Hivatkozási név: Vilati

Villamos Automatika Tervező Intézet

Típus:
vállalat
Alapítás időpontja:
1960
Címe:
1012 Budapest, Krisztina krt. 55.
Eger, Faiskola utca 8.
Alapítók:
  • Kohó és Gépipari Minisztérium
  • Tevékenység legfőbb céljai, területe

    Eredetileg irányítástechnikai rendszerek egyedi és sorozatgyártmányainak tervezésére hozták létre, de a feladatkör kibővült gyártásra, szerelésre, üzembe helyezésre és szervizelésre is. Ezeken túl fővállalkozóként sok hazai és külföldi szerelést is végeztek (pl. TVK, Dunai Vasmű, Illmenaui Porcelángyár, Leuna Werke)

    Felső vezetői
    • Landgraf Béla, vezérigazgató
    • Renn Oszkár, műszaki igazgató
    • Jeszenszky Sándor, műszaki igazgató
    Meghatározó egyéniségek, kulcsszemélyek
    • Bánhegyi Ottó,
    • Jeszenszky Sándor,
    • Karmazsin László,
    • Tóth Tivadar,
    • Csillag Géza,
    • Balotai Károly, számítógép üzletág
    • Kaiser Mihály, számítógép üzletág
    • Lászlófy balázs, számítógép üzletág
    Számítástechnikai alkalmazottak száma
    Év
    Létszám
    1960 80
    1977 2.500
    Árbevétel
    Év
    Bevétel (Forint)
    1965 40.000.000
    1978 2.000.000.000
    Számítástechnikai fejlesztések/termékek/Projektek

    Az intézet, elnevezése ellenére, vállalati formában működött, tevékenysége 8 területre osztható:

    Szerszámgép-vezérlés, amely kiterjedt az ipari automatikákra is. Központja az Ó utcában volt, Bánhegyi Ottó vezetésével. Sok fejlesztésük közül legjelentősebb az NC, majd CNC szerszámgép vezérlő UNIMERIC család, melyből a mai napig üzemel még közel 40 darab, Szlovákiában és Lengyelországban. Évente 10 darab készült belőle.

    Lyukszalag előkészítő: Ez a Prepamat nevű készülék, amely egy lyukszalag író és olvasó periféria volt (a magyar Teletype), majd ebből lett egy Practicomp nevű számítógép. A Prepamatból évente több száz darabot gyártottak. Volt on-line változata is a Practicomp számítógép konzoljaként. Később a lyukszalagot MOM gyártmányú 8″ floppylemezre cserélték ki, ettől kezdve lett Floppymat a neve.

    Számítógép: Vilati tervezte és gyártotta 1973-tól a Practicomp 4000 számítógépet, az első teljesen magyar tervezésű, sorozatban gyártott 3. generációs (integrált áramkörökből felépülő) számítógépe. 32 bites struktúrája, 96 bites lebegőpontos aritmetikai koprocesszora nagy-pontosságú műszaki tudományos felhasználásokra javasolta, ehelyett azonban a vállalati ügyviteli, folyamatvezérlési, oktatási szövegfeldolgozási feladatokra használták az elkészült mintegy 100 darabot. Legnagyobb felhasználója a Magyar Néphadsereg volt.

    Hajtások, ami további három területre osztható:

    Hajtás-fejlesztési osztály, amely a Népfürdő utcában volt. Itt kezdte tervező-fejlesztő mérnöki pályáját Dr. Jeszenszky Sándor – aki később a vállalat műszaki igazgatója, majd fejlesztési főmérnöke lett – kezdetben Ward Leonard hajtásokat fejlesztettek, amplidines, majd tranzisztoros szabályozókkal. 1963-ban már tirisztoros egyenáramú hajtásokat készítettek, ami 1965-ben a Nemzetközi Vásáron nagy áttörést jelentett.

    Hajtástervezési osztály, hagyományos aszinkron motoros és a fejlesztési osztály által kidolgozott szabályozott hajtások tervezésével, adott technológiákhoz adaptálásával. Vezérléstechnikai osztály, ahol technológiavezérléseket terveztek, többek között mezőgazdasági és élelmiszeripari gépekhez.

    További ismert VILATI termék volt a paradicsom-feldolgozó gép. Később bármilyen gyümölcsre használható alakították, általában egzotikus gyümölcsökhöz, gyümölcslé készítésére. Komoly export cikk volt, főleg arab országokba. Ennek vezérlőpultja már formatervezett volt, a formatervező körökben elismert és díjazott Karmazsin László tervezte. Itt készült a VILATI fejlesztésű (EMG gyártmányú) moduláris rendszerű, EDS 4000 (statomat) digitális vezérlő család, amely a relés vezérlések kiváltására szolgált, dugaszolható tokozott, ipari alkalmazásra tervezett elemekkel.

    Folyamatszabályozás: Telemechanikai rendszerek készítése az olaj- és gázipar számára.

    Forgalomirányítás: Fiskars licence alapján, majd saját fejlesztésű berendezésekkel Budapesten és más vidéki nagyvárosokban a közlekedési lámpák működtetése.

    Logikai rendszertervezés: Tóth Tivadar vezetésével a Váci úton volt. önálló profilja volt többek között a magas raktárak vezérlése, szervezése, de az utas-tájékoztatás (pl. Ferihegyi repülőtér utas-tájékoztatója) és más főosztályokra is bedolgoztak.

