Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság

Kutatás és fejlesztés támogatása műszaki területen, a hazai ipar, műszaki fejlesztés támogatására módszertani tanulmányok készítése, vitája, kiadása valamint a nemzetközi műszaki-tudományos kapcsolatokban Magyarország képviselete.

A Bizottság feladata nemzetközi kitekintésű elemző tanulmányok és gazdaságfejlesztési koncepciók készítése, a műszaki fejlesztés nemzetközi képviselete, ill. egyes termékek, technológiák támogatása volt.

Főbb területek: mezőgazdaság, gépipar, kohászat, gyógyszeripar,  energetika, számítástechnika, egészségügy, könnyűipar.

Az OMFB munkatársai készítették elő majd irányították a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Célprogramot (SzKFP) és az Elektronizációs Központi Célprogramot,

Infokommunikációs Technológiák és Alkalmazások (IKTA) pályázati rendszert.

Tevékenysége volt a konkrét pályázatok alapján a K+F tevékenység anyagi támogatása is.

Az OMFB tevékenysége volt a K+F projektek támogatása pályázatok útján, így többek között alapvetően pénzügyi támogatása segítségével készültek:

Proper 16 személyi számítógép fejlesztése (SZKI)

ELLA – elektronikus levelezőrendszer (MTA SZTAKI)

HBONE – TCP/IP alapú gerinchálózat kialakítása Magyarországon (MTA SZTAKI)

Magyar Elektronikus Könyvtár létrehozása (OSZK-MTA SZTAKI)

GENESYS keretrendszer fejlesztése (SZÁMALK)

Ikarus gyár robotosításának kísérlete (Ikarus)

Információs Infrastruktúra Fejlesztés – röviden I2F – Program (MTA és az OMFB  fejlesztési tervének keretében, MTA SZTAKI)

Az OMFB-t a kormány 1999-ben megszüntette, 2000-ben az Oktatási Minisztériumba integrálódik

A megszüntetés: A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény[5] a törvény alapján az OMFB helyébe a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács lép.

Az Intézet létrehozásában közreműködő szakemberek: Sebestyén János (alapításkor elnökhelyettes, később elnöki tanácsadó), Kiss Árpád (alapításkor elnök)

Az OMFB-ben működött Sebestyén János vezetésével a Számítástechnikai Import Bizottság, amely a gépek és alkatrészek behozatalának kérelmeit  havi ülései keretében  hagyta jóvá vagy utasította el, ezzel jelentős hatást gyakorolva a hazai számítástechnikai ipar fejlődésére.

Az OMFB számos tanulmánnyal, kutatási támogatással járult hozzá a számítástechnikai szoftver és hardver fejlesztésekhez valamint egyedi alkalmazások kialakításához, az eredmények elterjesztéséhez  továbbá a számítástechnika iskolai oktatásának megalapozásához.

Az 1964-ben az OMFB támogatásával jött létre a MTA SZTAKI.

OMFB Rendszerelemzési Iroda (REI) 1978-ban alakult.

Az OMFB támogatásával jött létre az NIIF.

1961-ben az OMFB átvette az OMIKK-ot (Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ) is és a 17/1976. MT rendelet 30. §-a kimondja, hogy „a könyvtárak szakmai tájékoztatási (információs) tevékenységére vonatkozó felügyeletet a kulturális miniszter az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével együttesen látja el”.

Az OMFB Sikeres működésének eredménye volt többek között az automatizálás, ill. a számítástechnika előtérbe kerülése. Itt fogalmazták meg a számítástechnika támogatására a SZKFP-t (Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program), amely többek között nyugati licencek vásárlását, központosított fejlesztési alapokból egyes vállalatok számára számítógépek beszerzését tette lehetővé. Sebestyén János (mintegy 30 éven át első elnökhelyettes) vezette 1969-től a Számítástechnikai Központi Bizottságban a magyar felet, amely célja volt az ESZR együttműködés. Élharcosa volt a szófiai elv megtagadásának (a szoftver árú, magyar külkereskedelmi többlet). A hivatal sikereit az tette lehetővé, hogy nem nagy létszámú munkatársa az ipari életben már kipróbált szakember volt (függetlenül politikai előéletétől), s a Hivatal munkájába mintegy 2000-3000 szakértőt vontak be. A Tárcaközi Bizottság – a nemzetközi ESzR együttműködés hazai koordináló szervezeteként – az OMFB elnökének felügyelete alá rendelve  alapította meg a Számítástechnikai Koordinációs Intézetet /SZKI/.