörője. Munkája a szoftverminőség és -tesztelés kapcsolatának fontosságára és a szoftverfejlesztési folyamat javítására irányul. Az SQI Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója.

Bakonyi Péter 1938 mérnök
MTA kandidátusa

A hazai Internet kutatás egyik vezetője. Volt a SZTAKI igazgató-helyettese. A NIIF Program vezetőjeként létrehozták az elosztott hálózati szolgáltatásokat, megteremtve az Internet hazai bevezetésének alapjait.

Fóthi Ákos 1945 matematikus
PhD

1970-től az ELTE-n részt vett a szoftvertechnológiai tematikák kidolgozásában. Később tanszékvezető. Iskolateremtő a relációs programozási modellre épített absztrakt programozás kidolgozásában és oktatásában.

Obádovics J. Gyula 1927 matematikus
MTA kandidátusa

Egyetemi tankönyveivel a magyar számítástechnika-oktatás egyik megteremtője. Egyetemeken volt oktató és vezető. Nemzedékek által használt Matematika c. könyvét „az obádovics” néven emlegetik (neve ily módon köznévvé vált).


Létrehozva:2020.03.07. 22:46

Utolsó módosítás: 2021.07.13. 17:54