    Egyebek: Sugárzásmérő, IC teszter, villanyújság, de ide sorolható a svájci Schmid cég licence alapján gyártott automata tekepálya, amelyből nyugat Európába is sokat szállítottak. Ennek az volt a jelentősége, hogy akkoriban egy cég annyi építőelemet importálhatott, amennyi exportja volt. A tőkés export lehetővé tette minőségi építőelemek importálását és a legfejlettebb technológiák alkalmazását. A 80-as években az Expressz vasútijegy-árusító automatából (pénztári terminálból) rengeteget értékesítettek a Szovjetunióban.

    Átalakulások

    A cég 1967-ben alakult meg VILATI Irányítástechnikai Berendezések Gyára néven, Egerben (Faiskola utca 8.). Neve először 1978-ban Villamos Automatika Fővállalkozó és Gyártó Vállalatra, majd 1985-ben VILATI Automatika Vállalatra változott.1992 tavaszán, a korábban államigazgatási felügyelet alá helyezett vállalattal szemben, a Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság csődeljárást kezdeményezett. Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa 1993. november 24.-i határozatával döntött a VILATI Automatika Vállalat részvénytársasággá alakításáról. A 100%-os állami tulajdonú vállalatként 1993. november 30-ával megalakult a VILATI Automatika Rt. többségi részvényét 1998-ban szerezte meg, az 1992-ben a Vilati Automatika Vállalat és a Micronetics Európa Rt. által alapított, de még ugyanazon évben a WALLIS Rt. tulajdonába került MVA Micronetics-Vilati Automatizálási Részvénytársaság (MVA Rt.). A részvénytöbbség megszerzését követően az MVA Micronetics-Vilati Automatizálási Rt. szervezetébe olvasztotta a Vilati Automatika Rt.-t és a Vilati Automatizálási és Telekommunikációs Részvénytársaság – (rövidítve: Vilati Rt.) – nevet vette fel. A 100 %-ban Wallis Rt. tulajdonában álló társaság négy divízióból és több leányvállalatból álló holdingként működött, folytatva a hagyományos, és az időközben megkezdett új tevékenységeket. Az egyik leányvállalata a német karlsruhei céggel a Kreutler céggel alapított Kreutler Vilati Systems Kft. (KVS) amely többek között megnyerte a országos rendőrségi bevetési rendszer kiépítését. A 2006-tól zártkörű részvénytársasági formában működő VILATI Automatizálási és Telekommunikációs Zrt. – (VILATI Zrt.) – 2009-ben került a NAVIGATOR INFORMATIKA Üzleti Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. – (NAVIGATOR INFORMATIKA Zrt.) – tulajdonába.

    Érdekességek

    Az 50-es években jutott el a szerszámgépek automatizálása olyan fokra, hogy különvált maga a villamos vezérlő berendezés és a technológiai egység. Ez egy önálló gyártási profilt jelentett, ezért a Ganz Villamossági gyáron belül létrehoztak egy külön egységet, a Villamos Vezérlő Berendezések Gyárát. Az 50-es évek profiltisztítása (lényege: tilos volt egy cégnek nem profiljába illő dolgot gyártani) következtében átkerültek a TRANSZVILL-hoz (az államosított német AEG-hez). Hozzácsatolták azt a tervező csoportot is, amelyik már ezeknek a berendezéseknek a tervezésével foglalkozott, TRANSZVILL Tervező Iroda néven. (Önálló telephelyük volt Budán a Ganz utcában). Ők végezték a tervezést, míg a TRANSZVILL a gyártást a Csata utca 8-ban. 1958. július 1-jén vezetőségi viták miatt a Tervező Iroda kivált az anyacégből és csatlakozott a Villamos Állomásszerelő Vállalathoz (VÁV), VÁVATI (Villamos Állomásszerelő Vállalat Tervező Iroda) néven,

    Szentiványi Tibor ötlete alapján, egy hajlékony-lemezes memória-tároló (a mai floppy őse), amit Bánhegyi Ottó és munkatársai kezdték el fejleszteni még a Telefongyárban. Amikor ott a fejlesztést felfüggesztették Bánhegyi Ottó vezetésével a VILATI-ban folytatták a munkát. Tovább dolgoztak a hajlékony lemezes memórián, már nem voltak túl messze egy gyártásképes megoldástól, amikor megjelentek a 8″-os papír-tasakos floppy-k, amelyek nagyon gyorsan elterjedtek az egész világon és kiszorítottak minden más forgó-lemezes memóriát a piacról.

    1977.:  2500 főt, ebből 1000-1200 volt az egri gyár létszáma

    az igazgatóság, Bp. 1012 Krisztina krt. 55.-ben a KGMTI (Kohó és Gépipari Minisztérium Tervező irodái) épületének az 5. emeletén volt. (1990-től Matáv székház).

    Ilyen (is) volt abban az időben:

    villa1

    Budapesten rengeteg telephelyük volt, többek között, VI. ker. Ó utcában, XIII ker. Népfürdő utcában és Váci úton, II. ker. Bíró utcában és még számos helyen. 1967-ben Egerben a Faiskola utca 8-ban, Vilati Irányítástechnikai Berendezések Gyára néven, megkezdték a gyártást, Dr. Renn Oszkár műszaki igazgató vezetésével. Budapesten elkezdték egy saját székház építését is a Vár oldalában, a Logodi utcában, de ez csak az alapozásig jutott el a rendszerváltás bekövetkeztéig.


    Létrehozva: 2016.07.27. 19:07
    Utolsó módosítás: 2023.02.08. 15:26